Fonyód a világ egyik legszebb helye, amit a XIX. század végén, XX. század elején nyaranta idetelepülő, elsőként villákat építő arisztokraták, politikusok és művészek lelkesedése is igazol. A magaslati helyekről olyan lenyűgöző látvány nyílik a tóra, ami semmihez sem fogható, a kéklő Balaton innen nézve valóban a tengert juttatja az eszünkbe.
A Walko-kilátó a „boldog békeidők” monarchikus világát idézi, olyan tájépítészeti elem, amitől kedvünk támadna egy kicsit visszarepülni az időben. Bár 1926-ra véget értek a boldog békeidők, a fonyódi pihenő mégis egy korabeli fürdőhely hangulatára hajaz, kicsit olyan, mintha az Adrián, Abbáziában lennénk.
Sokan fotóznak Fonyód egyik legszebb pontján, a Walko-kilátónál (Fotó: Krausz Andrea)
A Kripta-villa szomszédságában található oszlopos építmény tulajdonképpen a löszös domb szélére engedi ki a nézelődőket, a közepén lévő rondella kőpadjaira le is ülhetünk, fényképezkedhetünk, sőt, az út másik oldalán is van egy elkerített kőpad, ami ugyancsak jó szemlélődő helynek bizonyul.
A kilátó mellett újonnan kialakított parkolóhelyekre kényelmesen be lehet állni, sokan viszont gyalog, túrázva, vagy kerékpárral érkeznek a város egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjához.
A Walko-kilátót azért kellett felújítani, mert 2016-ban megdőlt. Az előtte futó járda is megrepedt és a kőpadok darabjai a mélybe zuhantak. A problémát a 7-es főút mentén húzódó magaspart mozgása, erodálódása okozta. Mivel a laza talajszerkezet, valamint a nagyobb mennyiségű csapadék miatt a föld kimosódott az építmény alól, első körben az alapját kellett megerősíteni és megépíteni: hat-nyolc méter mélyen fúrtak le a talajba, ahová betonoszlopokat helyeztek el. Egy kőfaragó mester felújította a régi elemeket, de volt, amelyek helyett újat készített, az illesztéseket rendbe hozta. A felújítást végző fonyódi önkormányzat szerint az elkövetkező 100 évre biztonságot ad a szerkezetileg megerősített kilátó.
A város címere az 1990-es években került a rondella közepére (Fotó: Krausz Andrea)
Miért így hívják a Walko-kilátót?
Walko Lajos, egykori politikus, bankelnök, az 1920-as évek közepén pénz- és kereskedelemügyi- illetve külügyminiszter 1926-ban állíttatta a kilátót. De mint annyi fejlesztésnek Fonyódon, a gyökere ennek is Ripka Ferenchez kötődik – írja Varga István helytörténész. Bélatelepi villatulajdonosként, budapesti gázgyári igazgatóként meglehetősen jó kapcsolatokat ápolt a fővárosi politikai és társadalmi elit tagjaival. Fonyódi villájának állandó vendége volt az 1910-es évek végétől Vass József kalocsai prépost, nem mellesleg Bethlen István kormányának népjóléti minisztere.
A Trianon utáni magyar turisztikai élet központja a Balaton lett, szükséges volt hát, hogy fejlesszék, könnyen megközelíthetővé tegyék – vagyis megépítsék a déli parton a mai 7-es út elődjét, az ún. „balatoni körutat”. Ennek ötlete és döntése Fonyódhoz kötődik: Vass József a pénzügyminiszterrel jött Bélatelepre 1924-ben, amikor az autójuknak eltörött a tengelye a rossz úton Boglár és Fonyód között – ez volt az a végső pont, ami elősegítette az azonnali döntést. Az útépítés Földvártól Szentgyörgyig tartott, a fonyódi szakasz 1926-ban készült el.
A Walko-kilátó korabeli fotón
Amikor az útépítők elérték Fonyódot, felkanyarodtak a villasor felé, elkészült a mai szerpentin, a József- és a Bartók Béla utca, majd folytatták a part mentén az építést Fenyves felé. Később természetesen a hegy alatt is elkészült a kiszélesített, szilárd burkolattal ellátott, úgynevezett makadám út. Az építési tervben – a kivételes helyzetben lévő Fonyódon, s ne gondoljuk, hogy véletlenül – szerepelt két emlékhely is. Az egyik a ma újra átadásra kerülő Walko-kilátó, a másik a bélatelepi sétány mellett, a Márffy-téren lévő „Ripka-kút”.
De mégis, hogy jöhetett mindez létre?
Ripka Ferenc az említett kapcsolatait Bélatelep és Fonyód fejlesztése, szépítése érdekében használta fel. Villájának vendége volt rendszeresen a már említett Vass József mellett Rakovszky Iván belügyminiszter, Bethlen István miniszterelnök és titkára, az igazságügyi államtitkár Ángyán Béla is. A bélatelepi strandon és a sétányon került pont Ripka budapesti kormánybiztosi kinevezésére, ahonnan egyenes út vezetett a főpolgármesteri címig. Ebben az időben egyébként rendszeresen Bélatelepen tartották a nyári minisztertanácsi gyűléseket, 1928-ban a kormányülést is.
S tudják, Rakovszky kivel teniszezett Fonyódon ezekben az években? Walko Lajos kereskedelemügyi miniszterrel, akinek a tárcájához került az útépítés költségvetése. A korabeli ellenzék természetesen támadta Ripkát, pellengérre állította Walkót. „Mi szükség volt Fonyódon a gránitkőből emelt hatalmas ballüsztrádra, amelynek közepén márványos emléktáblán Walko Lajos neve díszeleg?” – kérdezték annak idején, holott tudták: nincs belevésve a név. A korabeli hőzöngőket már rég elfelejtette a köztudat, viszont Fonyódon még mindig áll a Ripka-emlék és bizony, áll a Walko-kilátó, amelyet arról a férfiről neveztek el már akkor, akinek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy Fonyód fejlődött, szépült az 1920-as évek derekán.
Az út Vass József nevét viselte, a háború után József utca maradt belőle, az egykori Zichy Béla körút pedig a Bartók Béla nevet kapta.
Fonyód múltjáról itt olvashatsz!
Szemből megcsodálhatjuk az északi part tanúhegyeit (Fotó: Krausz Andrea)
A háború után a kilátóhely állaga fokozatosan romlásnak indult, az 1980-as évek végére az emlékhely gyakorlatilag már nem töltötte be funkcióját: padok híján pihenőként sem lehetett használni, környezete a kilátást sem tette lehetővé. A „Fonyódvédő” egyesület 1991-es beszámolójából kiderül, hogy alakulásuk után első lépésként helyreállították a sportpálya melletti Walko-kilátót, mert ugyancsak lepusztult állapotban volt, és ráhelyezték Fonyód márványba vésett címerét, amelyet Benedek György szobrászművész készített ingyen a városnak.
Az 1926-ban készült Walko-kilátó Fonyód egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, a további tervek között egy üvegkilátó is szerepel, amiről itt lehet olvasni.
Krausz Andrea
Nyitókép: Krausz Andrea
