A keszthelyi temetőkápolna jellegzetes, sárga külső falai különleges freskókat őriznek, a belső feltárások során is kiemelkedő művészettörténeti alkotásokra bukkantak a restaurátorok. A templom belsejében három különböző korszak falfestései láthatók, Nemessányi Klára és szakembergárdája augusztus óta dolgoznak azon, hogy felfedjék az évszázados képeket.
Zuzmó és korom nehezíti a temetőkápolna restaurálását
– Azt a magasságot tártuk fel, ameddig a falképek tartottak. Azt gondoljuk, fa mennyezet fedte a középkori kápolnát. Amikor ez romba dőlt, leégett, az egyik sarokban nagyon sok kormot találtunk – tudtuk meg Klárától.
– Minél több részt szeretnénk restaurálni, a kalapácsütések által okozott hibákat is megszüntetnénk, kiretusálnánk. Ezek a kalapácsütések nem új keletűek. A sima falfelületről lecsúszott volna a következő vakolat, ezért felérdesítették a felújításkor a falakat. Amikor újra használatba vették a templomot, bevett gyakorlat volt évszázadok óta, hogy kalapácsütésekkel szaggatják meg a falfelszínt. Ezeket ki lehet tömíteni és a tömések felületére a környezethez illeszkedő retussal helyreállíthatók a képek. A falrétegek jól elválnak egymástól, nekünk a fentit kellett leszedni, hogy a freskókig eljussunk. Ez nehéz fizikai munka.
A kalapácsütések évszázadok óta itt vannak
Fotó: Mészáros Annarózsa
Helyenként nagyon erős, kéregszerű lepedék borította be a falakat. Ezt a zuzmók okozták, amikor a romos épületen megtelepedtek. Olyan savakat bocsátanak ki, amik a meszet károsítják, egy oldhatatlan kérget képeznek, s egy átalakult kőzet lett a falon. Ezt a kérget a tűz kikeményítette, így lassan haladtunk, ennek eltávolítása igazi kihívás, sok türelmet igényel. A kápolna jelenlegi járószintje nagyjából 40 centivel van lejjebb, mint a kinti, de az eredeti ennél még lejjebb lehetett. Találtunk egy ülőfülkét, és ha abba beleül valaki, akkor a lábának sokkal lejjebb kell érni a mostani alapnál. Az ülőfülke fölött egy bíborosi kalapban ábrázolt személy látható. Az ablak és az ülőfülke egy építész segítségével kibontható, teljesen visszaállítható lesz az eredeti állapota.
Feltámadó lelkek nevei a temetőkápolna falán?
A szentély mennyezetén a Maiestas domini, az Úr fölsége ábrázolás látható. A megmaradt töredékeken látszik Krisztus áldást adó keze és a vörös köpenye és a glória a feje körül. Egy szivárványos mandorla veszi körül az alakot. Krisztus kezében nyitott könyv szokott lenni, ez az élet könyve, amiben felsorolták a lelkek nevét, akik feltámadáskor bemehetnek a paradicsomba.
Ez az ábrázolás azt mutatja, hogy az Isten az Atyával egylényegű, Krisztus azonos az Atyaistennel. Alakját az evangélisták szimbólumai veszik körbe, akik állatként jelennek meg a freskókon. János sasként evangéliumát egy irattekercsben tartja a kezében. Márk oroszlánként jelenik meg. Lukács alakja sajnos nem kivehető.
A keleti falon két szerzetes szent van a felső sorban, az ablakban két vértanú szent királylány. A jobboldali Szent Katalin lehet, egy kard van a nyakán, ezzel a lefejezést szimbolizálják. A másik királylány egy pálmaágat fog, ami a vértanúságra utal.
A keleti falon egy Krisztus arcmást tart egy töredékes szent. Zoltán atya szerint ez akár Szent Miklós is lehet, aki az igazi képmást mutatja. A másik kép egy keleten is tisztelt szent lehet, erre a keresztes mintájú ruhája utal. A diadalív tetején látszik, hogy a századfordulón a kőanyagot megfaragták, hogy megmagasítsák, ez az ív eredetileg alacsonyabb volt.
Egy korábbi kor képei is előkerültek a temetőkápolna restaurálása során
Mária nagyon szépen rekonstuálható, gyönyörű díszes ruhája van, az arca egészen ép. A diadalív közepén a Szent Lélek galambja lehetett szivárványos mandorlában. Tőle balra térdeplő angyal üdvözli Máriát, ebből az angyalalakból sajnos csak a térde és a szárnyrészlet maradt meg. A tekergő mondatszalagra az Ave Maria, gratia plena volt írva.
Ebben a sorban látható még két szerzetes. Egy vörös ruhás alak mellett volt egy sárga ruhás püspök, látható a püspökbot is. Alattuk egy sor álló szent volt ebben a festés periódusban, de az angyal alatt fedeztük fel, hogy két festékréteg látható.
A felső réteg alapján az 1390-es évekre tették a templom keletkezésének a dátumát, de az alul evő képek akár száz évvel korábbiak is lehetnek. A sokalakos kompozíció az első kifestés idejéből egy belső térben játszódik, hermelines trónteremben kis szentek, egy királylány és egy alak látható, akinek kancsó van a kezében, ebből egy kehelybe tölt valamit.
A diadalíven is megtaláltuk az első felfestést, keresztek formájában. A templomok felszentelésekor 12 körbe rajzolt keresztet szoktak a templom különböző részeire felfesteni, ezeket áldotta meg a pap szenteltvízzel.
Krisztus élete a temetőkápolna képein
A déli fal a török hódoltság idején beomlott, de itt is álló szentek sora lehetett. Látunk egy lovagi ruhába öltözött alakot kesztyűben, olyan, mintha gyeplőt fogna, a töredékek alapján egy nyereg is kivehető. A XX. század eleji ablakok előtt itt négy résablak volt, körülöttük nagyon sok falkép lehetett.
Krisztus életének jelenetei több képen voltak ábrázolva. Alul megtaláltuk a sírba tétel töredékét. Krisztust egy hosszú koporsóba fektetik, Szűz Mária, János és Joachim vannak ábrázolva.
A feltámadás jelenetén a sárga hosszú tárgy egy lándzsa, Krisztus koporsója erős rálátásból van ábrázolva, látszik egy római katona egyenruhája, és egy alvó katona is. Krisztus szakállas, fehér ruhában van, néhol zöld pigmentek jelzik a díszítést, sárga rudú győzelmi zászlót tart a kezében.
Fent a karzaton csodálatos állapotban maradtak meg a freskók. Az alakok arckifejezése, arcszíne tökéletesen adja vissza az érzelmeket, a testszínek is nagyon jó állapotban maradtak meg. Az utolsó vacsora alakjaiból 6 apostol és Krisztus látható.
A középső képen talán Lázár feltámasztása látható. Krisztus megáld egy alakot, a körülállók arckifejezése nagyon gazdag érzelemvilágot mutat. Mivel az alakok az orruk elé emelik kezüket, Bozóki Lajos művészettörténész azt mondta, a két napja halott Lázár mellett állhatnak, a tetemnek szaga volt, ezt a Bibliában is olvashatjuk.
A harmadik képen háztetők láthatók. Mivel a karzat eltakarja a kép nagy részét, annak lebontásakor derül ki, pontosan mit ábrázol. Az egyik tipp, hogy ez Jézus bevonulása Jeruzsálembe, a két alak olajágakat tördel. A másik ötlet, hogy ez a jelenet Krisztus megkísértése.
A Vaszary kripta egy külön egység, ez is helyreállításra kerülhet. A mennyezet és az ablakok, ablak környéke az 1900-as évek elején készült stílus és mintázat lesz helyreállítva. Biztos, hogy ezen az északi falon is vannak középkori falképek, de ezt a részt megtartjuk Vaszary emlékének. Valószínű, hogy egy Golgota jelenet lehetett ott, ez a középkori templomok északi falának jellegzetessége.
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz a Balatonra! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Nézd meg képeinket!
