Aratás és az új kenyér
A nyár vége felé a Balaton környéki utakon is gyakran előfordult, hogy hatalmas traktorokat, kombájnokat kellett kerülgetni, amik lassították a haladást. Ezek a hatalmas monstrumok takarították be a gabonát, amiből az augusztus 20-i új kenyér is készül.
Mivel dolgoztak régen, a modern gépek előtt, hogyan zajlott a betakarítás a tó körül? A keszthelyi Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen beszélgettünk Horváth Zoltán múzeumigazgatóval az aratás és az új kenyér fontosságáról.
Horváth Zoltánnal a Georgikon könyvtárában beszélgettünk
Fotó: Mészáros Annarózsa
– Bár a Balaton környéke nem kifejezetten a gabonatermesztésről volt híres, a Balaton-felvidék természeti adottságai sem a szántóföldi növénytermesztésnek, inkább a szőlő és gyümölcsművelésnek kedveznek. Már a Festeticsek idejében is a szőlő, a borászat volt a centrumban, a Festetics-birtok túlnyomó többségét is a szőlőültetvények adták.
Természetesen volt gabona, manapság is sok gabonatermő hely van a környéken, de a Zalai-dombság és a Balaton környéki kőzetek kevésbé adnak olyan termésmennyiséget és minőséget, mint az Alföld vagy Kis-Alföld vidéke. Zalában főleg a zab volt elterjedt és jó termésű gabona, és az állattenyésztéshez kapcsolódó legelők voltak túlsúlyban.
Az új kenyér
Fotó: Mészáros Annarózsa
Aratás és ünneplés
A Péter-Pál ünnepéhez kötődött az aratás megkezdése. Kezdetben kézi cséplés, kézi aratás zajlott a Balaton környékén is, sarlóval, később kaszával arattak. A vidéki településeken ilyenkor a falu apraja-nagyja kivonult a földekre, a gyerekeknek, asszonyoknak is megvolt a maga feladata.
A betakarítás után nagy aratóbálok, ünnepélyek voltak, hiszen megvolt a jövő évi kenyérgabona, a túlélés záloga, a legfőbb élelmezési forrás biztosított volt. Őrölni a malmokba vitték a búzát, az új lisztből augusztus 20-ra készült el az új kenyér, ez lett országosan a leginkább ünnepelt nap. Ma az államalapítás ünnepe és az új kenyér ünnep szervesen összefonódik. Ezek a hagyományok szépen átöröklődtek napjainkba is.
Munkában az aratók
Fotó: Mészáros Annarózsa
Cséplőbandák, gőzgépek és kombájnok
A kézi aratást felváltották a kezdetleges aratógépek, és a kézi cséplést is cséplőgépek vették át. Ehhez cséplőbandák verődtek össze , 10-15 fő üzemeltetett egy ilyen gépet, az etetéstől a zsákolásig mindenkinek megvolt a feladata. Ez egy nagyon nehéz munka volt, 40 fokban, tűző napsütésben is el kellett végezni. Kezdetben lovakkal hajtották meg a cséplőgépeket, majd a nagyobb uradalmakba gőzgépeket vettek. Ezek beszerzése és fenntartása is komoly pénzösszegbe került, de kiváltották az emberi munkaerőt, hatékonyságuk is jobb volt.
A robbanómotorok megjelenése hozott hatalmas áttörést a gépesítésben, az 1900-as évek elejétől a traktorok váltják fel a gőzgépeket. Az 1900-as évek közepén jelentek meg az aratógépek, a kombájnok kezdetleges verziói.
Cséplőbanda
Fotó: Mészáros Annarózsa
Mi itt a Majormúzeumban az éves rendezvényeinket szeretjük a paraszti gazdálkodás fő momentumaihoz kötni, ilyen az aratás és az új kenyér ünnepe. Az új kenyér ünnepét nem minden évben tartjuk, idén az országos géptalálkozó augusztus 20. előtti héten volt. Mivel nagyon közel lett volna egymáshoz a két esemény, ráadásul a településen és a környéken számos nagy rendezvény van huszadikán, mi ezen a hétvégén nem tartunk rendezvényt.
Működő gőzgépek
A géptalálkozón a Közép- Európában egyedülálló gőzgépeink, mint Foller -féle 110 éves gép, beindultak és szántást is végeztek az élménygazdaság szántóterületén. Ez unikális, ilyet élőben nem sokat látni.
A gépeket 10-12 önkéntes gépész tartja karban, ők túlnyomórészt vasutasok, mozdonyvezetők, akik rendelkeznek gőzgépes vizsgával is. A két gőzgép is, mint a közúti járművek, megfelelnek egy szigorú vizsgarendszernek.
A gépészek magukénak érzik a gépeket, érzik a felelősségüket; a gépek álló helyzetben is szépek, különlegesek, de igazán működés közben teljesednek ki. A füttyszó, amit produkálnak 3-4 km-re hallatszik, így az is tudja a városban, hogy géptalálkozó van nálunk, aki előtte nem látta a programajánlónkat. Előző nap már befűtik a gépeket, másnap pedig még csöpög a víz a monstrumokból.
A mostani rendezvény gépészeinek átlagéletkora 40 év körüli, van egy gépészhölgy is, és egyre több fiatal érdeklődik komolyan a gépek iránt.
Az egyik gépész mondta egy kisfiúnak, aki túl közel ment a működő masinához, hogy ez nem gyerekjáték, ez felnőttjáték – mondja Zoltán nevetve.
A gőzgépes szántás ma showműsor
– Ez nekik a munka mellett szórakozás, szinte showműsor, amikor beindítják, használják a gépeket, amikor bemutatják a szántást. A gőzgépek iránti tisztelet, alázat hatalmas a részükről, folyamatosan kezelik, kenegetik, simogatják a nagy masinákat. Nemcsak akkor vannak euforikus hangulatban, amikor működik a gép, hanem a felkészítés és az éves karbantartás közben is.
Kalákában készítik fel a gépeket a rendezvényre, olajozzák, sikálják, forrasztgatják, hegesztik a gépeket.
Ezek a monstrumok nemcsak a hozzáértőknek és a férfiaknak, fiúknak nyújtanak élményt, hanem a kislányoknak, anyukáknak is. A múzeum fő irányvonala a családok irányába tolódik, úgy lehet a látogatókat bevonzani, ha interaktivitást viszünk a tárlatokba. A múzeumpedagógiai kínálatunk is nagyon erős, a gyerekeket modern, játékos eszközökkel igyekszünk becsalogatni a régi agrárium világába.
Fotó: Mészáros Annarózsa
Bármikor megnézheted az aratógépeket
A major korábban istállóként használt épületében nemcsak az aratás és az új kenyér ünnepén, hanem nyitvatartási időben bármikor megnézhetitek a talajművelés, a vetés, az aratás, a cséplés eszközeit, gépeit, gőz és motorikus erőgépeit, traktorait, a szállításban nélkülözhetetlen szekereket, kocsikat és szánokat. Itt van a legkorábbi magyar gyártású traktor, az 1924-ben készült HSCS nyersolajtraktor és még több „Hoffer’ traktor, lokomobil, cséplőszekrény a két világháború közötti időszakból. A magtár árkádjai alatt látható az angliai Fowler gyárban készített, ma is működő százéves kétgépes gőzeke.
Kézzelfogható a múlt
Fotó: Mészáros Annarózsa
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz Keszthelyre! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Nézd meg képeinket!
