Az asztrofotós munkáival már számos hazai és nemzetközi elismerést kapott és díjat nyert
A fotós megtanulta a helyén kezelni a versenyzést, nem ez motiválja egy kép megalkotásánál. A pályázási kedvet idén az hozta meg, hogy a felszerelésén változtatott, és ez előrevitte a fotós munkát. Ezeket a mélyűrképeket csak speciális eszközökkel lehet elkészíteni.
– Elkezdtem átalakítani a felszerelésemet. Szétszedtem a távcsövemet, amit részben magam építgetek, sikerült javítani a képalkotási képességein. Beszereztem egy olyan csillagászati kamerát is, amely jelentősen mélyebbre lát a korábbinál, emiatt részletgazdagabb felvételeket készít. Nem fényképezőgéppel, hanem speciális csillagászati kamerákkal dolgozom, melyeket akár negyven fokkal alacsonyabbra lehet hűteni a környező hőmérsékletnél, mert így lesz zajmentes a kép. Az asztrofotónál a képalkotás és a képfeldolgozás szinte egyenrangú feladat, és a képfeldolgozás terén is jelentősen fejlődött a technikám – tette hozzá.
Így fotózz te is szép tájképeket a Balatonnál!
A világűr fotózása türelemjáték
A képkészítési folyamat első fele a csillagos ég alatt, a másik fele a számítógép előtt, a digitális előhívással történik. A világűr fotózása türelemjáték, évente jó, ha tíz-tizenöt minőségi kép készíthető.
– Egy-egy elkészült felvétel akár 20-40 órányi expozíciót is tartalmaz. Rövid – nyolc-tíz perces részképekkel dolgozom. Ennél hosszabban egyszerre nem érdemes Balatonalmádiból exponálni, mert az égi háttér fényessége túlságosan felerősödhet. Illetve az összevissza menő műholdak és repülők is karcolják az eget. Így muszáj részképekből dolgoznom, és nyilván sokkal több fotóra van szükség, mint amennyit egy éjszaka alatt el lehet készíteni. Végül pár hét alatt akár több száz kép készül, ezeket kell egy csillagászati szoftver segítségével képpé szerkeszteni úgy, hogy a nagyon halvány dolgok előbújjanak – mondta.
Az Androméda-körről készült, díjnyertes asztrofotó
Fotó: Fényes Lóránd
– Az Androméda-ködről készített fotóm azért érdekes, mert ez egy mozaikkép: ugyan- is az egész objektum nem fér el a távcsövem látómezejében, hiszen nagyon nagy, ez a legközelebbi galaxis. Több képből raktam össze, így a galaxis külső tartományait is megjeleníti a fotó, ami nem a szokásos nézőpont – hangsúlyozta.
Fényes Lóránd hiteles természetfotókat készít, melyek mindenki számára élvezhetők. Az univerzumban legmélyebbre hatoló képe több száz millió fényévnyire egy galaxishalmazról készült.
Az Androméda-galaxis „mindössze” 2,25 millió fényévnyire van tőlünk, ami azt jelenti, hogy onnan 2,25 millió éve indult az a foton, amely Balatonalmádiban a kamera érzékelőjébe csapódott.
Az asztrofotózás így időutazás is egyben, hiszen az Androméda-galaxist mi most 2,25 millió évvel ezelőtti állapotában látjuk. Minél távolabbra néz a fotós, annál inkább a múltat fényképezi le.
– Ahogy a Föld kering a Nap körül, az adott évszaktól függően mindig más látszik az égen. A fotós napokat meg kell tervezni, hiszen fontos a megfelelő időjárás, az, hogy a Hold ne látszódjon az égen, mert annak túl erős a fénye, és még számos más szempont is van, amit figyelembe kell venni a témaválasztásnál. Amire fényképezni kezdek, addigra már pontosan ismerem a kiválasztott objektum útját, hogy mikor kell a fotózást elkezdeni, hogy előreláthatóan mennyi időt szükséges a téma megörökítésére fordítani. Azt szeretném, ha a képeim minél több emberhez eljutnának. Azért fotózom, mert szerintem gyönyörű az univerzum, és azt vettem észre, hogy ha megosztom a képeimet, az másokból is hasonló érzéseket vált ki – fejezte be Fényes Lóránd.
