Már a hely varázslatos, kis utcákon kanyarogva könnyen megtaláljuk a célpontot.
Gyalog is könnyű odatalálni, a haranglábbal átellenben, a 73-as út alatt rejtőzik.
Malmok, betyárok, romantika
Útközben megtudjuk, ez a malom adott helyet Fekete István A Koppányi aga testamentuma című regényéből készített film több részének forgatásához. Igen, a malmok titokzatos helyek voltak, sok legenda, mese őrzi emléküket. És megannyi betyártörténet, nagy részük tán igaz is! Hogyne, hiszen a molnárok egykor lakott helyektől távolabb, erdő szélén, patak partján éltek, sokak bizalmas emberei voltak. Talán ezért a titokzatosság. Fekete egy másik regényéből – a Hajnal Badányban címűből – minderről hű képet kapunk. De arról is, hogyan építették annak idején a vízimalmokat. Lapozzunk csak bele!
„Nevetnek a füvek, a fák, a méhek, a madarak, nevet a béreslegény, nevet az egész világ, és a tavasz édes, álmos ragyogása ránevet az egész világra. Csak a patak nem nevet. Kifordították ágyából, elterelték régi útjából. Zuhanó lépcsőjét egyenesre faragták, és a zúgó mellett épül a malom. Mély alapot ástak a falaknak. A híd már kész. A gátat most szélesítik.
(…)
…csillognak a bárdok, a szekercék, és az estében a holt fenyők bús gyantaszaga jár. A fal már kiemelkedett a földből. A falat fekete bazaltkőből rakják. Olyan a színe, mint a vasnak. Komor. Kemény. Merev, mintha belevájná magát az időbe…
(…)
A béresek, kocsisok hordják, egyre hordják a fát, a követ, a meszet. Amikor lerakodtak, nézelődnek egy kicsit. Hát így csinálják a malmot? Így!”
A csopaki Plul-malom belseje
Fotó: Benkő Péter/veol.hu
Bizonyára így készült a csopaki Plul-malom és elődje is egykor, hiszen 1277-es az első hiteles oklevél, mely két malmot említ a Nosztoriba vezető út alatt. Idegenvezetőnk elmondja, a Plul-malom működőképes, sikerrel őrizték meg az utókornak. Közben a munkások készenlétben állnak, hogy megnyissák a zsilipet, bemutassák, milyen az, amikor a vizet a malomkerékre engedik, s az minden probléma, akadás, csikorgás nélkül megindul.
Fantasztikus, mire képes a víz ereje, főleg úgy, ha számításba vesszük, hogy itt, Csopakon hat malmot hajtott az elmúlt századokban a Nosztori forrásokból eredő séd vize.
E malom helyén egy kisebb állt 1910 előtt. A Szászrégenből Csopakra került Plul család házasság révén örökölte a felülcsapott, vízikerékkel működő, félautomata malmot a múlt század közepén.
Fotó: Benkő Péter/veol.hu
A sédek
A legtöbbünknek Veszprém patakja – melynek hivatalos neve Séd, nagy S-sel – jut eszünkbe a kifejezés hallatán. Azonban a séd szó köznév is: patak, olyan időszakos vízfolyás, melynek esőzések után van vízhozama. A Balaton-felvidéken számtalan patakot hívnak sédnek, ezek nem túl bő hozamúak, vizük a Balatonba siet. Ilyen az Aszófői-, az Örvényesi-, a Szőlősi- vagy a Lovasi-séd.
Ékszíjak erdejében
A malomkereket megcsodálva a földszintre lépünk be. Műszaki érdeklődésű olvasóink számára bizonyára érdekes, amit idegenvezetőnk mesél a szerkezetekről, arról, hogy történt az őrlés folyamata. Megtudjuk, a kinti vízikerékről a malomrészbe benyíló fatengelyre szerelt nagy faküllős, öntöttvas koszorús, de fából faragott fogaskerék adja át az energiát az öntöttvas kúpfogaskerék hajtotta szíjkeréknek. Ez hajtja tovább az összes berendezést. A gabona mázsálása után a tőlünk jobbra lévő garatba kerül az őrölni való, amit függőleges serlegfelvonók visznek a padlástérben elhelyezett tisztítóberendezéshez. Majd a kész lisztet-korpát ferde és függőleges facsöveken leeresztve a földszinten zsákolják.
Egy másik garatba a takarmánygabonát öntik, amit szintén serlegfelvonó visz a függőleges darálóba. Minden, nem emberi energiát a víz ereje biztosít;
félautomata malomról beszélünk, amit egyetlen ember képes működtetni. Így ment ez nagyüzemben anno, nap mint nap…
Nem álljuk meg, hogy megörökítsük képeken is a szerkezeteket. Nem egyszerű fotózni, bárhova nézünk, mindenhol ékszíjak erdeje dolgozik, kerekek forognak.
Közben egy jó meredek falépcsőn feljutunk az emeletre, s bepillantunk a pihenő-melegedő szobába. Itt készítették az adminisztrációt, itt pihent a molnár, főleg télen. A szobából kijárat vezet a szabadba, hogy a malomárokban lévő vízfejet zsilippel kezelni lehessen, ha a malomkerékre zúduló víz mennyiségén változtatni akarnak. Erre a hengerszékkel szemben lévő ablakon keresztül kinyúlva is van lehetőség, a favályúra szerelt csapózárral szintén szabályozni lehet a meghajtó erőt. Mint egy kocsiban a gázpedállal.
Ahol a búza lisztté lesz – a hengerszék, a malom lelke
Ez a gép őrli valójában a gabonát, ide érkezik a megtisztított búza. Őrlőfelületét párhuzamosan beállított, rovátkolt hengerpár alkotja, melyek egymással szemben, sebességkülönbséggel forognak. Azért fontos ez, mert így nem lapítják vagy zúzzák a szemeket, hanem megőrlik. Az etetőszerkezetbe engedett gabonát az adagolóhengerek egyenletesen, fátyolszerűen adagolják a hengerpárok közé. A megőrölt szemek, azaz az őrlemény a hengerszekrényen keresztül távozik.
Vajon hogy zajlik az őrlemény nagyság szerinti osztályozása? Erre a célra használják a hasábszitát. A szitahasáb palástjára a szitálandó lisztnek megfelelő lyuknagyságú szövetet feszítenek. Ami áthullik, azt a szitaszekrény alatt kiképzett garatok gyűjtik össze – ezt hívják „átesésnek”. Ami pedig fennmarad, az az „átmenet”, és a végén távozik. A Plul-malom hasábszitája percenként 20-30 fordulatot tesz meg. A Plul-malomban látható őrleményhűtő ventilátor Bajorországból származik az 1920-as évekből.
Több, mint látványmalom!
Az épületből kijövet lazítunk az udvaron, melyet gyönyörűen gondoznak.
Bemutatják a hátsó részen kialakított kemence-tűzhelyet és flekkensütő főzőhelyet, melyek rendezvényekhez kiváló kiegészítő programot nyújtanak.
A helyet alkalmasnak találták egy „rovarszálloda” létrehozásához, hiszen az itt élő őshonos rovarok – például a hétpettyes katicabogár vagy a magányos méh az ember passzív segítői a kártevők pusztításával. Igazi zöld pont ez a hely.
Csoportunkkal több gépész, más műszaki végzettségű személy jött, emiatt páratlan élménnyel, sok-sok ismerettel gazdagodtunk. A nap zárásaként felkerestünk egy cukrászdát, majd belekóstoltunk a balatoni borvidék folyékony kincseibe.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Benkő Péter/veol.hu
