Hungarikum lett a lángos és a székely kapu
– A bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma. Két új elemmel, a székely kapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében – közölte az Agrárminisztérium.
A lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani.
Csipi mama lángosozója, Zamárdi
Fotó: Krausz Andrea
A székely kapu jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykaputípus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A XVII. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált. A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával.
– A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.
Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani – írták.
Fotó: Mészáros Annarózsa
A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a XVIII. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.
Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.
:
Forrás: vg.hu
Nyitókép: illusztráció/AI
