Szücs Ildikó | 2021.04.22. 06:00
Történet egy elsüllyedt szigetről és a balatoni Nazca-vonalakról
A Nazca-vonalakról mindenki hallott már: a perui fennsíkon felfedezett gigantikus mértani alakzatok, másnéven geoglifák, monumentális állatfigurákat ábrázolnak és szinte nyílegyenes vonalakként húzódnak a vidéken. A nyolcvanas évek elején Zelkó Zoltán térképész érdekes elmélettel állt elő a rajzok jelentéséről, majd később hasonlóan meglepő felfedezését osztotta meg a Balatonról is.

Zelkó Zoltán feltételezése az volt, hogy a perui ábrák az inkák előtti civilizációk gigantikus térképét rajzolják ki, és ezzel a térképészt a tudományos világ a közel kétezer éves nazcai vonalrendszer rejtélyének megfejtői között tartja számon. A kutatót a perui újságok a „magyar Kolumbusznak” nevezték, és bár később az akadémia nem ismerte el az elméletet, azóta sem sikerült senkinek se cáfolnia, se más jelentésre rájönnie a vonalakkal kapcsolatban.

Sziget a tó közepén?

A térképésznek a Balaton környékével kapcsolatban is volt egy izgalmas elmélete.

Szerinte ugyanis a Balaton közepén, nagyjából 5-8 méterrel a vízfelszín alatt egy valamikor létező, de elsüllyedt sziget hever.

Ezen a képen az algavirágzás színei miatt kevésbé látszik a feltételezett sziget helye
Fotó forrása: Nasa Observatory

Miért gondolta ezt? Mert a Balaton-felvidék északi és déli partján is felfedezett olyan geometriai összefüggéseket, amelyek metszéspontja a tó közepén találkozik. Indító gondolata pedig a következő:

„Meglepő ugyanis, hogy ha a térképen egy vonallal összekötjük Badacsonyt és Veszprémet, akkor ezen az egyenesen szokatlanul sok templomot találunk: Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, az árokfői templomrom, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony stb. A tornyok ily módon egy római kommunikációs rendszerre alapozódott hírközlési hálózat alkotóelemei, ha úgy tetszik, hírtovábbító állomások is lehettek.” (Forrás: Arcanum/Ifjúsági Magazin, 1983)

Szerinte nem lehet véletlen, hogy ezek a templomok és romok egy olyan vonalon találhatók, amik egymást nyílegyenesen kötik össze. Ahol pedig a templomokat geometriai alakzatokba rendező metszésvonalak találkoznak, az a vízfelszínen lenne, ahol a kutató az elsüllyedt szigetet sejtette.

Ami még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a feltételezett földdarab helye egybeesik a Balaton geometriai középpontjával.

Kép forrása: Arcanum/Ifjúsági Magazin, 1983.

„Sok jel arra mutat, hogy Balatonszemes vonalában ennek emléke lehet a víz alatt. Amatőr búvárok közlései éppúgy, mint a Magyarország az űrből című album űrfényképei ezt valószínűsítik. A Balatont ábrázoló űrfelvételek ezen a ponton elszíneződést, sötétebb foltot mutatnak.” (Forrás: Arcanum/Ifjúsági Magazin, 1983)

Egy kommunikációs hálózat térképe lehet

„Zelkó Zoltán szigetelmélete akkor startolt, amikor vizsgálódásai során felfedezte a Balaton-felvidéken épült templomok építési rendszerében a szabályosságot. E templomok jó része a középkorban a római birodalomból fennmaradt romokra, illetve köveik felhasználásával e romok közelében épültek. A római torony- és templomépítkezésről viszont megállapítható, hogy egy rendkívül fejlett hírközlési, jelkommunikációs rendszer elemeiként is ellátták feladatukat. Nos, elképzelhető, hogy középkori templomépítészeink szándékosan lemásolták e kommunikációs célokat is szolgáló praktikus építési rendszert, így a templomok a Balaton-felvidéken a középkorban is fontos részei voltak egy hírközlési láncnak.” (Forrás: Hungaricana/Petőfi Népe, 1983.)

A köveskáli templom, mint az egyik feltételezett állomás
Fotó: Mihály Szilvia

Vagyis egykor a tó két partján élő emberek így kommunikáltak egymással, fény- vagy füstjeleket küldtek a déli partról és azt az északi oldalon vették, majd továbbították a jeleket például Veszprém felé. Ha azonban rossz idő volt, akkor szükség lehetett egy olyan összekötő pontra, ami szélsőséges esetekben kisegítette a kommunikációt, és ez lehetett egy pont a Balaton közepén, akár egy szigeten lévő állomás. Vajon miről nevezték el Balatonszemest? Elképzelhető, hogy mivel a település vonalában helyezkedett el a Balaton „szeme”, így adta magát a név is? Lehet ezt etimológiai belemagyarázásnak tekinteni, de akár megnézhetjük a tó körül lévő többi település elnevezésének eredetét is.

A Badacsonyt és Veszprémet összekötő vonal az alakzatok egyik szabályos négyzetének az átlója, amelynek felénél van Mencshely. Innen délre szintén húzhatunk egy vonalat a szentantalfai Szent Balázs templom romját érintve a déli parton fekvő egykori boglárlellei templomtoronyig, és ez adja a második négyzet egyik oldalát. A térképrajzon jól látszik a tornyokat összekötő vonalak alkotta két négyzet, és az ezekben lévő templomokat és romokat összekötő vonalak metszéspontja található a Balaton közepén. Zelkó Zoltán szerint ez az a pont, ahonnan mindkét part legtöbb templomtornya látszódik, és szerinte innen nézve rögzítették a napfordulókat is – például egy szigeten lévő magaslatról.

Balatonboglári katolikus templom
Fotó: Krausz Andrea

Mi köze ennek a szentbékkállai Kőtengerhez?

„Az igazi meglepetés azonban a Kőtenger melletti kiserdőben várta expedíciónkat: egy fordított piramisra emlékeztető sziklaalakzat, amelyet Zelkó Zoltán jobb nevet nem találva hirtelen Kőasztalnak nevezett. A körülbelül ötven méteres felső átmérőjű, egymáson elhelyezkedő kőtáblákból álló Kőasztal kitüntetett pont a szigetkereső geometriai rendszerben. A közeli templomokhoz, romokhoz képest ugyanis arányos középponti helyzetet foglal el. Csillag alakzatú ágai láthatóan nem természetes képződmények, hanem mesterségesek, s Zelkó szerint az égtájakat mutatják.”
(Forrás: Arcanum/Ifjúsági Magazin, 1983)

A kutató úgy vélekedett, hogy a Kőasztal három nyúlványa déli, keleti és nyugati irányba mutat, és ezek rögzítésével pontosan megfigyelhették az évszakok kezdetét. Szerinte innen észlelhették a napfordulókat valahogy úgy, ahogy az angliai Stonehenge-nél. Valamint a Kőasztalnak még a hírközlési rendszerben is lehetett szerepe, mert akár itt is foghatták és továbbíthatták a templomtornyokból érkező jeleket.

A gondolatmenet azonban még itt sem állt meg:

„S még valami. Ez a szilárd kőalakzat tájolási pontként adott segítséget az esetleg elpusztuló környékbeli templomok helyreállításához. Alapszabály lehetett, hogy oda építkezzenek, ahová az elődök. Vajon nem azért-e, hogy a hírközlési rendszer továbbra is működjék?” (Forrás: Arcanum/Ifjúsági Magazin, 1983)

A szentbékkállai Kőtenger és a Kőasztal
Fotó: Mészáros Annarózsa

Akkor van sziget a Balatonban, vagy nincs? Milyen szerepe lehetett a Kőtengernél található fordított piramis alakú kőnek? Mindez csak egy lelkes gondolkodó elmélete, aminek nincsen valóságalapja, vagy tudományos felfedezés, amit azonban még nem sikerült bebizonyítani?
A válasz egyelőre ismeretlen előttünk, ám létezhet egy másik gondolkodó tudós elme, amelyben már ott bújkál a rejtélyek megoldása, csak még nem rukkolt elő vele. Akárhogyan legyen, a Balaton környéki települések őrzik a régmúlt emlékeit akkor is, ha számunkra érthetetlen még, amiről mesélnek nekünk.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva