– Gyerekkorodban eljutottál a Balatonhoz?
– A tihanyi apátságtól nem messze, a sétánynál van egy szalmatetős ház, amely akkoriban a 23. Sz. Állami Építőipari Vállalat nyaralója volt. Mivel apukám a vállalatnál dolgozott, mi minden évben ott, a Balaton legszebb üdülőjében nyaralhattunk. Az ottani kis játszótér mérleghintáját is ő készítette. Évtizedekkel később is előfordult, hogy lenéztem apukám művére az apátság magasából és arra gondoltam, hogy mennyire szép nyarakat éltem meg abban a szalmatetős üdülőben.
Dévényi Tibor Tihanyban tíz éves korában
Fotó: Dévényi Tibor
– Van olyan kedves emlék, amely azonnal eszedbe jut a Balatonról?
– Járt akkoriban Tihanyban egy fagylaltoskocsi. Tizenöt éven át, egész nyáron kizárólag vanília- és citrom ízű fagylaltot árult. Ha nosztalgiázni akarok, beülök egy cukrászdába és ezt a két ízt kérem. S közben a tihanyi gyerekkori nyarakra gondolok.
– A hatvanas évek végén már aktívan részt vettél a Balaton ifjúsági és kulturális életében, hiszen te honosítottad meg a Beloiannisz hajón az élőzenés koncerteket.
– Akkoriban az Express Utazási Iroda művészeti vezetőjeként dolgoztam. Az iroda rendszeresen szervezett nemzetközi ifjúsági tábort Balatonföldváron. Négyszáz fős, tíz napos turnusokban érkeztek a fiatalok Európa nagyvárosaiból. Minden este felléptem és ott érkezett az a felkérés is, hogy találjak ki további, a fiatalokat érdeklő programokat. Így vittem le 1967-ben elsőként az Omega és a Syrius zenekarokat Siófokra, ahol a Beloiannisz hajón léptek fel.
Dévényi Tibor műsort konferál a hatvanas évek
Fotó: Dévényi Tibor
– Korábban nem is volt zenés kíséret a balatoni hajókirándulások során?
– Egészen addig csak egy harmonikás zenélt a hajón Siófok és Balatonfüred között, de könnyűzenei koncertek nem voltak.
– Ezek a hajókoncertek óriási sikerrel futottak, de a nézőszám limitált volt. Hogyan kezeltétek a tömeget?
– Annyira sokan voltak, hogy amikor szervezőként megérkeztem Siófokra, már a kikötőig sem tudtam bejutni kocsival – mindenki az Omega koncertjét várta. A helyiek elmondták, hogy Szántódnál a legmélyebb a Balaton. Odáig küldtük tehát be a Beloianniszt, amelyen a zenekar játszott. A kisebb hajók – mint a Kelén vagy a Csobánc – körbeállták a vezérhajót. Kifelé fordítottuk a hangfalakat és a kisebb hajókra féláron adtuk a jegyeket.
A Beloiannisz hajó és utasai 1959-ben
Fotó: Fortepan/Umann Kornél
– Akkoriban indult a Halló, itt Balaton! országos rendezvénysorozat is. Az volt a cél, hogy országszerte népszerűsítse a Balatont. Az Omega és az Illés kiemelt fellépők voltak és te a koncertjeik állandó házigazdájaként működtél. Milyen emlékeid vannak erről?
– Volt egy motorom, azzal közlekedtem. Bár éjjel már nem szerettem motorozni, mert a sötétben kicsit féltem. A zenekarok minden nap más helyszínen léptek fel, s én mindig ott voltam velük: ha kellett, jegyet szedtem, s minden mást is elintéztem a helyszínen.
Dévényi Tibor és Szörényi Levente az Illés együttes koncertje után
Fotó: Dévényi Tibor
– Sok zenész – Kovács Katitól Kóbor Jánoson át Pataky Attiláig – mesélt arról, hogy a nagy balatoni turnékon ugyanabban a szállodában aludtak – többnyire Siófokon volt a turnék bázisa – és a koncertek után együtt buliztak a balatoni éjszakában.
– Gyakran megfordultunk a Delta étteremben. Ott gyülekeztünk buli után, aztán mindenki belevetette magát a balatoni éjszakába. Fiatalok voltunk, iszogattunk, csajoztunk. Huszonkét évesen természetesen én is kihasználtam minden lehetőséget. (mosolyog)
Balaton utca, Delta Étterem és Night Club Siófokon 1973-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
– Rendszeresen felléptél a Balatonnál – nem csak a Beloiannisz kapcsán.
– Badacsonytól a zánkai ifjúsági táborig mindenhol adtam műsort. A középiskolás táborokban napközben vetélkedőt vezettem, zenéltem, este pedig jöttek a fő fellépők, mint amilyen az Omega is volt.
– Milyen érzés kerít ma hatalmába, ha a régi idők Balatonjára gondolsz?
– A sikeres fiatalság csúcsa. Minden balatoni városkában kint voltak a nagy plakátok a nevemmel, mindenfelé felléptem a szabadtéri színpadokon és a hajókon, boldog voltam, éltem és minden lehetőséget kihasználtam.
– Napjainkban is jársz a Balatonhoz?
– Rokonlátogatóba megyek a tóhoz, illetve Alsóörsön rendszeresen fellépek az Open Road Fesztiválon (ma már Open Road Hétvége – a szerk.), ahol én honosítottam meg a retró programot. A szervező eleinte ódzkodott a gondolattól, mert félt, hogy a közönségnek nem tetszik majd, de tévedett. A retrónak a rockerek között is óriási sikere volt.
– A közelmúltban érkeztek új kompok a Balatonra. Ezeken is el tudod képzelni a retró koncertes eseményeket?
– Csodálatosak az új kompok és ma is nagy sikere lenne a retró hajónak. A szülők el tudnák vinni a gyerekeket és megmutatnák, hogy amikor ők fiatalok voltak, hogyan buliztak többek között a Beloianniszon.
Dévényi Tibi bácsi a Retró Rádió mikrofonjánál
Fotó: Dévényi Tibor
:
