Ahogyan korábban már megírtuk, a MÁV-nál sincs vége a nyárnak. Augusztus 25-én a vasútvonalakon véget ért az úgynevezett nyári menetrend, ám mivel a Balatonhoz az utószezonban is sokan utaznak, ezért továbbra is indulnak többletvonatok a tóparti állomásokra.

A mostani változás a balatoni közlekedést a következőképpen érinti:

Munkanapokon hétfőtől a Balaton déli partján közlekedő járatok közül kettőnek – Székesfehérvár-Balatonszentgyörgy, Keszthely-Székesfehérvár – az útvonalát meghosszabbítják a budapesti Déli pályaudvarig.

Ha emlékszel még a nyári kalandokra, biztosan megvan, amikor összegyűjtöttük a legviccesebb, legbosszantóbb és legérdekesebb sztorikat a vasúti közlekedéssel kapcsolatban.

Azt olvastad, hogy a walesi herceget látták a keszthelyi vonaton?

Idén egyébként fontos jubileumra emlékeztünk a Balatonnál. 110 esztendeje avatták fel az Észak-balatoni vasútvonalat. Az első vonat 1861. április 2-án indult el Budáról a Balaton irányába, de ez a vonal, az ún. déli vaspálya, csak a tó déli partvidékét kapcsolta be a vonatközlekedésbe. A vasút közelebb hozta a fővárost a Balatonhoz, ám egyre sürgetőbbé vált az északi part bevonása is. Ezért 1888-ban megépült a Balatonszentgyörgyöt Keszthellyel összekötő, 10 km hosszú helyiérdekű vasút. 1902-ben már a Keszthely-vidéki vasúttal Tapolcáig lehetett utazni, 1909 július 8-án pedig a MÁV átadta a forgalomnak a pusztaszabolcsi-tapolcai vonalszakaszát. – Minden magyar, ki még nem látta, kívánkozni fog e tájra… A felsőparti ember előtt nincs szebb hang mostanában, mint a készülő pályán járó kavicsvonat lármája. Hát még ha jönnek a fürdővendégek és ősszel a borvásárlók! – írták a korabeli tudósításban.

Nyitókép: MÁV hivatalos sajtófotó

Összeállította: Szaniszló Hajnalka