| Képzeld el, hogy egy, a Balatonnál lévő pajtában kialakított színpadon népzenei koncertet hallgatsz, közben elfogyasztasz egy finom vacsorát, amely balatoni gazdák terményeiből készül, mellé pedig iszol egy pohár balatoni bort. Érzékeidet egy kiállítás is megmozgatja a helyszínen, majd pedig autentikus táncházzal zárod az estét.
Veszprém városa és a Bakony-Balaton régió közös pályázattal nyerte el a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, amely sokszínű programjával, fejlesztéseivel törekszik a térséget európai színvonalú kulturális és kreatív színtérré növeszteni. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. jelen felhívás keretében támogatni kívánja azokat a törekvéseket, új kezdeményezéseket, amelyek érdemben képesek fejleszteni az EKF-régióhoz már csatlakozott településeken a helyi kulturális kapacitást, a helyi közösségek kultúrához való hozzáférését, a közművelődési és közösségi tevékenységek színvonalas és színes szaporodását. |
– Milyen élmény a PajtaKultos fellépés?
– A totálisan fesztivál-orientált magyar zeneipar az évközi muzsikálás lehetőségét szinte teljesen megölte. A PajtaKult program a legjobb értelemben hozza ezt vissza az életünkbe. Ilyen a Fonó is, Budán. Olyan hely, ahol mindig jó zenélni és jó ott lenni. Ha több tucatnyi Pajta lesz vidéken is – az elmondhatatlan, hogy mit jelent majd nekünk. Őszi-téli szezonban is végig lehet majd turnézni az országot. A csűrökben kulturális és szakmai igényességgel találkozik a zenész és a közönség is.
– Hol léptetek fel a PajtaKult keretében?
– Veresegyházon és Szegeden voltak már emlékezetes PajtaKultos fellépéseink, de idén megyünk az országban mindenfelé, így balatoni helyszínek is lesznek.
– Vannak emlékezetes balatoni fellépéseid a Rackákkal?
– 1985 óta rendszeresen muzsikálok a Balaton körül. Két kultikus hely van számomra a tónál: Révfülöpön és Balatonszemesen rendszeresen zenélünk. A nyolcvanas években Balatonszemes volt a turnéközpontunk és onnan jártunk a fellépésekre. Révfülöpön a Művészetek Völgye előtti estén játszunk rendszeresen, mindig a Hullám Hostelben. Ott jól kitomboljuk magunkat és Kapolcsra a Kaláka udvarba már igazi kis angyalokként érkezünk. (nevet)
Ferenczi György és a Rackajam koncertje a veresegyházi Katlan Tóni Kultúrkonyhában
Fotó: PajtaKult hivatalos
– Merre jársz és mit csinálsz, amikor pihensz a Balatonnál?
– Most jöttünk haza Badacsonytomajból, ahol megnéztük az Arborétumot. De sokat kirándulunk is. Gyerekkoromban gyakran jártam édesapámmal vadászni és hajtani, már akkor is rengeteg időt töltöttem a természetben. Mára igazi városi gyerek lettem, a turnébuszban való létezést élvezem a legjobban. (nevet)
– Számodra különösen fontos, hogy a Kárpát-medencében élő magyarokat összekapcsoljuk és hagyományainkat megőrizzük. Hogyan valósul ez meg a PajtaKult programok alkalmával?
– Ez a cél és szemlélet a Fonóban is jelen van és tovább öröklődik a PajtaKult helyszínekre. Mindig kell, hogy szóljon a zene, próbáljon a zenekar, legyen tánc, készüljenek népzenei felvételek. Ez a hazám kultúrája, rajongom az országomért. A PajtaKult pedig speciálisan magyar dolog, és kiválóan működik.
Fotó: Lajtos István/Ferenczi György és a Rackajam hivatalos
– Te is szeretnél majd ilyen Pajtát működtetni, mint pajtatulajdonos?
– Nem tudnék leragadni egyhelyben. Imádom a turnébuszt, az utazást, a folyamatos koncertezést. Ez maga a szabadság. Mióta gyerekkoromban először hangszert vettem a kezembe, a zene az életem. A muzsikálásra születtem.
– Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével gyerekkorodban?
– Cigányzenészek társaságában nőttem fel. Mindig nagyon odafigyeltem a tanításaikra. Sokáig hegedültem. Ez a hangszer megtanított a gyakorlás fontosságára. Ma is úgy hegedülök a harmonikán, ahogyan korábban a hegedűn tettem. Semmit nem játszom úgy, ahogyan azt eredetileg kellene. Mindig van a muzsikálásomban egy izgalmas csavar.
Ferenczi György és a Rackajam koncertje a veresegyházi Katlan Tóni Kultúrkonyhában
Fotó: PajtaKult hivatalos
– Mikor találtatok egymásra a harmonikával?
– Tizenkét éves koromban fújtam először harmonikába. Azonnal tudtam, hogy megtaláltam a hangszerem. Tudatosan fejlesztettem magam, és hallgattam olyan zenéket, amelyekből tanulhattam és tágíthattam a látásmódom. Olyan öreg muzsikusokkal zenéltem, akik tökéletesen megtanították a szakma minden csínját-bínyját. Így már húszévesen komoly munka-koncepcióval rendelkeztem, amelyet ma is alkalmazok.
Fotó: Ferenczi György archív
– A PajtaKult csűrjei az eleven hagyomány és az innováció otthonai, amelyek a kortárs kultúra értékeit a hely szellemével kötik össze, és közvetíti az ott élők felé – olvasható a Veszprém-Balaton 2023 pályázati kiírásában. Téged is olyannak látlak, aki ápolja a magyar hagyományokat ugyanakkor vagány, tetovált, nagyon modern szellemiségű férfi vagy. Benned is megvan az a kettősség, amely a PajtaKult programban megmutatkozik.
– Gyerekkorom óta mélyen bennem gyökerezik a magyar kultúra. Az anyanyelvem és a magyarság rajongója vagyok és a muzsikálásban is ezt keresem. Ez a kettős koncepció a csűrökben is megvalósul: ötven százalék tradíció és ötven százalék innováció.
– Nagyon pörgős személyiség vagy. Hogyan élted meg a covid miatti bezártságot?
– 1985 óta zenélek. Harminc évente egyszer jó megállni. (nevet) Konkrétan a tizennégy kötetes Francia históriát egy seggel olvastam el a karantén ideje alatt. (nevet) És persze rengeteget gyakoroltam.
Fotó: Lajtos István/Ferenczi György és a Rackajam hivatalos
— Az egyik leginkább aktuális történés a Ferenczi György és a Rackajam-mal kapcsolatban a János Vitéz premierje (január 27.) a budapesti RaM Színházban, amelyhez ti szolgáltatjátok a zenét és énekelsz is benne. Azt írtad a közösségi oldaladra, hogy nagyon komoly feladat az éneklés része. Hogy értetted ez?
– Próbálja meg valaki elénekelni Bagó áriáját és megtudja. (nevet) Minden hang gyönyörű. Kemény munkát igényel. Egy éven át gyakoroltam az éneklést és a harmonikás részét is. Olyan eufóriával énekelem és muzsikálom, amely csúcspontot jelent az életemben.
– Ennyire magas színvonal és kihívás szakmailag a János Vitéz?
– A művészeknek szükségük van az ilyen kihívásokra, amelyek a rejtett tartalékaikat is előhozzák. És persze ilyenkor lehet a legnagyobbat fejlődni.
– Milyen terveid/terveitek vannak 2022-re?
– Petőfi emlékév következik. Ez azért is nagyon jó, mert nálunk már húsz éve Petőfi emlékév van. (nevet) Nem kell kapkodva összeállítanunk egy Petőfi-műsort, mert minden lemezünkön legalább 5-6 Petőfi vers megzenésítése található. (mosolyog)
– A Mindenek szerelme című műsorotok idénaz eddigieknél is komolyabb koncepcióval áll színpadra.
– A Mindenek szerelmének nyolcvan százaléka Petőfi versek megzenésítéséből áll. Emellett a Szalonna zenekarral is muzsikáljuk, amelyre a Jászság táncegyüttes táncol. Ez a műsor országszerte brutális lélegzetvételű, nagyszínpados, látványos produkció lesz.
+1 kérdés:
– Muzsikusként számodra milyen a Balaton zenéje?
– Nyíltra hangolt E dúrra ráfogva a hagyományos E dúrt, Kieth Richards-os hangolással, Charlie Watts-os dobolással. Ettől kinyílik a gitár és csodaszép hangja lesz. A zenészek tudják, miről beszélek. Olyan tisztán csengő a Balaton dallama, mint a szférák zenéje.
Még több sztárinterjú itt.
Mit csinálnak a sztárok a Balatonnál? Itt megtalálod.
Nyitókép: Lajtos István/Ferenczi György és a Rackajam hivatalos
