A szakember az IBUSZ-nál kezdte pályafutását, majd gyermekei felcseperedése után a kereskedelemben dolgozott, ám idővel visszatért az idegenforgalomba. Két évtizede tevékenykedik kempingvezetőként, így sok személyes tapasztalata van arról, hogyan alakult át ez a szálláshelytípus, és hogyan változtak az e pihenési formát választók igényei. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, felidézte a rendszerváltás idejét, a vendégforgalom csökkenését, és azt az időszakot, amikor átalakult az ágazat szerkezete.
Kép: pixabay
– A rendszerváltás előtt Magyarországon voltak a találkozópontok, a fő bázis a keszthelyi kemping volt. Keletről és nyugatról érkező családok töltöttek ott együtt nyaralásokat. A rendszerváltás után ez megszűnt, s úgy tűnt, hogy csökken a kempingek forgalma, érhető módon, hiszen a világ kinyílt, sok embernek lehetősége adódott olyan helyekre is elutazni, ahová korábban nem mehetett. A Balatonhoz azonban továbbra is eljöttek a vendégek, s ebben az árbeli különbségek nagy szerepet játszottak, hiszen sokan nem tudták megfizetni a távoli úti célokat – emlékezett vissza a kilencvenes évekre a turisztikai szakember, s felidézte a délszláv háború időszakát, amikor a vendégek egy része félt eljönni, hiszen a szomszéd országról volt szó, másik része viszont a horvát tengerpart helyett ide jött.
Kisgyörgy Borbála: Folyamatban van a kempingek új minősítési rendszerének a kidolgozása
Fotó: Keszey Ágnes / Zalai Hírlap
Sok külföldi tehát szívesen érkezett és visszajárt a magyar tengerhez, s időközben élénkülni kezdett a belföldi vendégforgalom is, részben a cégek által a dolgozóknak juttatott lehetőségeknek, az üdülési csekkeknek s a SZÉP-kártyának köszönhetően – folytatta Kisgyörgy Borbála.
– Mára a vonyarcvashegyi kempingben például 50-50 százalék a hazai és külföldi vendégek aránya. Sajnos a német és holland vendégek elmaradtak, de a külföldi turizmus is átalakult. Európa országútjain lakókocsikat nemigen látni. Az új vendégkör a fiatal nyugdíjas korosztály, ők lakóautókkal jönnek, amelyek értékben magasabb kategóriát jelentenek – szólt a nemzetközi trendekről a kempingtulajdonos.
A vendégforgalmat számos tényező befolyásolja.
– Az időjárás jelentősen meghatározza a kempingek forgalmát – az idei szezonban kedvezőtlen volt –, és a Balaton vízállása is befolyásolja. Gondoljunk csak arra, hogy esős időben nem ideális a sátor, a felázott talajon pedig nem kedvező a lakóautók elhelyezése. Ezek a legfőbb nehézségek, de mindezek alapján állíthatom, hogy a kempingezés reneszánszát éli – szögezte le Kisgyörgy Borbála.
Az okokat elemezve megemlítette, hogy a kerékpárutak elkészülte, a bringás turizmus élénkülése hozzájárult a kempingek forgalmának növekedéséhez.
Fotó: pixabay
– Generációváltás is történt: van egy fiatal családos réteg, amely nagyon szereti a kempingezést. A kisgyermekekkel kerékpárra ülnek, és szívesen választják ezt a szállástípust. Már nemcsak a korábban megszokott évi egyhetes balatoni nyaralásra jönnek el, hanem évente többször, hétvégére, pünkösdre, hosszú hétvégére, vagy amikor még szeptemberben szép az idő – szólt a vendégek szokásairól a kempingszövetség vezetője.
A kempingezés sátorozással az igazi, de vannak, akik szeretnek mindennap vetett ágyban aludni, őket telepített lakókocsik várják.
Fotó: Sági Ágnes
– Nagy változáson ment át ez az ágazat, és a vendégek igénye. Van, aki a luxust keresi, a legújabb mobilházakat, de ez a vendégek kisebb részére jellemző. Viszont sok esetben erre alapoztak több helyen a nagy tőkével befektetők. Véleményem szerint kérdéses a megtérülés, de örvendetes ennek a lehetőségnek a megléte. Ugyanakkor van az a vendégkör, mely a retrót, a klasszikus kempinget keresi, éppen azért, mert szállodát, wellnesslehetőséget egész évben igénybe tud venni, nyáron viszont inkább a szabadban szeret lenni – mutatta be a jelenlegi helyzetet Kisgyörgy Borbála.
Kattints, és olvasd el, hogy pihenhetsz luxus mobilházakban! Inkább lakóautóval kempingeznél?
Nyitókép: pixabay
Forrás: zaol.hu
