Hanthy Kinga | 2023.06.29. 14:00
Fekete István és a Kis-Balaton
Fekete Istvánt a Tüskevár című regénye tette az egyik legolvasottabb magyar íróvá, a Kis-Balaton pedig e regény által lett az egyik legismertebb magyar tájjá.

Miközben sokan máig abban a reményben látogatják a lápvilágot, hogy Matula bácsi nyomában járnak, a valóság egészen más. Ahogy a Kis-Balaton valósága is.

Matula bácsi kunyhója

 

A korabeli sajtó beszámolója szerint a Tüskevár című tévésorozat 1967-es bemutatója után rajongó tömegek rohamozták meg az akkor még a közönség előtt zárt Kis-Balaton bejáratát. Ki csellel, ki engedéllyel próbált bejutni a természetvédelmi területre, hogy kezet foghasson Matula bácsival, beléphessen a kunyhójába és megkóstolhassa legendás halpaprikását. A nézők, mint annyiszor, ezúttal is összekeverték a mesét a valósággal. Pedig a regény csak regény, a Tüskevár szereplői kitalált alakok, akik soha nem éltek a berekben, és nem élt ott Fekete István író sem. Mindössze néhány hetet töltött el 1952-ben a Diás-szigeten, amikor egy minisztériumi munkamegbízást teljesített. Igaz, e rövidke időben a ma már Fekete István-emlékháznak és a táj élővilágát bemutató kiállításnak otthont adó egykori kutatóházban, illetve a mellette álló kunyhóban is lakott, amelynek mását mint Matula kunyhóját nézegetik a látogatók.

Mementóként meredező halott fák. Nyolcszáz hektár erdő halt ki az elárasztások miatt, az égerfa nem bírta ezt a magas vizet

 

A Zala és Somogy vármegye részét képező Nagy-Berek része a Kis-Balaton is. Ha az igazi szakértőjét keresnénk, akkor elsőként Takács Gyulát kellene megemlítenünk, mondja vezetőnk, Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre. Emlékezzünk meg ezúttal róla is, hiszen amit erről a tájegységről leírt, máig érvényes, az általa megörökített helyek ma is végigjárhatók. Kossuth-díjas néprajztudós, nagyszerű költő, érdemdús múzeumigazgató volt. És emlékezzünk meg itt Homoki-­Nagy István filmrendezőről, Tildy Zoltán fotóművészről, vagy a tudós madarászról, Keve Andrásról is. A maguk mesterségében mindannyian sokat tettek ezért a vidékért. A Kis-Balaton azonban máig Fekete Istvánról szól, ami azt mutatja, milyen erős és vonzó tud lenni a jó irodalom. A soha a vidéken nem élt Fekete Istvánról máig minden itteni település meséli a maga történetét, magáénak vallja az írót.

 

Rozner György, a nemzeti park természetvédelmi őre

 

Az 1920-as években még a kócsagok repítették a Kis-Balatont a nemzetközi sajtó címlapjára. Az itt fészkelő madarak azért kerültek végveszélybe, mert divatos és drága kalapdíszként szolgáló tollaikért tömegesen vadászták azokat, a környék ifjai pedig virtusból rabolták ki nehezen megközelíthető fészkeiket. Végül már csak huszonkét költőpár maradt, védelmükre nemzetközi gyűjtés indult, a Magyar Madártani Intézet pedig kócsagőrnek alkalmazott egy vörsi halászt, Gulyás Józsefet. Ő lett az első magyar természetvédelmi őr. A kócsagok megmenekültek, ma már a természetvédelmi körzet büszkeségei azzal a 140 madárfajjal együtt, amely háborítatlanul él a tízezer hektáros lápon. Költöző időben 150-160 fajra is felszaporodik a szám. A nemzeti park szakemberei a nyolcvanas években megmentették azt a vágó­hídra szánt 29 bivalyt is, amelyek utódai ma már a bivalyrezervátum népszerű látványosságai.

