Bor, pálinka és falopás – a májusfa-állítás története

Magyar nyelvterületen a májusfaállítás a legelterjedtebb népszokás május elsejére virradó éjszaka. A májusfa Zala, Somogy és Vas megyékben és a Balaton nyugati medencéjében sudár és magas. Máshol lehet fiatal és zsenge, de nálunk a letisztított kérgű magas fenyőfa a jó, a tetején lombbal, esetleg szalagokkal, díszekkel, borosüveggel. Az üvegért az ügyes férfiak megpróbáltak felmászni.

A májusfa-állítás izgalmairól mesélt a zalai muezológus

A nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa Gyanó Szilvia ismét számos érdekességgel szolgált arról, hogy miképp ünnepeltek május első napján a környéken.

– A májusfát a legények állították a lányos házakhoz udvarlásként, illetve elismerésként, vagy közösségi szerepet töltött be és a kocsmához ásták le vagy a szőlőhegyre, esetleg a falu főterére. A legények, legénybandák feladata volt a fa beszerzése is, azaz ellopása az erdőről az éjszaka leple alatt. A közös májusfák kidöntése általában ünnepséggel, táncmulatsággal járt együtt, többnyire pünkösd táján. Egyes vidékeinken pünkösdkor állították a májusfát, míg ott, ahol május elseje volt a felállítás hagyományosan megszabott ideje, az ünnepélyes kidöntésére került sor pünkösdkor. A somogyi és zalai falvakban a májusfa folyamatosan jelen volt és van, sosem tűnt el teljesen – mondta a muzeológus.

Májusfa 1950-ben Borsfán
Fotó: zaol.hu/Szentmihályi Imre

– A szakirodalom nem említi, de a recens kutatások alapján megállapítható, hogy a falopás meglehetősen nagy ivászattal járt együtt. Mikor mentünk a fáért az erdőre – kezdődik a narratíva és úgy fejeződik be, hogy úgy berúgtunk. A szerszámok néha otthon maradtak, viszont a bor és a pálinka soha. Nem volt olyan legénybanda, amelyik ne nézett volna a pohár fenekére és talán nem volt olyan májusfaállítás, melynek minden résztvevője emlékezett volna arra, hogyan került a helyére az erdőről hozott fa – folytatta Gyanó Szilvia.

– Az északi országokban jobban előtérbe kerül a május 1. tavaszünnep jellege. A Kárpát-medencében néhány időjárásjósló, földműveléssel kapcsolatos hiedelem kapcsolódik május 1-jéhez, például az időjárás megmutatja, milyen lesz a jövő tél, vagy nem ajánlatos borsót vetni, kendervetésre viszont nagyon alkalmas az időpont – zárta gondolatait a szakember.