Mészáros Annarózsa | 2022.11.29. 10:00
Flörtölő harmonikás és trillázó kalickák
A Surbi’s Verkli Múzeum neve igencsak megtévesztő. Hiszen ebben a palotában nem csak verklik láthatók és hallhatók, hanem több száz zenegép, önjáró zenei eszköz: gramofon, zongora, madár kalicka ejti rabul a betérő vendéget. Irina és Hansjörg Surber elvarázsolt mesevilága Gyenesdiáson vár. – 2. rész

Önjátszó zongora, flörtölő francia bábú

A Múzeum nappalijába áll egy teljesen hagyományosnak tűnő zongora, de az igazi érdekessége egy érme bedobása után válik láthatóvá és hallhatóvá: automatán is tud játszani. A Hupfelt-Phonoliszt cég készítette. Ez csak egy fantázianév, de a hasonlóság miatt, itt van Liszt arcképe. Ez a gyár a mai napig létezik.

 

Azért volt kedvelt eszköze sokaknak ez a hangszer, mert ez eredendően egy zongora, normál módban lehet játszani rajta. De a továbbfejlesztésekor előállították a tekercseket, amelyek híres zeneszerzők neves darabjait tartalmazza. Amikor bedobásra kerül a pénzérme, akkor valami olyat játszik, ami Liszttől vagy Brahms-tól származik. De van például Dohnányi Ernőtől is mű. Több ezer ilyen tekercsről lehet tudni. Hansjörg saját gyűjteményében, csak ehhez nagyjából 30 hasonló dallama van. Hasonló tekercse pedig legalább 150. És vég nélkül lehetne hasonlóakat vásárolni, de az ember úgyis mindig csak a kedvencét hallgatja.

Nevesebb éttermekben, kávéházakban igen jól szólt egy szimpatikus melódia. Ezen az eszközön némi átalakítást hajtott végre a tulajdonos, mert így egyértelműen látszik, hogy hogyan is játszik automatikusan a hangszer, amely az 1920-as évekből származik.

 

Érmebedobással indul az önjátszó zongora, amiben egy komplett zenekar szólal meg:

 

A bevásárló üzletekben álltak, a franciákra jellemző megoldásokkal az ilyen vagy ehhez hasonló zenejátszók. Miközben maga az eszköz sokáig épült, a mechanizmusa, elve a 20-as évekre jellemző, de a baba és a figura, hogy harmonikán játszik, az már az 50-es éveket idézi. Így több, mint valószínű, hogy egy átépített eszközről van szó. A láb ritmust ad, az arc, a szemek közben kacérkodnak a nézelődőkkel. Most is nagy kunszt lenne egy flörtölő fiatalember, de bő fél évszázada micsoda pirult kuncogást válthatott ki a tisztelt nagyérdeműből.

 

A tárlatban találhatóak hatalmas, szekrény méretű hangszerek, de ezek pont a kevésbé hangos eszközök. Cilinderes, tűvel működtetett eszközök, hatalmas fémlapokkal, lemezekkel, amelyek jóval kevésbé sérülékenyebbek, mint a bakelit. Lipcséből származnak, érmével működtethetőek. Praktikusan a tárolóból lehet cserélni a lemezeket. 1900-as évekből származtató eszköz, ami leginkább már a modern lemezjátszók ősének tekinthető.

 

Egy másik csodagépben már kívánságlista is beépítésre került, ugyanis a két eszköz között az a különbség, hogy amíg az elsőnél manuálisan lehet kiválasztani a dalt egy lemezcserével, az elülső beépített boxból kivéve, addig itt egy gomb tekerésével lehet kiválasztani a kívánt dalt. Megkurblizzuk, felhúzzuk, és indul a móka.

