A kérdésre a választ Árvai Gábor geológiai szakemberrel járjuk körbe, akivel először visszarepülünk az időben, felelevenítve a Balaton múltját.
Fotó: Mészáros Annarózsa
A Balaton geológiai múltja
– A Balaton nagyon fiatal geológiai képződmény, a tengerekhez nincs köze. A Pannon-beltó körülbelül 8,5 millió évvel ezelőtt húzódott vissza a mai Balaton területéről – vág bele az időutazásba Árvai Gábor. – Nagyjából 20-25 ezer évvel ezelőtt egy törésvonal alakult ki ezen a területen, ahol egymástól 4 elkülönülő tómedence jött létre – írja a zaol.hu. Az északkeleti irányban meghosszabbított csapásirány felé a Velencei-tó is ezen a rendszeren ül.
Az akkori négy tómedence jelenleg is megvan: a Keszthelyi-, a Szigligeti-, a Szemesi- és a Siófoki-medence.
– 10 000 évvel ezelőtt annyira megnövekedett a csapadék mennyisége a területen, hogy ezek a medencék feltöltődtek vízzel, és a hullámzás lebontotta a medencéket elválasztó partfalakat. 5 ezer évvel ezelőtt jött létre az az egységes víztest, amit most látunk. A most vízzel borított terület egy sávjában emberek éltek korábban, az szárazföld volt – magyarázza a szakember.
Hattyúk a Balatonban, a siófoki Krúdy sétánynál
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
– Ha Föld korát vesszük, ami 4567 millió év – és ezt 24 órának vesszük, akkor a Balaton keletkezése az utolsó 0,17 századmásodperc –, akkor ennek tükrében látszik, hogy geológiai értelemben a Balaton egy csecsemő. Ez a tó maga soha nem volt Földközi-tenger nagyságú, valamikori legnagyobb vízmagassága körülbelül 2-2,3 méterrel volt magasabb, mint ahol most van. De voltak olyan időszakok, például a római korszakban, amikor a Balaton jóval kisebb kiterjedésű volt. Lássunk egy példát: Örvényesnél és Aszófőnél is láthatjuk a római kori Villa Rustica maradványait. Bent vannak a tóban, jelenleg is onnan szedik ki a régészek a leleteket. Nem Nemo kapitány víz alatti városait kell elképzelni, egész egyszerűen ott akkor nem volt víz.
A 16-17. század fordulóját a kis jégkorszaknak is nevezzük, az igen hűvös időszak miatt. Ezt az is mutatja, hogy az ebben az intervallumban termelt boroknak az alkoholtartalma 4-8% körül mozgott – a csekély napsütés a cukorérlelés szempontjából abszolút kedvezőtlen.
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
– Nos, ekkor volt a legnagyobb kiterjedésű a Balaton, Fonyód térsége víz alatt volt. Itt természetesen nem mély vizeket kell elképzelni, hanem egy ingoványos területet, mint a Nagyberek térsége – magyarázza a földrajzi viszonyokat Gábor. – Ebben az időszakban valószínűleg hidrológiai kapcsolat volt Szigliget és Balatonederics között, egy öböl alakulhatott ki ott. Viszont túlzás arra gondolni (mert nem is volt így), hogy a Szent György-hegy sziget vagy a Badacsony sziget lett volna, mert ha 2-2,5 méternél magasabb lett volna a vízállás, akkor a somogyi oldalnak a meridionális völgyei egész egyszerűen lecsapolták volna azt. A Sió-zsilip nem véletlenül ott van, ahol van, mindig is a Balaton természetes vízlevezető helye volt a Sió bozót. Tehát lehetetlen, hogy itt 4-5 méterrel magasabb vízállás előfordult volna, mert az egész Somogy úszott volna ebben az esetben.
Milyen feltételek mellett áradna ki a Balaton?
– Ahhoz, hogy a Balaton kiáradjon, irdatlan mennyiségű csapadéknak kellene esni – hangsúlyozza a szakember. – A Balaton üzemi vízszintje 120 centiméter, ami a Balaton bizonyos biotópjai (nádasok) szempontjából nagyon rossz. Aszályos időszakban a párolgás is elég nagy, ami igencsak viszi a vízmennyiséget, gondoljunk csak arra, hogy egy forró nyár milyen szinten tud apasztani. Normál meteorológiai körülmények között ahhoz, hogy a Balaton egy centimétert csökkenjen, 2-4 nap kell. Ez sok mindentől függ, ez egy átlagszám, nyilván száraz periódusban ez gyorsabban történik, csapadékosban pedig kevésbé. Körülbelül 20 évvel ezelőtt Balatonedericsnél a fő út melletti nádasmezőt elöntötte a Balaton, tehát volt rá példa, hogy kilépett a tó a medréből, de egy Dunához hasonlatos áradástól nem kell tartani.
A Balaton vízminőségének változása
A Balaton ma már nem édesvíz. Édes sós átmeneti víztest a hivatalos megnevezése 2023 júliusa óta, és folyamatosan sósabbá válik a víz. Édes vízről akkor beszélünk, ha egy liter vízben 500 mgr alatt van a sómennyiség. A Tihanyi Limnológiai Kutató Intézet mérése alapján 630-40 milligramm volt egy literben a sószint, ez egyértelműen mutatja a sósságát. Ezt az ember még nem érzi, de a planktoni szervezetek már igen.
Meddig élhet még a Balaton?
A másik kérdés, hogy meddig tart még a Balaton? Különböző számítógépes modellezések igyekeznek előre vetíteni egy várható élettartamot. Ez alapján most 800 év körülire teszik a Balaton időtartamát, más mérések 1200-ig is elmennek. Viszont, ha az elmúlt évek merényletei folytatódnak a Balaton ellen, akkor nem 1200 az évek száma, ami vissza van, hanem jóval kevesebb – figyelmeztet a szakember.
Bár a Balaton kiáradásának esélye csekély, a tó jövőjével kapcsolatos kérdések aggodalomra adnak okot.
- klímaváltozás,
- a part menti munkálatok,
- a nádasok elleni merényletek
- a vízminőség romlása
komoly kihívások elé állítják a tavat és környezetét.
Nyitókép: Krausz Andrea