Kevesen tudják, hogy a kultikussá vált Tüskevár című filmet nem a Kis-Balatonon, hanem Rác­kevén, a soroksári Duna-ágban forgatták. Csak néhány jelenetet rögzítettek itt, a Hídvégi-híd és a sármelléki régi vasútállomás tűnik fel a sorozatban. A filmeseknek nyilván olcsóbb és egyszerűbb volt a Budapesthez közeli helyszínen dolgozni, mondja Miklós Marianna, a Kis-balatoni Látogatóközpont turisztikai vezetője. Korábban csak kutatók keresték fel a területet, a tömeges turizmus a nyolcvanas években indult meg, és a kultusz máig épül. Az emberek ma is Matula bácsi, Tutajos és Fekete István nyomait keresik a berekben.

 

Miklós Marianna, a látogatóközpont turisztikai vezetője

 

Igaz, az ötvenes években, amikor Fekete István itt járt, vagy a hatvanas években, amikor a televíziós sorozat elkészült, a Kis-Balaton még másik képét mutatta. A XX. századi eleji lecsapolás sok kárt tett nemcsak a tájban, hanem, mint egy idő után kiderült, a Balaton vizében is. A környékbeliek birtokba vették a jó termőterületet, pedig évszázadokig a berek látta el bőségesen hallal az itteni embereket. A mesterséges csatornák ezután már nem láthatták el azt a szűrő funkciót, amelyet addig a láp elvégzett. A mezőgazdaság okozta biológiai és kémiai szennyeződés a Zala vizéből egyenesen a Keszthelyi-öbölbe jutott, és gyors vízminőségromlást okozott. A terület mesterséges elárasztása, rehabilitációja a hetvenes években merült fel, első üteme 1985-ben a Hidvégi-tó, második üteme a kétezres években a Fenéki-tó elárasztása volt.

 

Nagykócsag – a természetvédelmi körzet egyik büszkesége

 

Nem is lehet ugyanaz a régi Kis-Balaton, mint a mai, mondja Rozner György. Az természetes képződmény volt, ez mesterséges. Nem természetvédelmi terület, hanem vízvédelmi rendszer. A Zala vizének felgyorsítása, a fakivágások megváltoztatták az ökológiai rendszert. Persze a megújított Kis-Balaton ma is gyönyörű, a természet visszavette, amit elraboltak tőle. Autózunk körben a vidéken, Rozner György mutatja a madárkolóniákat, megcsodáljuk a békésen legelésző szarvasokat, a hatalmas háborítatlan nádasokat, a mementóként meredező halott fákat.

Nyolcszáz hektár erdő halt ki az elárasztások miatt, az égerfa nem bírta ezt a magas vizet, magyarázza a szakember. Az első ütemnél a túl magas víz miatt a nád megnyílt, és a lápból öt-nyolc év alatt halastó lett. A második ütemet csak négy-öt éve üzemelték be. Itt már más természeti szempontokat érvényesítettek, figyelembe vették az első ütem tapasztalatait, de túl rövid még az idő ahhoz, hogy megértsék a folyamatokat. Baj, hogy télen nem fagy be a víz, így évek óta elmarad a nádaratás, mondja Rozner György. A szerves anyag, amit ki kellene kotorni, beledöglik a vízbe. Kutatásokra lenne szükség, egy Kis-Balatonnal foglalkozó intézetre, amelyikben kimondottan az itteni természeti folyamatokat vizsgálják. Ha a balatoni turizmus bevételének egy részét visszafordítanák a Kis-Balaton rendben tartására, sokkal könnyebb helyzetben lenne a Balaton- felvidéki Nemzeti Park és a vízügy is. A Plitvicei-tavaknál meg tudták ezt valósítani. Talán itt is meg lehetne.

 

Kis-balatoni táj

 

Gyülekeznek a fekete felhők a távolban, a dörgés az egyetlen hang, amely megtöri a madarak énekét. Gyönyörű a vihar előtti táj, méltósággal hömpölyög a Zala, csak egy-egy gát jelzi, hogy itt nem csak a természet az úr. A Kis-Balaton életén múlik a nagy Balatoné is. És ezzel ma már a szakember is tisztában van.

 

Nézd meg a Kis-Balatonnál készült képeinket!

 

 

A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!
:

 

Forrás: zaol.hu
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu

 



Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva