Mihály Szilvia | 2022.02.28. 08:00
Gyilkosságok, szerelmi drámák és vandál pusztítás színhelye a balatoni kastély
Elátkozott, szellemjárta, hátborzongató, titokzatos helyként tartják számon a Fekete-kastélyt. Az omladozó épületet és az emberi pusztítás nyomait látva mi a megdöbbentő jelzőt is a sorba illesztjük.

Omladozik a gyerekek üdülője

A balatonedericsi Fekete-kastély sokkal rosszabb állapotban van, mint gondoltuk. Három éve még bátran másztunk fel a padlásra, és olvasgattuk az ott szanaszét heverő Pajtás újságokat, most azonban nagyon kellett figyelni, mert a mennyezet sok helyen leszakadt.

Látott már szebb időket is az épület
Fotó: Mészáros Annarózsa

De ne siessünk a padlásra, először körbejártuk a kertet, ami a tél végi gyér növényzetben megmutatta a nyáron megközelíthetetlen melléképületeket is.
Ezek voltak a korabeli táborok kiszolgáló épületei, ahogy a Veszprémi Napló 1965 januári számában olvastuk, a hely fekete történetének ellenére számtalan gyerek számára biztosította a boldog gyerekkort.

Főiskolai üdülő lett, aztán a menekült görög gyerekek élvezték itt a Balaton minden szépségét. Majd a SZOT tulajdona, most pedig a Budapesti Vas- és Fémipari Szakszervezet gyermeküdülője. Színt váltott, s a hatvanöt szobából százszemélyes, kényelmes, modern szakszervezeti nyaraló lett. A szomszédos „kis fekete kastélyában termelőszövetkezeti tagoknak, az alsó fekete kastélyban a Balatonaligai Állami Gazdaság üzemegysége talált helyet.
Magabiztosan, szinte vidáman ül helyén a nagy kastély. Mintha érezné, hogy kell, szükség van rá, két hétre otthonul választja száz meg száz gyerek, akik nyaranta itt sülnek barnára, itt lubickolnak a nagy tó vizében, akik itt vakációznak. Ha probléma van vele, az is csak egy: kár, hogy télen üres, kihalt, kár, hogy ilyenkor magára hagyják.” (Forrás: Arcanum)

Nyilván, az itt nyaraló kisdobosoknak fogalma sem volt a kastélyt körbelengő öt halálesetről, melyekről bővebben itt olvashatsz.

Gandhi is sírva fakadna

Nem tagadom, ijesztőnek tűnik az udvar, vandálok nyomai, pusztulás mindenhol. Halkan mormolom csak magamban, hogy miért jött ide maszkban az, aki végül itt a fűben hagyta azt? Az energiaitalos, sörös dobozokból, cigicsikkekből, gyorséttermi csomagolásokból odabent sincs hiány, a telefújt falakon nyomdafestéket nem tűrő szavakból ismerhetjük meg az idejáró társaság egy részét.

Indulhat a túra…
Fotó: Mészáros Annarózsa

 

A főbejárat felett a kőből faragott címerpajzs még tartja magát, bár lehet, hogy az izmos, angyalszárnyú Adoniszek inkább már elrepülnének az épületről.
Nézd meg, milyen szépen elkészítette gyufából Szűcs Pál a kastély makettjét.

A balatonedericsi Fekete-kastély 14 ezer gyufából
Fotó: Mihály Szilvia

 

Az elpusztított lépcsőházban nyomokban még látjuk a mozaikkal díszített feljárót, de a törmelék, a por és a kosz már belepte a hajdan volt díszes motívumokat. Helyette mai életbölcsességeket silabizálunk ki a falakon.

„Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban” – véste valaki a falba Gandhi idézetét, de a bölcs nem hinném, hogy ilyen változásra gondolt…..

Letűnt idők nyomában
Fotó: Mészáros Annarózsa

 

A szél átfúj a termeken, szobákon, vannak koromsötét részek, ahová be sem merészkedünk, néhol vakítóan besüt a nap, máshol a csendes félhomályban a porfelhőkkel játszik a fény. Lehullott vakolat, téglák, gerendák, nádfödém mindenütt, a falakból már rég kilopták a rézkábeleket és a vízvezeték csöveket is, egy-egy csonk lóg csak helyenként a levegőben.

Vandál pusztítás nyomai mindenütt
Fotó: Mészáros Annarózsa

 

Megdöbbentő, hogy az első emeleti szalon falain talán a múlt századot idéző festés, majd a hetvenes évek falmintái tűnnek elő a színes graffitik alól, mondhatni összeolvad a múlt és a jövő. De azt gondolom, a kastélyt felépítő Nedeczky báró most ettől a látványtól előbb lenne öngyilkos, mint az öregkori köszvénye miatt.

1881. február 26-án unokahúgával kötött házassága annak gyógyíthatatlan tüdősorvadása miatt csak két évig tartott, de ez idő alatt indult meg az új kastély építése. Az eklektikus hajlék a nevét állítólag a feketére festett nyílászáróiról kapta, végső képét viszont csak Jenő képviselővé választása után, 1892 körül nyerhette el. Ekkor került rá emelet a bábos korlátos hosszan futó erkéllyel, és épült fel a bal oldalán a háromszintes torony is.
De ekkor egységesülhetett a külső megjelenés is a timpanonos ablakokkal, a konzolos főpárkánnyal és a sarokmanírozással.
Nedeczky Jenő végül 1914-ig lakott itt, amikor is gyógyíthatatlan reumatikus betegsége miatt, a 74. születésnapjára virradóan öngyilkos lett.” ( Forrás: Magyar Hírlap, 2017; Arcanum)

Ide már az ördög sem jönne szívesen

A szalonból a pompás teraszra lépünk, ami romjaiban is lenyűgöző. Varázslatos lehetett a hangultata egykor a kastélynak, a fák mögött megcsillan a Balaton, csak ne kellene visszamenni, és az omladozó plafonokon lépkedve feljebb mászni…

Nem mindenhol lehet felmenni az emeletre
Fotó: Mészáros Annarózsa

 

Közben egy folyosói firkából megtudjuk, hogy Az ördög 9-szer igazat mond, hogy egyszer hazudhasson. A rombolást látva ide már az ördög sem szívesen jár. A padláson beszakadt födém, levert tetőcserepek, el sem merészkedünk a széléig, hogy fentről is rápillantsunk a Balatonra. Az élet soha nem lehet olyan irreális, mint az elme, olvasok egy újabb gondolatot.

Panorámatető…
Fotó: Mészáros Annarózsa

 

A kastély nem turista látványosság, csak saját felelősségre látogatható, de azt javasoljuk, inkább nézd meg képeinket, és Balatonederics naposabb oldalát fedezd fel egy kétnapos séta során.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva