A balatonszepezdi Pogánykő a környék egyik látványosságának számít, ami a kerékpárútról és a főútról letérve is könnyedén megközelíthető. Rovásírás látható rajta, ami önmagában is különlegesség, és feltételez egyfajta nagyon régi múltbeli emléket.
A rovásírás alatt a hétköznapi szóhasználatban a székely-magyar rovásírást értjük, de ez kicsit pontatlan kifejezés, hiszen csupán egy bizonyos körben használt írástechnológiára utal. Ám több régészeti bizonyíték is azt mutatja, hogy már Árpád honfoglaló seregében is használták a rovásírás betűit.
A székely-magyar rovásírás egyik emléke az úgynevezett Konstantinápolyi vagy másnéven Isztambuli felirat. Ezt egy bizonyos Dernschwam János írásos másolatából ismerjük, aki egy XVI. században élt besztercebányai bányatisztviselő volt. Az úr hobbiból gyűjtötte a klasszikus, régi feliratokat. A XX. század elején találták meg ezt a gyűjteményt, köztük ezt a felirat-másolatot is, amelyet ótörök eredetűnek feltételeztek.
Több kézen keresztül vándorolva jutott el Sebestyén Gyulához, akit a székely-magyar rovásírás híres kutatójának és megfejtőjének tartottak. Az ő segítségét kérte Franz Babinger a megfejtéshez. Végül ketten fejtették meg az 1515-ben íródott feliratot, amit a magyar kutató 1913-ban a Vasárnapi Újságban nyilvánosságra is hozott.
Sebestyén Gyula később azt mondta Babingerről és az írásról: „A szerencsés kezű német kutató egy örök életű magyar emlékkel tett bennünket gazdagabbá!”
A Pogánykőnek és a rá vésett írásnak nem ilyen régi története van, eredete kevésbé legendás. Az oszlopot ugyanis eredetileg Sebestyén Gyula állíttatta 1943-ban a saját villájának kertjében. Ő vésette rá a feliratot természetesen rovásírással:
„Ez a kő emléke annak, hogy a fenti épületben állapították meg az itt is látható hun-székely rovásírás történelmi hitelességét…”
Bár az oszlop talapzatán lévő emléktábla szerint a kutató 1934-ben vésette a szöveget, az oszlopot pedig 1966-ban állították fel a mostani helyére.
Noha szeretjük az ősrégi legendákat, amelyek elfeledett és feltárt titkokat rejtenek egy-egy múltbeli emlékről, ráadásul a Pogánykő elnevezés fel is jogosítaná erre a követ, ennek az oszlopnak csupán 87 éves múltja van. Ettől nem veszít értékéből, hiszen a magyarság egyik emlékét hirdeti büszkén a Balaton mellett.