– Milyen horgászturisztikai fejlesztéseken dolgoznak?
– Az elmúlt évben vagyonkezelésbe vettük a balatonudvari halkeltetőt, ami egykor a cégünk tulajdona volt. A célunk, hogy a horgászok számára megmentsük a halkeltető kikötőjét, és itt horgászkikötőt fejlesszünk. Ezen kívül Balatonszárszón szeretnénk egy vízparti látogatóközpontot kialakítani. Az erdei iskolákhoz hasonlóan a szárszói tónál egy vízi iskola létesülne, ahol egyszerre harminc-negyven gyerek táborozhatna a nyári időszakban. Megtanítanánk őket a horgászásra, vízen járásra.

Ilyen vagány horgászok kerülhetnek ki a vízi iskolából
Fotó: Facebook/Balatoni Hal – hivatalos

A fiatalok lássák a napfelkeltét!

– A jövő horgászgenerációját szeretnék kinevelni?
– Igen. Kimozdítanánk a gyerekeket a virtuális térből, hogy ne a telefonjukon menjenek pecázni, hanem valóban éljék át például a napfelkeltét. Lássák a a csillagos, holdfényes éjszakát, megtanuljanak halat fogni, azt megpucolni és elkészíteni, mondjuk egy tábortűz mellett.

– Mit vár 2021-től, milyen évre számít?
– Tartok tőle, hogy egy nagyon érdekes év előtt állunk. Sok múlik a pandémiás időszak hosszán. Ha időben szabadulunk, akkor talán nem lesz olyan volumenű a visszaesés. De előrelépés idén nem lesz. Ez már biztos.

Szári Zsolt szerint érdekes évnek nézünk elébe
Fotó: Krausz Andrea

360 hektárral bővül a haltermő terület

– Az idei évtől újabb tógazdaságok kerültek vissza a tulajdonukba. Milyen munkálatok, fejlesztések zajlanak ott?
– Ettől az évtől kezdve elkezdjük üzemeltetni a 130 hektáros fonyódi, és a 230 hektáros mórichelyi tógazdaságot. Ahhoz, hogy makulátlanul egészséges halakat telepítsünk a Balatonba, meg kell termelnünk a „népesítő anyagot”. A kellő termelési színvonal eléréshez

halágyak kotrására, töltések javítására, infrastruktúra-fejlesztésre lesz szükség.

Új, és a helyszínen jól használható traktort, kotrógépeket kell vásárolni. A mintegy 100 millió forintos felújítási, beruházási tervünket pályázati forrásokkal egészítjük ki. Most ezen dolgozunk.

Tógazdasági termelés
Fotó: balatonihal.hu – hivatalos

– Korábban említette, hogy az egyre jobban hiányolt süllőre megoldást jelenthetnek a visszakapott tógazdaságok. Mely tógazdaságban milyen halat nevelnek majd?
– Nem egyfajta halat nevelünk egy tóban. Ezekben a polikultúrákban több faj is van a vízben: pontyot, süllőt, csukát, harcsát és keszegféléket is termelünk, amelyek vagy a Balatont szolgálják, vagy a piaci viszonyokhoz igazodnak.

Örülnek, ha a süllőtelepítési kötelezettségüket teljesítik

– A süllő nagyon érdekelné a pecásokat…
– Igen. Hát az minket is érdekel (nevet). Ezzel a tógazdasági háttérrel valóban növekedni fog az előállítható ivadéksüllő mennyisége.

A közvélemény azonban úgy gondolja, hogy ha minél több süllőt telepítünk a Balatonba, annál többet fognak majd ki a horgászok, de ez nem így van.

Egyre ritkul a süllőfogási lehetőség a Balatonnál
Fotó: Facebook/Balatoni Hal – hivatalos

– Miért, milyen nehézségei vannak a ivadéksüllő-termelésnek?
– A víz minőségére nagyon érzékeny, a tavi nevelése korlátozott. Nem lehet célzottan hektáronként 100 kg süllőt előállítani, mivel nem tudjuk külön táplálni ezt a ragadozó halat. Neki, magának kell megfogni a rendelkezésére álló táplálékhalat, de kisebb méretű táplálékot igényel, mint például a csuka, vagy a harcsa. A rendszerben fellehető úgynevezett vad halakon, például a razbórán, keszegivadékon, vagy kárászivadékon nevelkednek. Ha ezekből valami miatt csak kevés van, akkor nem lesz jó a süllőtermés. Sajnos nem lehet megígérni a pecásoknak, hogy teleengedjük süllővel a Balatont. Mi nem is mondunk ilyent, mert ezt nem lehet előre tervezni. Örülünk annak is, ha a 6 tonnás telepítési kötelezettségünket végre elő tudjuk állítani saját termelésből. Sokszor még vásárolni sem tudunk, ami azt jelenti, hogy mások sem tudnak előállítani.

A tavalyi év az igen csehül nézett ki süllőből, mivel a piacról sem tudtuk beszerezni a hiányzó mennyiséget.

A piaci szereplők is ugyanezekkel a problémákkal szembesülnek. Meg kell tennünk, amit lehet, például süllőfészkeket kihelyezni a tóba. De sajnos itt van a kárókatona-kérdés is…

– Hogy kieszik a halakat a Balatonból?

– Ez a madár napi fél kilónyi halat fog ki, tehát egy ötezres csapat 2,5 tonna halat vesz ki a Balatonból egy nap alatt. Most többen vannak, mint a korábbi években.

Az a vád ér bennünket, hogy nem teszünk meg mindent a vízterületen kárókatonák ellen. A helyzet az, hogy ránk is vonatkoznak az európai uniós szabályok, és a kárókatona védett madár. A termőterület tulajdonosaként a természetvédelmi hatóságtól kilövési, illetve riasztási engedélyt kaptunk, ami azt jelenti, hogy a saját haltermelő területünkön kilőhetünk egy évben 800 madarat. Ez kőkemény munka, amit három főállású dolgozó végez el.

Tavaly fél kamionra való, mintegy 10 ezer lőszert puffogtattunk el, mert a kárókatonát nehéz puskavégre kapni. A Balatonra, ami ramsari terület (nemzetközi jelentőségű vizes élőhely) azonban azzal az indokkal nem adják meg az engedélyt, hogy a gyérítés zavarná a többi, ott telelő, átvonuló madárfaj pihenését.

Rövid távú vonuló a Balatonnál a nagy kárókatona, de rövid idő alatt nagy mennyiségű halat vesz ki a vízből
Fotó: Freepik

– Ebben van valami…
– De ahol ennyi kárókatona van, onnan minden más madár menekül tovább. Ha megérkezik ősszel egy ötezres csapat, képesek egy hétig garázdálkodni. 2500-ra teszik a magyarországi fészkelőállományt, a szaporulattal elérik az ötezret. A mi kilőtt 800 madarunk mire elég? Gyakorlatilag a szaporulatot sem tudjuk likvidálni. A kárókatona károkozása abban mérhető le, hogy nagyon is érezzük: évről évre ritkul a süllőfogási lehetőség.

Nyitókép: MTI/Varga György