A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Nemzeti Turisztikai Adatsztolgáltató Központ (NTAK) elmúlt évet értékelő trendriportja leszögezi,

2020 márciusáig úgy tűnt, ez lesz a legjobb év a magyar turizmus történetében, hiszen miután 2019-ben 43 millió vendégéjszakával rekordot döntött az ágazat, a szárnyalás a tavalyi első két hónapban is folytatódott.

Aztán jött a drámai visszaesés, majd a nyári szárnyalás, végül a késő ősszel kezdődött és mostanáig tartó, elnyúló mélypont. Magyarországon 38 ezer szálláshelyet tartanak nyilván, s ezek, összekötve az NTAK-val, napi szinten szolgáltatnak adatokat. Így a szektor minden rezdülése statisztikailag is kimutatható, nyomon követhető.

Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

A koronavírus-járvány tavaly márciustól gyorsan derékba törte a magyar turizmust

Veszélybe került százezrek megélhetése. A kormány azonnali lépéseket tett, és célzott gazdaságvédelmi intézkedéscsomagról döntött, amelynek hatására a munkahelyek nagy része megmaradt, júliusban és augusztusban pedig az ágazat meghaladta az előző évi belföldi vendégszámokat.

A főszezon legnagyobb nyertesei a magánszálláshelyek voltak, s igaz lett a szlogen: a belföld az új külföld.

2020-ban a legfontosabb cél a turizmus-vendéglátásban működő vállalkozások életben tartása és a munkahelyek megmentése, a szakemberek pályán tartása volt. A gazdaság első hullám utáni újraindításában a stratégiai jelentőségű turisztikai szektor óriási szerephez jutott, a kormány pedig 800 milliárd forint támogatást biztosított az ágazatnak, ami európai szinten is kiemelkedő.

Nyáron robbanásszerűen indult be a belföldi turizmus

Míg a nyár kezdeti időszakában a felmérésben megkérdezettek 53 százaléka vett részt belföldi utazáson, ez az arány őszre 67 százalékra növekedett. Ennek oka, hogy sokan a külföldi pihenések helyett hazai vakációt választottak. Ez idő alatt a külföldi utazások aránya nem változott, 29 százalék maradt, ami ugyancsak a belföldi úti célok népszerűségét mutatja.

A megváltozott körülmények miatt a magyarok tudatosabbá váltak: kétharmadnyi volt azok aránya, akik a biztonságosabbnak vélt hazai utakat preferálták.

Hasonló volt azok aránya is, akik a külföldi utazás során figyelembe vették azt, hogy az adott országban hogyan alakul a koronavírus megbetegedések száma. A lakosság harmadára volt jellemző, hogy döntései során inkább kivárt, és az utazáshoz közelebbi időpontban foglalt, amit a szolgáltatók rugalmasan kezeltek.

A biztonságra helyezték a hangsúlyt a turisták

Az utazások célja az aktív szabadidős tevékenységre, a fürdőszolgáltatásokra, illetve a városlátogatásokra irányult. Az úti cél kiválasztása során a saját anyagi helyzet, az élményígéret és az évszak volt a három legfontosabb tényező. Nyolcmillió vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, s a látogatók 79 százaléka belföldi volt. Míg vidéken a belföldi vendégek voltak többségben (87 százalék), addig Budapesten a külföldiek (68 százalék). Főként a külföldi vendégek számának jelentős csökkenése miatt még a 2020 júniusi vendégszám is elmaradt az előző esztendőben mérttől, ugyanakkor a júliusi és az augusztusi belföldi adat jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, vagyis a két nyári főhónapban ismét rekordot döntött a szektor, aminek Hévíz és Zalakaros is nyertese volt. A hazai utazók a biztonságra helyezték a legnagyobb hangsúlyt, így felértékelődött a magán- és egyéb szálláshelyek szerepe.

