A gabonaföldek aratásának időszaka drámai és tragikus eseményeket rejthet magában, hiszen a gabonában rejtőzködő állatok életét is veszélyezteti. Az ártatlan kisállatok, akik a sűrű növényzetben keresnek menedéket, gyakran áldozatul esnek a hatalmas kombájnok könyörtelen szecskázóműveinek. Ezek az apró teremtmények – legyen az gida vagy akár macska… – nem tudnak elmenekülni a gyorsan közeledő veszedelem elől, halálos ítéletüket hordozzák magukban, amikor a mezőgazdasági gépek megkezdik a betakarítást.
A Drónpilóták Országos Egyesülete és a Rókales Alapítvány, Kurunczi Norbert vezetésével, úttörő kezdeményezést indított. Drónok segítségével térképezik fel a gabonatáblákat, hogy megelőzzék a védtelen állatok halálát. Ezzel az innovatív módszerrel a drónok hőkamerái még az aratás megkezdése előtt azonosítják a vadállatok búvóhelyeit, lehetőséget teremtve a gyors és hatékony mentésre. Ez a technológiai megközelítés nemcsak az állatmentést forradalmasítja, hanem új dimenziót ad a drónhasználatnak, amely messze túlmutat a hagyományos városi fotózásokon.
– Az aratás során a gépek gyakran nem veszik észre, hogy a gabonamezők, kalászosok vadállatok búvóhelyei, például őzeké vagy rókáké, ezért sajnos elgázolják őket – mondja Dr. Csevár Antal, a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke, kamarai jogtanácsos. – Kurunczi Norbert ötlete mellé állt be egyesületünk, amellyel igyekszünk az állatmentést hatékonyabbá tenni egy olyan területen, ahol a kutyák és a riasztások nem működtek hatékonyan, így a kisvadak, újszülöttek magatehetetlenek, nem tudnak elmenekülni. Norbert ötlete az volt, hogy felülről lenne a legjobb megfigyelni az állatok lokációját, így a drónokat kezdte használni. A hőkamerával ellátott eszközök a kora reggeli órákban gyorsan észreveszik az élőlényeket, ami növeli a vadvédelem hatékonyságát.
Fotó: Böröczky Bulcsú
Nagy az érdeklődés a feladatra
– Fontosnak tartjuk a drónok használatát nemes célokra, például vadmentésre. Ez egy értelmes és izgalmas tevékenység, amely túlmutat a szokásos város fotózásokon, amely egyre nehezebb terep az engedélyezési szabályok miatt is – folytatja az alelnök. – Minden élőlénynek helye van a természetben és a kombájnok vagy autók által okozott halál nem a természetes egyensúly helyreállításának módja. Az egyesületünk több száz taggal, weboldallal és két közösségi csoporttal rendelkezik, ahol összesen több mint 5000 követőnk van.
Felhívást tettünk közzé, nemcsak az egyesületi tagoknak, hanem minden drónosnak, hogy csatlakozzanak ehhez a vadmentési kezdeményezéshez.
A felhívás nagy aktivitást váltott ki és kíváncsiak vagyunk, hogy a lelkesedés hogyan valósul meg a gyakorlatban, például amikor reggel ötkor ki kell menni a mezőre. Mi a jelentkezőket összekötjük a Rókales Alapítvánnyal, s amikor ők a gazdákkal, földtulajdonosokkal, gépkezelőkkel egyeztetnek, hogy mikor mennek ki a terepre, az aratásra, akkor értesítjük azokat az embereket, akik ehhez a helyszínhez közel tartózkodnak. A fotósok igen sok kilométert is hajlandóak megtenni egy jó témáért, abban biztos vagyok. Ez egy a Balatontól kiinduló, de országos kezdeményezés, így annak is remek lehetőség, aki épp a szabadságát tölti a tónál.
Fotó: Böröczky Bulcsú
Folyamatos a feltérképezés és a munka
Kurunczi Norbert, a Rókales Alapítvány elnöke hihetetlen strapabírással száguldozik az ország különböző pontjain, most épp Hatvan környékén tartózkodik, s ott intézi a táblák átvizsgálását.
– A gidákra július végéig leselkedik főként veszély, utána már annyira nagyok és erősek, hogy ki tudnak menekülni, el tudnak a futni a munkaterületről, de bizonyos kaszálókon — pont ahol hétfőn voltunk –, annyira bele tudnak gabalyodni a sűrű növényzetbe, például a lucernába, hogy nem tudnak kiverekedni a szélére. Egy ilyen területről kihoztunk három gidát és sutát, tehát a szülőket is. Sajnos, egy macska le lett kaszálva, egy kiscicát mentettünk meg.
Fotó: Böröczky Bulcsú
– Ebben az évben és a mostani időszakban a mentésen túl az a legfőbb siker, hogy az összefogás, az együttműködés elindult. Rengetegen jelentkeznek a drónosok közül az ország minden területéről és közös akciót tudtunk szervezni ezen a héten is, hiszen velünk tartott a terület vadőre és egy polgárőr is.
Fotó: Böröczky Bulcsú
– A cél, hogy a mezőgazdászokkal, a földtulajdonosokkal, a vadásztársaságokkal együttműködve tudjuk ezt a tevékenységet végrehajtani. Szeretnénk, ha keresnének minket a földtulajdonosok. A vadásztársaságok érdekeltek a mentésben, hogy a tulajdonuk, a vad, ne legyen lekaszálva, míg a földtulajdonosoknak szeretnénk hangsúlyozni, hogy senki nem fog bemenni a kalászosba és letaposni azt. Csak amikor kifejezetten gidát lát a drón, vagy egyéb sérült állatot, macskát, elárvult kölyköket, csak és kizárólag akkor hatolunk be a területre. A gazdáknak is látniuk kell, hogy ez a mentőakció nekik is jó, hiszen nem a learatott búza, rozs, árpa közé keveredik be egy tetem. Néhány nappal ezelőtt kint voltunk egy területnél, ahol három-négy gidát kaszált le a gép, volt amelyiknek két lába is le volt vágva.
Fotó: Böröczky Bulcsú
– Ezt egy ingyenes szolgáltatássá próbáljuk tenni. Igyekszünk az önkormányzatokkal is egyeztetni, hiszen ők is tudják segíteni a munkánkat azzal, hogy felhívják a földtulajdonosok figyelmét erre az akcióra.
Az idő igen szűkös, hiszen már zajlanak az aratások.
Norbert szerint ha idén száz állat megmenekül már az is siker, akkor is, ha az évente érintett több ezer állathoz képest ez a szám elenyésző.
– Most elindítottuk ezt a folyamatot, most felkapják az emberek a fejüket erre az új megközelítésre, s bízom benne, hogy jövőre egy teljes együttműködés keretében fog működni a dolog.
Hajnali hőkamera
A gyakorlatban a következőképpen néz ki a földterület feltérképezése.
– Hajnalban kimegyünk, amikor még hűvös az idő. A hőkamera GPS koordinátákkal megmutatja, hogy mely ponton van valamilyen élőlény. Az egyszerű drónokkal sajnos nem minden állat látható, mert egy gida félelmében befekszik a sűrű aljnövényzetbe, s hang, munkagép zajának hatására méginkább lelapul, s evvel aláírja a saját halálos ítéletét.
Fotó: Böröczky Bulcsú
Ha megtalálják a gidákat az a pont kijelölésre kerül. Odamegyünk, rájuk borítunk egy olyan műanyag kosarat, ahonnan nem tud ellépni a vad. Odateszünk egy zászlót, s a munkagép pedig kikerüli a dobozt. Ha a helyzet úgy adja, akkor a gidát kivisszük a kaszálóról és addig ott tartjuk egy dobozban, figyelve rá, amíg az adott területet le nem aratja a gép, és aztán visszakerül oda, ahol eredetileg találtuk. Ezekben a helyzetekben a suta, az anyja, két-három óránként tér vissza, de amíg ott a gép, nem fog közel jönni.
Norbert szerint a vadriasztó egy fabatkát sem ér, így mindenképpen a drónos eljárás lehet a megoldás. Hiszen egy kutya is, akit beküldenek egy területre, 10 perc múlva kifullad, mert ő sem tud futni a sűrű növényzetben. Két drón 100 hektárt nagyjából 40 perc alatt tud végigpásztázni.
A cél nemes, a remek fotó pedig ajándék
Fotó: Böröczky Bulcsú
Böröczky Bulcsú fotós lelkesen jelentkezett a felhívásra.
– Balatonbogláron élek, és napi szinten járom a környékbeli területeket, a vízpartot, a földeket, erdőket, szántók környékét. Egyrészt imádok fotózni – ez a szenvedélyem és a hivatásom – és imádom az állatokat. A tavalyi évben több alkalommal fotóztam arató munkásokat, amikor is egy nagy szarvas csordát riasztott meg a kombájn a táblában. Szörnyű volt látni a riadtságukat.
Fotó: Böröczky Bulcsú
– Állatok között nőttem fel, s egyértelmű volt, hogy szívesen veszek részt ebben az akcióban, pláne, ha életeket is tudunk megmenteni. Hogyha még efölött grátiszként még jó képek is készülhetnek, akkor az már a hab a tortán.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
