A Festetics-kastélyban minden szoba, terem őriz titkokat, legendákat, Kériné Ódor Orsolya segítségével a titkos ajtókon átjutva a könyvtári feljegyzések segítségével fellebbentjük a fátylat a múltról.
Ahogy Orsolya fogalmaz, minden sikeres férfi mögött ott állt egy erős asszony, nem volt ez másképp a Festetics-család életében sem, a feleségek fontos szerepet töltöttek be a keszthelyi főúri családban.
Fotó: Keszey Ágnes
A keszthelyi kastély elkészülte előtt Festetics Kristóf családjával Balatonkeresztúron élt az ottani kastélyában. A település templomában levő freskókon ma is láthatók feleségével.
– Mikor kerültek Keszthelyre?
– Az 1730-as években a nemes úr tovább növelte Sopron és Somogy megyei birtokait és 24.000 forintért megvásárolta gersei Pethő Zsigmondtól annak keszthelyi birtokait is. Az egykori gersei Pethők várkastélyának helyén kezdte meg új otthonának, egy barokk kastélynak az építését. Ebbe a kastélyba költözött át feleségével, Mezőszegedy Szegedy Judittal.
– Mit tudunk a keszthelyi kastély első úrnőjéről?
– A Szegedy család a Dunántúl több megyéjében rendelkezett birtokkal. Valószínű, hogy Mezőszegedről származtak és több águk alakult ki az évszázadok folyamán. Az ősök között találkozhatunk országgyűlési követtel, vármegyei alispánnal, magas rangú katonatiszttel.
Judit édesapja – Szegedy Pál vasi alispán – második házasságából született a 9. gyermekként. Ő volt a legkisebb. Érdekes egybeesés, hogy Festetics Kristóf is édesapja második házasságából született, és ugyancsak a legkisebb gyermek volt.
– Ha jól tudom, badacsonyi szál is került a család történetébe.
– Igen. Judit egyik testvérének, Ferencnek az unokája volt Szegedy Róza, Kisfaludy Károlynak, a magyar romantika kora egyik legjelentősebb költőjének a felesége.
Fotó: Mihály Szilvia
Voltál már a Rózsakőnél, ahol beteljesedett a szerelmük?
Festetics Kristóf édesapja nem érte meg fia menyegzőjét, végrendeletében az idős II. Pál jó házastársat kívánt legkisebb fiának.
„Én atyai szeretetemet hozzá tartom; kívánom Istennek sok szép áldási maradjanak rajta, éljen Istennek dicséretére, királyunk hűségére s édes hazájának igazán való szolgálatára. Csak azon kérem s intem, könyörögjön az Úr Istennek, adjon neki jó házastársat, ki lelke idvességére s szíve vigadalmára legyen s vén fejemnek is vigasztalására. Csak érhetném és láthatnám.” (Szabó Dezső: A herceg Festetics-története Budapest, 1928. 100. p.)
– Mit tudunk Judit és Kristóf házasságáról?
– 1721. július 25-én keltek egybe, ekkor Judit 16 éves volt. Házasságuk 16 évig tartott. Hét gyermekük született: öt leány és két fiú. Az idősebb fiú, III. Pál 1772-ben grófi címet szerzett a család számára, a fiatalabb fiú, Lajos pedig a család dégi ágának lett a megalapítója.
– Miért költözött el a keszthelyi kastélyból Judit?
– Erről nincsenek feljegyzések. Azt tudjuk, hogy Szegedy Judit 16 év házasság után elhagyta férjét, felrúgva a családi békét. Kristóf halála előtt két évvel írt végrendeletéből kitűnik, békés szándékai voltak, de kikötötte, hogy felesége adósságaiért sem ő, sem gyermekei nem tartoznak számadással, mivel felesége erre nem kérte meg.
Fotó: Mihály Szilvia
– Milyen nő volt Judit?
– Igazi barokk hölgy volt. A képen, ami a kastélyban a Festeticsek arcképcsarnokában található, Mezőszegedy Judit tipikus magyar barokk női viseletben látható.
A viselet a társadalmi rangot tükrözte: minél magasabb rangú volt viselője, a ruha annál színesebb és drágább volt. Erős színeket és gazdagon díszített anyagokat használtak: damasztot, bársonyt, brokátot vagy selymet. Fontos szerepet játszott a díszítés, különösen a hímzés és a csipke.
A barokk korban a női öltözék alatt fűzőt hordtak a hölgyek. A ruha kivágása mély és széles, a vállat is szabadon hagyja, szegélye szalagokkal csipkével van díszítve. A szoknya bő, derékban sűrűn rakott.
A divat és a ruházkodás kérdése fontos volt a Festetics-hölgyek későbbi generációjának is, nézd meg a korabeli Burda lapot, amiből követték az aktuális trendeket:
Ha kíváncsi vagy a Festetics-feleségek történeteire, kattints ide!
Nézd meg a kastély könyvtárában készített képeinket:
Nyitókép: pixabay
Készítette: Mihály Szilvia
