Szaniszló Hajnalka | 2020.11.23. 07:00
Egy sikeres zenész, aki a Balatont választotta: családi gazdaság Kővágóörsön
Miért költözik egy sikeres zenész Kővágóörsre, és túrja a földet a feleségével együtt a családi gazdaságban? Egyszerű: pörgés helyett Balaton-part, nagyüzem helyett maga termelte zöldségek, a természet közelsége. Ez most az életük. Béke és nyugalom honol új lemezén is, melyet a Balaton ihletett. Szívet melengető beszélgetés.

A Bence kalandjai a Murielből és a Kodachrome-ból ismert Jobbágy Bence új zenei projektje. Az őszinte, akusztikus dalok az elmúlt két év kalandos történéseit dolgozzák fel az életéből. A felvételeket nagyban alakította a Covid-helyzet, de talán pont ez kellett ahhoz, hogy a Tengerek dalai mind nagyon természetesen, közvetlenül szólnak.

 

– Az egészen egyértelmű, hogy a Balaton-felvidék, az északi part a te világod. Kezdjük azzal, hogy zenészként és zenekedvelőként is ott voltál több Művészetek Völgyén és veszprémi fesztiválokon. Gondolom, Veszprémi Utcazene Fesztivál és Veszprémfest voltak voltak ezek. Mesélj arról, milyen élményeid vannak ezekről a rendezvényekről, mint zenész és mint magánember.
– Volt egy időszak, amikor úgy néztek ki a nyaralásaink, hogy a Veszprémi Utcazenén a haverokkal kirúgtunk a hámból, aztán Kapolcson találkoztunk a családdal, és együtt lenyomtuk a Művészetek Völgyét. Anno a VUF-ot háromszor is végigzenéltük, először a Kodachrome-mal, aztán a Muriellel, utoljára pedig a Drastik Puttóval. Idén bekerültünk A Bence kalandjaival is, csak más koncertek miatt végül nem tudtuk elvállalni, pedig csapatépítésre nincs annál jobb! Ráadásul nem tudhatod, ki figyel fel rád ott a nagy forgatagban, a Muriellel például onnan dobbantottunk Berlinbe, mert az akkor itt vendégeskedő Bukahara belénk szeretett.

– Mi az, ami megragad ebben a környezetben?
– Olyan mintha itt felszabadultabbá válnának az emberek. Lehet, hogy azért, mert sokan pont pihenni és kikapcsolódni jönnek, de azt veszem észre, hogy aki itt él, annál meg állandósul ez a tudatállapot. Sokat nevetnek, kedvesebbek, előzékenyebbek egymással. Mert itt jó.

Fotó: Bebíróbabe Facebook

– Szakítva a nagyvárosi léttel, most a feleségeddel költöztél le Kővágóörsre és egy teljesen új életet kezdtetek. Azt vallod, hogy ennek előzménye az elmúlt két év kalandos történéseiben rejlik. Mire gondolsz pontosan? Melyek, voltak ezek a történések?
– Dióhéjban annyit mondanék, hogy átalakultak a minket Budapesthez láncoló kapcsolataink és munkáink és ezt a lehetőséget használtunk ki arra, hogy “megszökjünk”. Volt idő, hogy nagyon szerettünk ott lakni (nekem összesen hat év jutott belőle, ami ideális), de a jövőnket nem tudtuk városi környezetben elképzelni.

– Magánemberként most növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztok a Balatonnál. Közel van hozzátok Káptalantóti. A település a híres termelői piacáról is ismert. Kiviszitek oda a terményeiteket?
– Jelenleg a célunk inkább egy olyan önfenntartó mikrokörnyezetet kialakítása, ahol jól érzi magát, és egymást segítve létezik minden növény, állat és ember. Ezt permakultúrás kertnek vagy gazdálkodásnak hívják. Zsófi, a feleségem a Bebíróbabe című blogjában mutatja be részletesen, hogyan lépkedünk előre ezen az úton. Ő képzi magát ezeken a területeken, én csak ámulok és bámulok, de a végén persze együtt “túrjuk a földet”.

Fotó: Bebíróbabe Facebook

– Hogyan rendezkedtetek be? Mesélj, milyen a környezet ahol éltek, és hogyan fogadtak benneteket a helyiek?
– Nem vagyunk errefelé idegenek, mert Zsófi anyai ágon révfülöpi, lényegében itt nőtt fel. Ez nagyban megkönnyítette a beilleszkedést, hamar megjegyezték, hogy az a magas, vörös szakállas, az a Zizi lányának a férje. 🙂 És miután évek óta járunk ide együtt is, sok közös barátunk van a környéken. A szomszédaink pedig a legaranyosabbak, örülnek nekünk, segítenek, ahol tudnak. Ezt mi kis kerti koncertekkel tudjuk meghálálni, a Sárga Fotel sorozattal, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Nem is megzenésített, inkább megtalált vers ez. A refrént már megírtam, a dallam is készen volt, de a verze szövegével…

Posted by A Bence kalandjai on Tuesday, April 16, 2019

 

– Kővágóörs az egyik legszebb része a Balaton-felvidéknek. A Hegyestű, Salföld, Ábrahámhegy, templomromok, Tagyon, Dörgicse és közel vannak a Völgy települései is.. egészen különleges természeti környezet, sajátos hangulat, rengeteg látnivaló és szellemiségében is magával ragadó hely. Mesélj arról, mit jelentenek számodra ezek a helyek.
– Ez mind nagyon szép, de számomra mégis a legkedvesebb hely a Kornyi-tó, a naplementében álldogáló “szalonna-emberekkel”, a birkanyájjal, körben a tanúhegyekkel. Az évek alatt sosem mulasztottunk el sétálni ott egyet, ha erre jártunk, és közben mindig arról ábrándoztunk, hogy de jó is lenne itt lakni! Ma már oda néz a kertünk, és minden nap kijárunk a kutyáinkkal. Hát, így teljesüljön minden álmunk!

Fotó: Jobbágy Bence családi archív

– Az A Bence kalandja formációd első anyaga a Tengerek címet viseli. Milyen párhuzamot tudsz vonni a Balaton és a dalok között?
– Az egyik konkrét utalás nyilván maga a cím, illetve a sor, amiből kivettem: “te még a tengerekkel is nagyon jóba’ vagy” – ezt a dalt a feleségemnek írtam, mint ahogy a Korhadt stég címűt is, aminek a szövege egy balatoni tájat fest le. Ezt a képet gondolta tovább Rumi Zsófi, amikor megrajzolta ezt a gyönyörű lemezborítót.

 

 

– A dalokon érezhető hullámzás szépen reflektál a tó mozgására. Rád milyen hatással van a Balaton?
– Nagyon szeretem az autóból először megpillantani, ahogy jövök hazafelé és lenyűgöz, hogy mennyi színe, arca, textúrája van. Mi tagadás, tetszik nekem.

– Az album borítója és egy (balatoni) stéget ábrázol, az ezüsthíd ragyogásában. Gyakran jártok ki a partra különböző napszakokban?

Nyáron gyakorlatilag folyamatosan lent vagyunk. Minden reggel ott kezdünk, úszunk egy nagyot, amikor még senki nincs, aztán napközben párszor visszanézünk csobbanni egyet-egyet és esténként is ott szoktunk be- vagy kiülni valahová, hogy találkozzunk a barátainkkal. Kihaltabb nap- és évszakokban pedig sétálni és kutyát úsztatni járunk le, olyankor is csodálatos.

– Mit csináltok most, a csendesebb, zárkózottabb őszi estéken?
– Egyrészt pihenünk, mert napközben rakjuk el a kertet télire: mulcsozunk, avart gyűjtünk, fát ültetünk, üvegházat építünk, másrészt ilyenkor van időm lemenni a stúdiómba zenélni. Nekem ez úgyis ilyen esti dolog, jobb szeretem olyankor, amikor már minden elcsendesül.

Fotó: Jobbágy Bence családi archív

 

– Mit csináltok a tónál, ha épp nem a „gazdaságotokban” dolgoztok?
Olyankor a másik munkánkat végezzük. Én ugye főállásban zenével foglalkozom, amiben a háttérmunka lényegesen több, mint a látható, Zsófi pedig a már említett blogot szerkeszti és szövegíróként dolgozik. Szabadidőnkben sokat kirándulunk a környéken, legújabb tervünk, hogy minden héten megmászunk egy tanúhegyet.

– Legtöbben a nyári Balatonról tudnak emlékeket felidézni. Milyen az őszi Balaton most, hogy már életvitelszerűen itt éltek?
– Mi jártunk ide ősszel korábban is, így megszoktuk, hogy szeptembertől általában már csak ördögszekereket látni, most – gyanítom a járványnak köszönhetően – kinyúlt a szezon, nagyobb az élet, csak mostanában kezd elcsendesedni a vidék. Nagyon kell ez a kontraszt a nyári pörgés után nekünk is és a természetnek is.

– Mi jut eszedbe, ha azt a szót hallod, hogy Balaton? Érzések, impressziók, hangulatok, illatok érdekelnek…

A család, a jókedv, a barátok, az összetartozás. Ez egy kapcsolódási pont, egy jelkép. Fontos is lenne, hogy az ész nélküli pusztítás és beépítés helyett inkább ápoljuk és megőrizzük ezt a helyet annak, ami: “egy lepedőnyi zöld és egy takarónyi kék.”

 

Fotó: Jobbágy Bence családi archív

 

Nyitókép: Jobbágy Bence családi archív

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva