Ha egy lakótelepen vagy társasháznál azt látjuk, hogy a téli fűtési szezonban nyitott ablakoknál flangálnak a lakók pólóban, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ők még nem álltak át az egyedi elszámolásra, „vígan” fűtik az utcát a lakásuk melegével.
Ezt erősíti meg Beluscsák István, aki 13 évig dolgozott a keszthelyi távhőszolgáltatónál, most nyugdíjasként az ISTA Magyarország Kft. külső munkatársa.
– Amikor a keszthelyi távhőszolgáltató az első költségmegosztó készülékeket felszerelte, azt tapasztaltuk, hogy azokban az épülettömbökben, ahol ezeket beszereltük, sokkal kevesebb nyitott ablakot (5%) láttunk a fűtési szezonban, mint ahol nem volt ilyen mérő (20 %).
Mit mér a fűtés költésgmegosztó?
A készülék alapműködése, hogy két hőérzékelővel rendelkezik. Az egyik a lakás levegőjének a hőmérsékletét, a másik a fűtőtest felületének hőmérsékletét méri. Ha a lakás levegőjének hőmérséklete magasabb, mint a radiátor felületének a hőmérséklete, akkor abból a mérő tudja, hogy nem a radiátor fűt. A meleget adhatja a napsütés, esetleg egy klíma vagy egy villanyradiátor. Bármilyen egyéb eszköz melegíti fel a levegőt, ezt a készülék a két adat összehasonlításával érzi.
Olyan nem lehet, hogy amikor a fűtőtest hidegebb, mint a levegő, és mellette van egy sugárzó hőt adó egyéb eszköz, akár tűzhely vagy hőlégfúvó, akkor a mérő számolna.
Az előfordulhat, hogy a régi egycsöves fűtési rendszernél egy kicsi radiátor hővezetés során átmelegszik, ilyenkor a fűtési rendszerből átvett hővel minimális fűtést produkál, amit a mérő mér, de ez viszonylag jelentéktelen szám lesz.
Fotó: shutterstock
Fűtés: minden radiátort kinyiss?
Ha egy radiátoron nincs termosztatikus szelep, vagyis nem szabályozható, akkor a lakó nem tud hőmérsékletet módosítani a szobában. A költségmegosztó készülék nem szabályoz, hanem mér, ezért egy ilyen eszköz felszerelése előtt célszerű a radiátorokat termosztatikus szeleppel felszerelni.
Ha a lakás egy részében elzárjuk a radiátorokat, és ezért a lakás egy része lehűl, akkor a többi radiátor biztosítja az átlag hőmérsékletet. Így ha a szobában lezárják a radiátort, akkor az itt levő hideg a környezetben levő többi radiátor hőjét veszi el, azok fűtenek többet.
Ha egy lakást lehűtök, a felfűtése sokkal több energiába kerül, mint egy átlagos hőmérsékleti szint megtartása. Ha napközben leállítjuk a fűtést, akkor egyrészt hazaérve a munkából jó ideig fázni fogunk, mert a radiátorok hőleadása nem tudja azonnal felmelegíteni a lakást, másrészt sok energiát elveszítünk a felfűtéssel.
Én azt gondolom, egyénenként változik, ki milyen melegben érzi jól magát. Van, aki 18 fokban is, de van, aki 23 fokban érzi komfortosnak a lakás hőmérsékletét. Azt tudni kell, hogy 1 fok hőmérséklet emelkedés a lakáson belül átlagosan 16-18 %-kal magasabb energiafelhasználást jelent.
Fotó: shutterstock
Ha egy lakásban a fal felé fordulva ül valaki egy íróasztalnál, és a fal hideget sugároz, akkor érdemes lehet egy kis villanyradiátort vagy elektromos kandallót, fűtőpanelt a lábunk közelébe tenni. Ez nem a teljes szobát fogja felfűteni, de kellemesebb hőérzetet ad munka vagy tanulás közben, és biztosan nem fogja az egyedi mérő ezt a meleget beleszámolni a központi fűtési költségbe.
Miért jó a költségmegosztó?
Az új lakások kategóriától függően választanak fűtési rendszert. Ma is vannak olyan társasházak, ahol nem egyedi a fűtés. Érdemes átgondolni, hogy egy saját kazán üzemeltetése, esetleges javítása vagy egy házban egy közös kazán vásárlása vagy a távhő választása mekkora költséget jelent.
Természetesen a készenléti, szolgáltatási díjakat is fizetni kell, de ez töredéke annak, mint a saját kazán üzemeltetése. Persze, ha egyedi kazán és mérőóra van, akkor a lakó közvetlenül látja a saját mérőóráján, mikor mennyi gázt fogyasztott.
A távhő vagy a társasházak közös kazánjának használata esetén átalánydíjat fizet a lakó vagy nyaraló tulajdonos, és a fűtési idő végén készül egy elszámolás. Ha valaki többet fogyasztott, ráfizet, ha kevesebbet, akkor visszakapja a befizetett többletpénzét. Ma már a leolvasás nem helyi, hanem rádiófrekvenciával működik, nem szükséges a lakásba bemennünk.
Fotó: shutterstock
Manipulálni a fűtéssel
– Manipuláció lehetőségének megakadályozása érdekében a doprimo III egyérzékelős üzemmódra vált át akkor, ha a helyiségszenzor hőmérséklete átlép egy küszöbértéket, melyet csak manipulációs kísérlet okozhat. Ez mit jelent pontosan?
– A készülék információs rendszere a radiátor hőmérsékletet figyeli az átváltásnál, a helység hőmérsékletet nem. Létezik egy adatgyűjtő része a készüléknek, ami internetes kapcsolatban van a központtal, folyamatosan küldi a jelentéseket, gyűjti a készülék adatait. Azonnal jelzi, ha kétérzékelősről egyérzékelősbe vált a rendszer. Ez igazából egy hibajelzés, ami nem a készülék hibája, ezt illetéktelen eltávolítás, a plomba eltörése okozhatja.
– Mit jelent a hőmérsékleti küszöbérték átlépés?
– Ezeket a küszöbértéket a készülékekbe előreprogramozással rögzítjük. A nyári időszakban ez 36 fok, télen 28 fok. Télen a radiátor hőmérséklete meghaladja a 28 fokot, akkor kezdi a mérést és a kétérzékelős üzemmódot. Ha a radiátor hőmérséklete nem éri el a 28 fokot télen, ettől extrém mértékben eltér, mondjuk 10 fokos, akkor hibaküldési módban jelzi ezt a készülék.
– Ha a radiátor egyes fokozatban megy, nem túl meleg, de én ráfűtök a szobára klímával, akkor mi történik?
– A radiátor hőmérséklete a helység hőmérsékletét ilyenkor megközelíti, de annál mindenképpen alacsonyabb lesz, ezért nem áll fenn az átváltás, és a mérő csak a radiátor kis fogyasztását méri, a külső rásegítő fűtést nem.
A lakás csak nyaraló, legyen fűtés?
Ha egy lakást nem életvitelszerűen, hanem nyaralóként használnak mondjuk a Balatonnál, akkor a téli fűtésük költsége közös fűtés és egyedi költségmegosztó használatánál sem lesz nulla. Egy fix hányadot fizetnek ők is, ez lakóközösségenként változó, 30-50 % is lehet. A lezárt lakásban, ahol a lakó nem fűt, nem lesz a lakásban a külső hőmérséklettel azonos a hőmérséklet, hiszen a többi lakó körbefűti a falakon keresztül a szomszédoktól jövő hővel.
Spórolás szempontjából így nem a teljes összeget, hanem csak a 70 %-ot takarítja meg. Ha valaki nem fűt, akkor a készülék természetesen nem számol, ezt a befizetendő összeget a lakóközösség határozza meg.
Spórolni, de hogyan?
Spórolási lehetőség szerintem nem az, hogy vegyünk fel otthon kabátot, hanem állítsunk be egy olyan hőmérséklet, és azt tartsuk szinten, amiben komfortos nekünk. Abban a helységben, ahol a legtöbbet tartózkodunk, legyen melegebb, ahol időszakosan vagyunk, legyen néhány fokkal alacsonyabb a hőmérséklet.
Sokan nem tudják, de szellőztetéskor érdemes elzárni a radiátort. Amikor a hideg levegő az ablakon keresztül jön a radiátor szelepre, az megpróbálja az eredetileg beállított hőmérsékletet tartani, és túlfűt, ez az energia viszont a szellőztetés idején kimegy a lakásból. Ez nem azt jelenti, hogy ne szellőztessünk, hanem azt, hogy figyeljünk oda erre az apróságra.
Ugyanabban a házban, ugyanakkora lakás esetén is lehetnek különbségek, hiszen ha valaki leszigetelte a lakását belülről 10 cm-es hungarocellel vagy a nyílászárókat műanyagra cserélte, sokkal hatékonyabban, és kevesebb energiával tud meleget teremteni, mint az, ahol ez a szigetelés nem történt meg.
A spórolás ilyenkor egy nagyobb befektetéssel kezdődik, de hosszú távon megéri.
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz a Balatonra! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Nyitókép: shutterstock