Ennek megfelelően a szállodák, valamint az egyéb és magánszálláshelyek voltak a legnépszerűbbek. Az összes vendégéjszaka 41 százalékát az előbbiekben, 39 százalékát szobakiadóknál töltötték el az utazók. A tortából 7 százalékot a panziók, ötöt a közösségi szálláshelyek és kempingek vittek el. A szállodák 3,8 millió vendéget és 9,4 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Fotó: Sonline

Tavaly egyértelműen a Balaton térsége volt a legnépszerűbb

A vidéken pihenő 6,8 millió vendég (18,9 millió éjszakával) 27 százaléka ebbe a desztinációba érkezett, s ebben kiemelkedő szerep jutott a két zalai fürdővárosnak. Összehasonlításképpen a Mátra-Bükk régió 9, Debrecen és környéke, valamint Budapest 6-6 százalékot jegyez. A belföldi vendégéjszakák 31 százalékát söpörte be a Balaton.

A külföldiek körében Budapest volt a legkedveltebb célpont, a második helyen pedig hagyományosan Hévíz végzett. A dobogóra Siófok fért még fel, megelőzve Hajdúszoboszlót és Debrecent.

Tavaly a majdnem 23 millió vendégéjszaka 37 százalékát a leglátogatottabb 10 településen töltötték az utazók. A teljes évet tekintve a fővárost Siófok, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Hévíz követte. Az élmezőny további sorrendje: Zalakaros, Eger, Gyula, Debrecen és Bük. A fővárost kivéve a többi helyszínen a belföldi vendégéjszakák domináltak (79 százalék), a legtöbb külföldi Budapestet követően Hévízen, Siófokon, Hajdúszoboszlón és Debrecenben szállt meg.

A hévízi tófürdő.
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap

A balatoni régió a vendégéjszakák 41%-át adta a főszezonban

A nyári főszezonban, júliusban és augusztusban az ország összes szálláshelyén mért vendégéjszakaszám 41 százalékát adta a balatoni régió. Egész évre vetítve pedig kétmillió turista érkezett ide, 6,2 millió napra. Ebben a térségben a magánszálláshelyek voltak a nyertesek 44 százalékkal, míg szállodák 37, a kempingek pedig 10 százalékkal részesedtek. A vendégek 85 százaléka hazai volt. A desztináció toplistáján Siófok zárt az élen, megelőzve Balatonfüredet, Zalakarost, Hévízt és Balatonlellét. Az MTÜ trendriportjából kiderül az is, hogy a Balatonnál megszállt vendégek átlagéletkora 37 év volt. Az elemzés összegzésként megállapítja, a megnövekedett Széchenyi Pihenő Kártya-juttatások jelentősen hozzájárultak az erős nyári belföldi szezonhoz, egyes csoportok esetén a keresletet a minőségi szolgáltatások és a magasabb kategóriájú szállások felé tolva.

Balatonlelle, strand
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A válság egyben lehetőség is a fejlődésre

Tavaly olyan változások történtek, amelyek segítik az ágazatot, hogy felkészülten, még biztonságosabban és magasabb minőségben szolgálja ki a járvány után újrainduló turizmust. 2021-ben történelmi esélyünk van arra, hogy Magyarország desztinációi megújulva és megerősödve vegyék fel a versenyt az európai nagyvárosokkal – zárul az MTÜ elemzése.

A Zala megyei turizmus 2021-es fejlesztéseiről

Az pedig már napi aktualitás, hogy a szálláshelyek jelentős része valóban fejlesztésekkel készül a tavaszra várt nyitásra. A magánkiadók a Kisfaludy-pályázatnak köszönhetően szobánként 1-1 millió forintot fordíthatnak a minőségi megújulásra, s a Zala turizmusa szempontjából meghatározó településeken a szállodák is elindították tervezett beruházásaikat. A szektor szereplőit, továbbá a vendéglátásban működő vállalkozásokat az 50 százalékos bértámogatás, valamint a járulékmentesség segíti a túlélésben – írja a zaol.hu.

Nyitókép: Zalai Hírlap