Szücs Ildikó | 2020.07.25. 09:00
Tematikus vezetett séták Füreden #9 - A savanyúvíz története
Balatonfüred színes története elevenedik meg a tematikus séták alkalmával, amelyen hol a régi villákról hallhatunk érdekes anekdotákat, hol a benne lakó és nyaraló hírességekről, de olykor belekóstolhatunk a reformkor ízeibe is egy süteményen keresztül, vagy a helyi borok zamatát élvezhetjük. A sétákon Fülöp Júlia idegenvezető mesél nekünk, és ezúttal a füredi savanyúvízről tudtunk meg újdonságokat.

A kezdetek

Ma már kevesen tudják, de Balatonfüred egykori neve Savanyúvíz volt, talán sejthető, hogy miért. A táj különleges földje nem csak a szőlőtőkéknek kedvez, bár annak mindenképpen, ám a környéken feltörő összesen 11 forrásvíz jellegzetes ízével sokak kedvence. Régi feljegyzésekben lehet olvasni róla, hogy a falubeliek itták a vizet és olykor haza is vittek belőle.
1772-ben, amikor a tihanyi bencések felvásárolják a területet, bevizsgáltatják a vizet, amiről kiderül, hogy gyógyhatása is van. Elkezdik hordókba tölteni és mindenhová szállítanak belőle, még Bécsbe is eljut a füredi savanyúvíz.

A füredi víz ásványi anyagokban rendkívül gazdag, jellegzetes vasas íze van, ami el is színezi a palackokat, de van benne kálium, kálcium és magnézium is, valamint már első kóstolásra is érezni lehet, hogy enyhén szénsavas.

Az egykori Erzsébet szanatórium, ma Szívkórház, 1928. (Fotó: Fortepan/Fortepan)

A bencés szerzetesek ötlete volt a forráskút építése mellett az is, hogy fürdőházat létesítsenek, amit elkezdtek, de hamar belátták, hogy a rend nem alkalmas fenntartani ekkora intézményt, így más segítségre is szükség volt ehhez.

 

“Hogy hazánknak ezen, bár nem legnagyobb gyógyerejü, de minden esetre a legkeresettebbek közé számított, vidéke szépségeivel pedig minden mást felmuló, fürdőhelye bővebben kezdett ismertetni, ennek alig van több egy századánál. Azon hosszú sora közt a tihanyi főpapoknak, kik Füreden bírtak, a nélkül hogy üdvös hatású gyógyvizére legkisebb figyelmet is fordítottak volna, első volt Lécs Ágoston apát, kinek ez eszébe jutott. A nevezett apát 1743. körül a források egyikét odúba foglaltatá, közelében fabódét emeltetett, s a környéket valamennyire kicsinosította. E kisszerű intézkedés mégis meghozta gyümölcseit, mert Füred emelkedésének idejét ekkoriul fogva kell számítani. A közel lakó birtokosok t. i., látván a pap urakat a savanyuvíz körül heves nyári napokban gyakran igen jól mulatozni, a források körül és a Balaton partján sátorosodni kezdtek, és sátraikat fürdésre alkalmas nyári évszakokban hosszabb vagy rövidebb ideig szállásul használták. […]
Kevés év múlva (1782) oda tereltetett a volt magy. kir. helyt. tanács figyelme is a füredi gyógyvizekre. A víz megvizsgálására két vegytanár küldetett ki. Ezek a vizsgálat végett hely színére rándultak, s beadott jelentésük némelly czélszerü javításnak volt az ivókút és fürdőház körül eszközlője. A kutakat akkor megtisztogatták , czélszerü körfallal és tetővel látták el, mind az ivás, mind a fürdés körül szükséges rendszabályokat hoztak, sétányt alkottak, ligetet ritkítottak, a helyszínén orvost, seborvost és gyógyszerészt állandósítottak, s az egész intézetre felügyelő személyzetet rendeltek.” (Forrás: arcanum.hu/ Szerelmey Miklós: Balaton albuma, Pest, 1848.)

 

Kossuth forrás, Balatonfüred (Fotó: Szücs Ildikó)

A gyógyvíz

Miután kiderült, hogy nem csupán iható forrásvízről van szó, hanem gyógyvízről, felpezsdült az élet a településen. Csodálatos gyógyulásokat hozott a víz ivása és a benne való fürdőzés is. Számos művésznek, híres embernek, elsősorban íróknak volt például tüdőbetegsége, amelyet itt kezeltek. Ilyen volt Jókai Mór is, aki eljött egy pár hetes kezelésre és betegsége úgy elmúlt, hogy soha nem jött vissza. Ez elég is volt neki, hogy megkedvelje Balatonfüredet, ahol villát vásárolt és rengeteg időt töltött benne. Ismert tény, hogy füredi nyaralójában született meg Az aranyember regénye is.

A gyógyvizet azonban nem csak meginni lehetett, hanem rájöttek, hogy a benne való fürdéskor a szénsav kiül a bőrre, vékony réteget képez és harmonizálja a vérkeringést. Így lett végül Füred a szívbetegek mekkája. A mai Szívkórház volt egykor a fürdőház, amelynek volt egy ófürdőház és egy újfürdőház része, majd a kettőt összeépítették, és egy hatalmas fürdőház lett belőle.

Mivel a régi villákban annak idején nem volt fürdőszoba, a ház egyben közfürdő is volt, és ide jártak fürödni a lakók is. A füredi ivókúrát mindig az orvos írta ki, ő határozta meg hányszor kell egy nap inni és mennyit. Az általános kúra úgy nézett ki, hogy egy pohár víz, utána fél óra séta, majd ismét ivás. Így a mozgás és a gyógyvíz együtt fejtette ki jótékony hatását a betegekre, és ehhez telepítették a kiserdőt is, hogy legyen hol sétálniuk a pácienseknek.

 

Kossuth forrás, Balatonfüred, 1938. (Fotó: Fortepan/Fortepan)

Elmondható, hogy körülbelül 300 éve gyógyítják itt a betegeket, hiszen sehol máshol nincs ilyen szénsavas forrás Magyarországon. A legközelebbi úgynevezett borvíz az erdélyi Borszéken van. Itt a Tihanyi-félszigeten valamikor régen vulkanikus működés volt, és ennek utóműködése miatt alakultak ki gejzírek és szénsavas források. A csopaki forrás is ehhez tartozik, szintén ennek a működésnek a következtében tört fel. Balatonfüreden és környékén összesen 11 helyen tör fel víz, és ki kell emelni, hogy mindegyik különálló forrás. Vagyis nem egyetlen tőről fakadó, 11 helyen feltörő forrásról van szó, hanem 11 különbözőről, amelyekben természetes módon van szénsav.

 

A Szívkórház ma (Fotó: Szücs Ildikó)

A szénsavas víz eredete

Hol volt, hol nem volt… Akkoriban élt egy győri bencés tanár, akinek nagy kedvence lett a füredi víz. Rendelt is belőle mindig hordószámra, de a hordós szállítás nem mindig ment zökkenőmentesen. Olykor nem érkezett meg időben, és ezért kiveszett belőle a lényeg: a szénsav. Az úriember bosszúságában úgy dönt, hogy majd ő létrehozza mesterségesen a szódavízet, 1826-ban megalkot egy apparátust, amely alkalmas a buborékok előállítására. Ez lesz az úgynevezett szikvíz, a férfit pedig úgy hívják, hogy Jedlik Ányos.

Így születik meg a szódavíz, az úriember pedig fogja az első palackot, és úgy dönt, hogy meglepi vele barátait. Fáy András író pincéjében gyülekeznek a meghívottak, ide viszi magával és bemutatja a vizet, amivel a legjobban lehet higítani a bort. Mivel ekkor még számos kifejezésre német szó volt használatos, így Jedlik úr elnevezi spritzer-nek. Ám szerencsére ott van ezen a találkozón Vörösmarty Mihály is, aki az ékes magyar szólásával azt mondja: mivel ez az ital fröcsög, legyen ez a fröccs.

 

(Fotó: Pixabay/Fritzky7)

 

A fürediek számos büszkesége közül tehát nem csak a szóda kapcsolódik a településhez, hanem a fröccs megszületése is. Erdélyben egyébként ezért hívják borvíznek, mivel a borral ez a víz jó. Ugyanakkor érdekes, de a füredi savanyúvízzel kevert borból nem lesz jó fröccs.

A ma már csak enyhe, természetes szénsav és a bor valahogy pont üti egymást, így nem ajánlatos ezzel fröccsöt keverni. Ma már nem palackozzák a füredi vizet, és kevésbé szénsavas, mint 200 évvel ezelőtt. Emiatt állítólag a gyógyhatása is enyhébb, de azért még van, és az ásványi anyagok nem vesztek ki belőle. A helyiek és a környékbeliek szeretik, a forrásoknál gyakran mennek palackokkal, hogy vigyenek belőle. Nagy esőzésnél lezárják a forrásokat, hogy ne keveredjen mással, valaint télen is a fagy ellen. A füredi borhéten pedig a Tagore sétányon lévőt mindig elzárják, így buzdítva az embereket arra, hogy inkább bort igyanak.

Füred kútjai

Az első felhasznált forrás a mai Szívkórház épülete alatt volt, ezt nevezik Őskútnak vagy Fürdőforrásnak. A Szívkórház épülete előtt állt az úgynevezett Savós forrás, melynek vizét állítólag juhtúróval keverve használták a tüdőbetegek gyógyítására. A Gyógy téren, díszes oszlopokkal körülvéve áll a Kossuth forrás, amelynek egykor Ferencz József forrás volt a neve. Ezt a forrást sétálók, turisták kedvelik a legjobban, hiszen könnyen megközelíthető, és annak idején is ez volt talán a legnépszerűbb.

1958. A forrásból mindenki szívesen ivott akkor is, és ma is (Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal)

 

Ugyanilyen kedvelt kút a Tagore sétányon álló Schneider forrás. Az egykori Tolnai-kút a Tihany felé vezető 71-es út mellett van, ma már a kemping parkolójában áll, ahová a ’80-as évek elején került. Az eredeti forrás az út jobb oldalán attól nagyjából 300 méterre, de 1959-ben a kút túlfolyóját átvezették az út alatt, és ma már Berzsenyi Dániel nevét viseli.

Tőle nem messze létesítették a Polányi-kutat, amely azonban már az ’50-es években ihatatlanná vált a vascsövek elrozsdásodása miatt. Ebből lett a ’80-as évek végén a Szekér Ernő forrás, amely Tihany felé, az út jobb oldalán, a Kalandpark mellett található. Névadója kezdeményezésére vezették el a vizet az egykori kútból, és akkoriban egy pihenőparkot létesítettek körülötte. Sokak szerint ennek a forrásnak a legfinomabb és legdúsabb a vize. Ezt tanúsíthatom, mert én rendszeresen járok a forráshoz, és teli palackokkal távozom.

Szekér Ernő emlékforrás (Fotó: Bólyi Alexandra)

Nyitókép: Szücs Ildikó

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva