Szücs Ildikó | 2020.08.10. 06:00
Tematikus vezetett séták Füreden #11; Lipták Ház
Balatonfüreden sok gyönyörű villa van ami megcsodálható, némelyik bejárható és mindegyik külön történettel rendelkezik. A történetek és épületek ismerője, Fülöp Júlia idegenvezető mesél nekünk a VillaSéták alkalmával. A Lipták Ház ma Fordítóházként működik, és egész környezetét körbelengi az irodalom.

Eredetileg Gyapai villa

A Lipták Ház Balatonfüred Petőfi utcájában áll, ami már annak idején is főutcának számított, noha a Balaton innen kis sétára található. A ház Lipták Gábor író nevét viseli, aki a balatoni történeteket, regéket dolgozta fel, a Balaton sokat köszönhet neki. Ebben a házban élt feleségével, és egy igazi kis irodalmi szalont hozott itt létre a huszadik század első felében. Eredetileg Gyapai villa néven volt ismeretes, ugyanis a villát nem ő, hanem feleségének nagyapja, Gyapai Nándor építtette 1886-ban.

A Lipták Ház Balatonfüreden (Fotó: Szücs Ildikó)

 

“Gyapai foglalkozását senki sem tudta pontosan meghatározni, de biztos, hogy kiváló életművész volt. A Balatonfüreden szórakozó, nyaraló, vitorlázó főurak, de főként főúrnők körül tett-vett, titkárkodott, szolgált. Némely hölgyet külföldi útjára is elkísérte. Érdemeiért számos köszönetét és emléktárgyat kapott.
Többek között: Rudolf trónörökös fiatal özvegye, Stefánia is megajándékozta 1896-os füredi látogatásakor. A köszönő okiraton és kitüntetésen kívül egy drágakővel kirakott, tizenegy ágú koronával ékesített, „S” monogramos nyakkendőtűt is kapott „Gyapai mester” a szépséges főhercegasszonytól, “sokféle fáradozásáért”. Báró Splényiné gyönyörű, monogramos tárcát adott Gyapainak. A báróné pedig nem volt más, mint özvegy Blaháné, azaz Blaha Lujza, a nemzet csalogánya.” (Forrás: Arcanum.hu/Hogyor József – Veszprémi Napló, 1992.)

A Lipták-szalon

Lipták Gábor és felesége, Liptákné Piroska, Pulcsika, 1944-ben költöztek le Füredre, ahol a “Gabus” és “Gábornok” becenéven emlegetett író alkotott egy idő után már többedmagával. A Lipták Ház ugyanis igazi irodalmi vendégház lett, ahol főleg hétvégenként igencsak megszaporodtak – ahogy Szabó Lőrinc fogalmazott – az “irodalom szegénylegényei”. Megfordult itt Egry József, Németh László, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Keresztury Dezső, Örkény István pedig itt írta a Tótékat. A Lipták emlékszobában megtalálható vendégkönyveket végiglapozva felfedezhetjük ki mindenki fordult meg a házban. Ráragadt a nyitott ház elnevezés, hiszen állítólag be sem tudták csukni a kaput, ami mindig nyitva állt, a ház falai között pedig mindenkire szívesen látott vendégként tekintettek. Erről számol be az író Nyitott kapuk című művében.

Lipták Gábor egykori dolgozószobája, ma emlékszoba (Fotó: Szücs Ildikó)

A Lipták házaspár azonban nem volt jómódú, mint annak előtte Jókai. Ők szerény körülmények között éltek, és a vendégek gyakran hoztak magukkal ennivalót, bár helyben készült bort azért mindig kaptak hozzá. Pulcsi néni népművészeti boltot vezetett Füreden, így joggal kérdezhetnénk: hogyan tudott a változó tagokból álló, mégis állandó vendégsereg háziasszonya lenni? Úgy, hogy ebben a házban mindenki kivette a maga részét abban, amiben tudta. Rokonok, feleségek főzték az ebédet, és ha újabb vendég érkezett, még több vizet tettek a már tűzön rotyogó leveshez.

 

“Liptákéknál mindig volt vendég, akik létszáma hét végén vagy egyéb ünnepélyes alkalmakkor, de különösen Gabus születésnapján (június 30.) nagyon megszaporodott.
Gabus gondoskodott a néha 100-150 fős vendégsereg elhelyezéséről, ellátásáról, szórakozásáról. Ám ő észrevétlen, de zseniális szervezőkészségével, no meg Pulcsika segítségével mindezt úgy intézte, hogy alig kelt fel párnázott trónszékéről. Minden faladatra megtalálta a megfelelő embert. Megtalálta? Nem is nagyon mondhatnám. A zömében régi barátok, vendégek közül szinte mindenki öntevékenyen elfoglalta a neki megfelelő posztot. Azt, ahol hasznossá tehette magát.” (Forrás: Arcanum.hu/Hogyor József – Veszprémi Napló, 1992.)

 

Bejegyzés a vendégkönyvben Örkény Istvántól (Fotó: Szücs Ildikó)

A hagyaték

Maga az épület tipikus Balaton-felvidéki stílusú ház, ami a házaspár halála után pusztulásnak indult. A nyolcvanas évek elején ugyanis a Lipták házaspár, gyermekük nem lévén, szerződést kötött a Művészeti Alappal, hogy haláluk után nekik adják a házat, és ezért kaptak egy kisebb nyugdíjat. Egyetlen kikötésük az volt, hogy a ház a művészet, leginkább az irodalom szolgálatában álljon mindig.
Ezt már Rácz Péter, a ma itt működő Fordítóház gazdája meséli nekünk. A nyolcvanas évek közepén elhunyt Lipták házaspár végrendelete nem tudott megvalósulni, ugyanis jött a rendszerváltás, megszűnt a Művészeti Alap, és a ház gazdátlanul állt több mint egy évtizedig.

1995-ben a József Attila Kör által alapított Magyar Fordítóház Alapítványhoz került az épület, amin teljes körű átalakítást kellett végezni, hogy használható legyen és létrejöhessen benne Közép-Kelet-Európa első fordítóháza. Szinte csak a falak voltak egyben, de Rácz Péter elmondása alapján voltak olyan falrészek, amelyek bedőltek, beáztak és pótolni kellett. A hatalmas munkának azonban meglett az eredméne, és 1998-ban megnyílhatott a fordítóház.

Rácz Péter, a Fordítóház gondos házigazdája, mellette a falon az itt megfordult írók fényképei (Fotó: Szücs Ildikó)

Miért is fontos egy ilyen alkotóház és mi történik benne?

Ide jöhetnek a magyar irodalmat más nyelvre fordító külföldi művészek, akik így magyar nyelvű környezetben dolgozhatnak a műfordításokon. Nagyon fontos tényező ez egy irodalmi mű lefordításában, az alkotók pedig nagyon örülnek, hogy van egy ilyen hely, ahol 2-3 hétig, vagy akár egy hónapig is alkothatnak. A fordítók, írók, művészek meghívásra jönnek és ösztöndíjat kapnak azért, hogy magyar műveket fordítsanak le a saját nyelvükre. Az itt megfordult művészek azt mondják: különleges irodalmi kisugárzása van a háznak, talán nem csupán azért, mert egy író élt benne, hanem mert a huszadik századi magyar irodalom nagyjainak szelleme is körbelengi az egész birtokot.

A Lipták Ház Balatonfüreden (Fotó: Szücs Ildikó)

A házban hat vendégszoba van, a könyvtár a padláson kapott helyet, amely annak idején sima padlás volt. Minden szoba valahogy alkotói hangulatot idéz, a súlyos íróasztalok, cserépkályha és kortárs képek a falon. Belépve az előszobából a hallba egy 1600-as évekből származó asztalt találunk, amelyet körbevesznek a teli könyvespolcok.

Lipták Gábor egykori dolgozószobája emlékszoba, amelyben régi bútorok, fotók vannak róla és feleségéről, festmény a házaspárról, és az egykori vendégekről készült képek is díszítik a falakat. A komódon a könyvek között temészetesen megtalálható az író életműve is. Itt olvashatunk bele az emlékkönyvbe, a vendégkönyvek egyikébe, belelapozhatunk a fényképalbumba. Sőt, a besúgói jegyzeteket is megtekinthetjük, mert a nagy jövés-menés miatt Liptákékra rá akartak bizonyítani valamit, bármit, de nem tudtak. Még azt is kitalálták, hogy pancsolja a borát, de ezt pláne nem sikerült beszennyezni, hiszen eredetileg agrár végzettségű volt és kitűnő bort készített.

A Lipták Ház azon füredi villák közé tartozik, ahol annak idején is, és ma is pezseg az irodalmi élet. Igazi kincs ez, ahová bepillanthattunk, és hála az alapítványt támogatóknak tovább élhet az a légkör, amit Lipták Gábor megálmodott és létrehozott. Ma a világ minden tájáról érkeznek ide irodalmárok, akik beszélnek magyarul és hírét viszik a magyar irodalom gyöngyszemeinek egy egykori író mosolyogva figyelő tekintete alatt.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva