Újraalkotott stratégia

A kormány által elfogadott megújult Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 fontos mérföldkő a turisztikai szektor számára.

– A jövő turizmusát a tényekre és adatokra épülő ágazatirányítás jellemzi, melynek alapját a 2019-ben bevezetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ jelenti – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Fotó: Mészáros Annarózsa

– A koronavírus járvány miatt a turizmus kapta a legnagyobb ütést, de a tavalyi nyáron a belföldi turizmus élénkebb volt, mint valaha. Azt látjuk, hogy ebben az évben a tavalyi rekordokat is meg tudjuk dönteni, nagyon sok turistát várunk a Balaton térségébe. A válság új versenyhelyzetet teremtett, ami új célok és feladatok megfogalmazását, megvalósítását teszik szükségessé, közösen gondolkodva a szektor szakmai szereplőivel.

Új csillagrendszer

A szálláshelytípusok újrakategorizálása azt jelenti, hogy újracsillagozzuk a szállodákat, a panziókat és csillagminősítést kapnak a magánszálláshelyek és a kempingek is. A vendégek így egy rendszerben tudnak tájékozódni az 1-5 csillaggal jelölt szolgáltatók között, könnyebben tudnak az igényeiknek megfelelő szállást foglalni.

Miért fontosak az adatok?

A szállások esetében már működő adatszolgáltató rendszerbe bekötjük a vendéglátóhelyeket és az egyéb turisztikai attrakciókat, fürdőket, állatkerteket, vidámparkokat. Ma a MTÜ 39 ezer szálláshelynek látja online az adatait. Tudjuk, ki honnét érkezett, hány éves, mikor foglalta le a szállását, mikor jelentkezett be vagy ki a szálláshelyen, és látjuk a mobilcella információk alapján a mozgásukat, a bankkártya forgalmukat.

Fotó: Krausz Andrea

– Ez miért fontos?
– Ha tudjuk, hogy a Budapesti Várban egy turista átlagosan 46 percet tölt, akkor a kommunikációban arra kell fókuszálni, amit háromnegyed óra alatt befogadhat a látogató. Látjuk a rendszerből azt is, hogy idén volt olyan nap, amikor Siófokra Nyugat-Magyarországról senki sem érkezett, és azt is, hogy Hévíz, Zalakaros és Keszthely régióban hogyan mozognak a vendégek, mire kíváncsiak, hány napot töltenek el itt, és kimozdulnak-e az adott településről, ahol pihennek.

Csemegézz a számok között

A tavaly Keszthelyre érkező látogatók 29 százaléka elment a belvárosba, 23 százaléka volt a piacon. A városba érkezők 80 százalékaa az első teljes itt töltött napon felkereste a Festetics-kastélyt. Ebből látszik, hogy a Balaton-part mellett mire kell fókuszálni. A Hévízre érkező turisták 96 százaléka elmegy a Hévízi-tóhoz, Hévízről a vendégek 11 százaléka átmegy Keszthelyre, míg onnét 19 százalék jön Hévízre. A kommunikáció során erre is lehet építeni, egymást ajánlani.

Fotó: Mihály Szilvia

Erre már jó példa a térség turisztikai attrakcióinak közös jegyrendszere, kattints a részletekért, és tudd meg, hogy a Festetics-kastély, a Hévízi-tó, a Zobori Kalandpark, a Zalakarosi Fürdő és a Kápolnapusztai bivalyrezervátum milyen kedvezményeket nyújt a vendégeknek.

Hévízen az ideérkező belföldi turisták csaknem 50 százaléka 55 év feletti, a vendégek majdnem fele Budapestről és Pest megyéből érkezik. Így amikor egy hévízi marketing kampányt készítünk elő, tudjuk, hogy őket kell megszólítani, nekik kell a közösségi felületeken egy Hévízi-tó látképét megjelenítő hirdetést elhelyezni.

A Hévízi-tó
Fotó: Mihály Szilvia

Az adatokon alapuló döntések nagymértékben segítik a turizmus újraindítását.

A gazdag kínálatot minél több emberrel meg kell ismertetni, ehhez szükséges ez az értékesítési és marketingfókuszú szemlélet.

Folytatódnak a fejlesztések

A pályázatoknak köszönhetően folyamatosan újulnak meg a magánszálláshelyek, a strandok, a támogatások a válság alatt is folytatódtak. A strandfejlesztési pályázatok ötödik üteme indul el ezen a nyáron, melynek fókuszában az akadálymentesítés áll.

Keszthely – Libás strand

Nyitókép: Olvasói fotó/ Zimáné Pintér Veronika