Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósított beruházást az Európai Unió és Magyarország Kormánya 5,139 milliárd forinttal támogatta.
A 2021-ben indult, és 2023. október 31-én befejezett Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére című (Kehop) projekt célja a tó vízminőségi állapotának javítása volt.
Ennek keretében megtörtént több balatoni vízfolyás rendezése,
a Lesence vízrendszer és a Lovasi-tározó reaktiválása, valamint a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása,
a 4T illetve 21T zsilipjeinek teljes körű építészeti, gépészeti és villamos felújítása – tájékoztatott a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Teljesen felújították a Kis-Balatonnál lévő 4T zsilipet
Fotó: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
A Lesence vízrendszer, mint szűrőmező
Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrő funkciót lát el.
A nádas szűrőmező nemcsak hordalékfogóként szolgál, hanem a tápanyagok megkötése révén is kedvező hatást gyakorol a Balaton vízminőségére.
Ezt a hatást a nád vízszintes és függőleges irányban fejlődő terjedelmes, sűrű szövevényt alkotó gyökérzete biztosítja. A Tapolcai-medence vizei a Lesence nádas szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő tartózkodási idő és a növényzet tápanyagfelvétele miatt a szűrőmezőről kifolyó vizek minősége kedvezőbb.
Áteresz a Lesence-patakon
Fotó Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Monitoring állomásokon figyelik a tóba érkező vízfolyásokat
A projektben hat kis vízfolyás (Lovasi-séd, Kéki-patak, Örvényesi-séd, Burnót-patak, Eger-víz, Cinegepatak) torkolati szakaszán
a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója történt meg,
valamint sor került a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációjára is.
A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoring állomások létesültek.
Nyitókép: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
