Szücs Ildikó | 2021.04.05. 08:00
Csopak házai között több száz éves templomromot találunk
Csopak utcáin sétálva egy középkori templom romjaira bukkanhatunk, amely ha csonkán is, de büszkén áll a település házai között. A kövesdi Szent Miklós templom annak idején a paloznaki plébániához tartozott, ahová hetente egyszer járt a paloznaki plébános misézni.

A mai Csopak területén valamikor Kövesd faluja állt, amely a XII. században a honfoglalás-kori Atyusz nemzetség birtoka volt, Csopak első hiteles feljegyzése pedig csak 1277-ből származik. A Kossuth utcán sétálva egyszercsak belebotlunk egy egykori templom maradványaiba, amit minden bizonnyal az egykori Kövesd lakói a hajósok védőszentjeként tartott Szent Miklós tiszteletére építették.

A templom keletkezésének történetéről keveset lehet tudni, építését a XIII. század második felére teszik, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, falusi templomocska volt. Rómer Flóris 1861-es úti jegyzőkönyveiből derül ki néhány értékes adat a templomról. A magyar régészet atyja, aki bencés szerzetes, művészettörténész, plébános és egyetemi tanár is volt, lelkesen járta a Bakonyt és a Balaton környékét, rengeteg feljegyzést készített, többek között az említett templomról is, amiről rajzot is készített:

Rómer Flóris rajza az egykori Kövesd templomromjáról
Forrás: Hungaricana.hu/Valter Ilona-Koppány Tibor: A Csopak-kövesdi templom

 

A török időkben romossá vált templomot egy 1783-as térképen pusztatemplomként jelölik. Állítólag a kövesdi nemesek, akik időközben kálvinista hitre tértek, 1796-ban megkérték a veszprémi káptalant, hogy adja át nekik az épületet, de kérésük nem teljesült. Az 1800-as évek elejétől a kövesdi pásztor pajtája lett, mellé bikaistállót és a pásztor házát építették. Rómer Flóris 1861-ben még ebben az állapotában, nádtetős pajtaként látta, ép diadalívvel és szentéllyel.

„Kövesden máig láthatók a régi plébánia templomnak, mely Szt. Miklósnak volt szentelve, romjai. Kövesd, ma mint fiókegyház Paloznakhoz tartozik és a veszprémi ft. káptalan uralja. A románkori ősi templom a falu udvarán áll, keletelt, egyenes záradékú szentéllyel bír. A szentély hoszsza 2°, szélessége 1°5′, a hajó hossza 4°, szélessége 3°. A diadalív falai 2° 6, a többi 2’9″-nyiak és vörös homokkőből állanak. Az ablakok keskenyek, kerekívűek: a szentélyé keleten 4″-nyi széles, majd 3′ magas, az ajtó, mely a déli fal végén áll és egyenes szemöldökű, 3’2″ széles, 4′ magas. A déli fal három ablaktól van áttörve, ezek is kerek ívűek és egyenetlen nagyságúak. Míg még 1861-ben a hajó falainak nagyobb része fennállott, a szentélynek csak zárfala volt meg épségben. […] Kövesd Aug. 31.-én a régi Csopaki hajdan reform, templom harangjai, egyike szereztetett 1716. Budán 164 forinton. ” (Rómer Flóris úti jegyzőkönyvei, 1861.)

Fotó: Szücs Ildikó

 

A rom feltárására és konzerválására 1966-ban került sor, erről részletesen olvashatunk Valter Ilona – Koppány Tibor: A Csopak-kövesdi templom című közleményében, akik a templom feltárásáért és építészeti helyreállításáért voltak felelősek:

„A hajdani Kövesd község templomát tártuk fel. A templomrom hajójának falai mintegy 3 m magasan állnak, szentélyét vastag törmelék fedte. Az ásatással egy KNy-i és egy É-D-i irányú kutatóárokkal átmetszettük a templomromot és a környező terepet, megállapítva a középkori szinteket. A szentélyben megtaláltuk a fő- és mellékoltár alapjait. Kibontakozott a templom teljes alaprajza: a téglalap alakú hajóhoz egyenes-záródású négyszögű szentély csatlakozik. A templom alaprajza, méretei alapján beleillik a Balatonfelvidék XVIII. sz.-i templomainak sorába, így annak építését a XIII. sz. közepe tájára tehetjük. A templomrom mellől rézkori /balatoni csoport/ és bronzkori /dunántúli mészbetétes kultúra/ cserepek kerültek elő.” (Forrás: Hungaricana.hu/Régészeti Füzetek, 1966.)

Forrás: Hungaricana.hu/Valter Ilona-Koppány Tibor: A Csopak-kövesdi templom

 

Ma egy rendben tartott kis kert van a rom körül, amely szabadon látogatható. A rom belsejébe csak bekukkantani lehet, mert azt fémrács zárja, de a kertben lévő padokon megpihenhetünk és elmerenghetünk a több évszád óta itt álló falak mellett. A község időnként kisebb rendezvényeket tart itt, így egyszerre őrzik meg a középkori értéket és mégis élővé teszik a jelenben a mai kor emberének is. Csoda kis hely ez, ahogy a családi házak között áll ez a darab a múltból, és mégis tökéletesen beleillik a környezetébe.

Tihanyban is található egy régi templomrom, amelyről itt olvashatsz.

A fűzfői Mámai templom romjáról pedig ebben a cikkben írtunk.

További templomromokat is mutatunk a Balaton-felvidéken ebben a cikkben.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva