197 éves történelem az Anna-bál
Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére. Balatonfüreden a Szentgyörgyi Horváth család háza nemcsak a társasági élet központja volt, de egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek.
Ma is a Horváth házban rendezik meg az Anna-bált Füreden
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Gyakran vendégeskedett itt Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is.
Anna az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki később az 1848-49-es magyar szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett.
Balatonfüred egész hetes fesztivált szervez az Anna-bál köré és minden évben megtartják a szívhalászatot, ahol Krúdy Gyula “Balatoni szívhalászat” című novellája elevenedik meg a bált megelőző napon. A résztvevők egy balatoni motoros hajó fedélzetéről hosszú hálók segítségével próbálják a vízen lebegő fából készült szíveket kihalászni. A szívhalászat fődíjasa kísérőjével a következő évi Anna-bál vendége lesz.
Szívhalászat a Balatonon 2022-ben, a 197. Anna-bál előtt
Fotó: veol.hu/Pesthy Márton
Az Anna-bálon minden évben megválasztják a legszebb fiatal bálozót, és két udvarhölgyét. A díjazott hölgyek Herendi porcelánvázát kapnak a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásaként. Az Anna-bál népszerűségét jól jelzi, hogy a július végi bálra a jegyek minden évben már tavasszal elfogynak.
Az unikális értékeket keresik
Az agrárminiszter sikertörténetnek nevezte a Hungarikumok Gyűjteményét és a Magyar Értéktárat. Nagy István a Hungarikum Bizottság legutóbbi, budapesti ülését követően elmondta: az értékek összegyűjtése mozgalommá nőtt. Országszerte és a határon túl is megmozgat mindenkit; felkutatják a szűkebb környezetükben fellelhető unikális értékeket, hogy bekerüljenek a helyi, a megyei, a külhoni nemzetrész vagy ágazati értéktárba.
A Hungarikumok gyűjteményébe tartozó értékek száma 85-re emelkedett, a Magyar Értéktár elemeinek száma pedig 142-ről 148-ra bővült. Kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor, a Hatvani aranyfácán sűrített paradicsom, a muravidéki vágottzsír, a Hajdú lisztek és őrlemények termékcsalád, a korhely halászlé és a hajdúdorogi Krisztus-katonaság görögkatolikus hagyománya.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