 

 

Trillázó kalickák

A földszintet elhagyva a lépcső párkányán csinos kis madár kalickák sorakoznak. S bizony meg is szólalnak. Sokszor napokig, gramofon segítségével rögzítették és játszották vissza a madárhangokat. Majd aztán ezekkel a pici verklikkel akartak más madarakat éneklésre tanítani, 200-220 évvel ezelőtt. De bármilyen meglepő is, a madarak bizony nem akartak megtanulni énekelni. A polcon sorakozó eszközök 240 év körüliek, a két pici verkli, madárorgona és a harangjáték óra.

 

 

 

Párizsban kezdték a kis madár kalickákat építeni, de nem lehetett élő madarak tenni bele, ez tilos volt akkor is. Van olyan darab, amelyen Marseilles is megvan. Próbáljuk elképzelni, hogy egy madár pont ezt az indulót szeretné elfütyülni, például a reggeli mellé.

 

 

Ezen a dobozon, a feliraton szépen sorakoznak a játszható dalok címei. Észak-Franciaországból, a német nyelvterületről származtatják, ott volt a centruma ezeknek a ládikáknak, illetve ott is készültek. Mindegyik Franciaországban készült. Ez a példány egy orosz export volt, több, mint 200 évvel ezelőtt Franciaországban készült, de exportálási céllal. És később Oroszországban került újra elő, csak akkor már a látható orosz dalok voltak rajta. Korábban sokkal jobb volt az oroszok és a franciák közötti együttműködés, már csak ezeknek a zenei eszközöknek a tekintetében is, ugyanis már akkor is nagyon sok nagy gyártó cégnek voltak kereskedői Oroszországban és sokkal könnyebben, sokkal hamarabb kerültek oda ezek az eszközök.

 

Szépek és félelmetesek

A baba automaták döntő többsége francia származású. Sokféle változat készült. Vannak komplett csendéletet bemutató dobozok, van balerina, amely táncot lejt, cigarettázó figura, vagy épp lajtorján tornász bohóc.

 

 

Kikindai csárdás, Volt szeretőm, Budapesti patikáros csárdás, Kilyukat a selyemkendőm, Csárdás kiskalapot

Maguk a zenedobozok gyártása Németországban, Franciaországban és Svájcban voltak jellemzőek. De a mai Csehország területén is nagyon sok orgonát és tekercses zenedobozt készítettek. S végül 1930-ig Amerika is becsatlakozott a gyártásba. Ott lényegesen nagyobb, monumentálisabb darabokat készítettek. Ők az európai piacot figyelve csatlakoztak be.
Ha fel kell állítani egy rangsort, akkor az Németország, Franciaország, Svájc, Csehország az éllovas és szépen andalog a sor végén Amerika.
Magyarország ebbe úgy tudott belekapcsolódni, hogy bár nem gyártottak ilyen eszközöket itthon, gyártósoron, de olyan biztosan előfordult, hogy otthoni keretek között egy-egy példány készült. Viszont voltak kereskedők. Így Magyarország különböző területeire a legkülönbözőbb eszközök jutottak el.
A Surbi’s gyűjteményben például a budapesti bordélyból származó monumentális darab található, illetve van még egy olyan verkli is, amit itt helyben vásárolt. Itt látható egy keszthelyi példány. Ritka, hogy ilyen jó állapotban megmaradt a festése, ami látszik, az az eredeti. Sok szép hangszer kerül elő a környékről is, amellyel gyakorta megkeresik Hansjörgöt.

A keszthelyi példány

 

 

Sok a magyar dalt tartalmazó olcsó, papír alapú lemez van jelen a piacon. Ebből valószínűsíthető, hogy nagyon sok eszközt forgalmaztak, használtak Magyarországon, mert különben nem született volna ennyi dal rájuk, hiszen gyártás nem folyt az országban. Így akkor külföldön gyártottak rá zenéket. Svájcból származik például egy eszköz, s van rajta két magyar dal: „A csepregi kis kolostor” és a „Mikor elszunnyadtam”.

 

 

Nézd meg a múzeumban készült képeinket!

 

Sorozatunk következő részéből megtudhatod, hogy ki is volt az a Lyukember!

 

 

Gyenesdiásra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!
:

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva