Regőczy Krisztina többgenerációs pedagógus családból származik.
– Dédnagyapám, Kapronczay Mihály, együtt gyűjtött népzenét Belső-Somogyban Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal. Dédnagyapám a gyűjteményéből kiadott egy gyermekeknek szóló ének tankönyvet, amivel megnyert egy pályázatot. Pályázati díjként a Batthyány utcában kapott egy telket, amire aztán a házat építették.
Generációról generációra örököltük a nyaralót, igyekeztünk szépen megőrizni. Számomra ez a „siófoki szerelem”.
A Balatonnak annyi arca és szépsége van, hogy mindig csak szeretni lehet. Még akkor is gyönyörű, amikor szemerkél az eső, vagy vihar van. Azt a pár nyári hetet kell csak kibírni, amikor nagyon sok ember van a tónál. De egyébként csoda az egész – meséli a mosolygós sporthíresség.
Regőczy Krisztina imádja Siófokot
Fotó: MTI/Soós Lajos
Siófokon több időt tölt, mint Budapesten
Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, sportvezető. Jégtáncos párjával, Sallay Andrással 1972-től 1980-ig megszakítás nélkül kilencszer magyar bajnokok, számos Európa- és világbajnoki bronz- és ezüstérem büszke tulajdonosai, de a legnagyobb eredményük az volt, hogy le tudták győzni a mostoha hazai edzéslehetőségeket (nekik még nem volt fedett jégpálya), és így is felvették a versenyt a sport élmezőnyével. Pályafutásuk csúcsára 1980-ban érkeztek, amikor a Lake Placid-i téli olimpián és a göteborgi Európa-bajnokságon ezüstérmesek, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek lettek. Ezt követen még kétszer nyertek hivatásos világbajnoki címet. Krisztina az ISU (Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség) sportigazgatójaként vonult nyugdíjba. Mint mondja, pár éve feladta a rohanó életet.
– Most már csak úgy élvezzük az életet. Jövünk-megyünk.
Tavaly a párommal összeszámoltuk, hogy egy hétvégét kivéve mindig Siófokon töltöttük az időt
– mondja a sportszakember.
Regőczy Krisztina számára Siófok egy igazi szerelem
Fotó: Krausz Andrea
Siófok megtartja értékeit
– Szépen fejlődik a város, habár mindig azt mondom, hogy megyek a „faluba”. De hát ez csak kedves becézgetés – meséli nevetve Krisztina. – Próbálnak Siófokból valami szebbet, valami újabbat kihozni.
Ugyanakkor igyekeznek megtartani a régi értékeket: életben és rendben tartják a Batthyány utcában lévő csodálatos platánsort.
Még az új házak hangulatát is a régi, klasszikus stílushoz hangolják. Bár nem járunk minden hétvégén étterembe, Francesconál mindig fantasztikus olasz spagettiket ettünk. Jó lenne, ha újra nyitna egy éttermet. A balatoni halat is szeretjük, és remélem, hogy nem zár be mindenki télire. Jó választék volt eddig a vendéglátóegységeknél és az üzletekben is. Sőt a jogosítványtól kezdve az útlevélig mindent ügyet itt intézünk, amiben nagyon kedves emberek segítenek. Ilyen szempontból is kényelmes és emberbarát hely Siófok – teszi hozzá.
A híres siófoki platánsor a Batthyány utcában
Fotó: Krausz Andrea
Hiányzik a kertmozi
Krisztina egyik kedvenc helye a Jókai park, ahol gyakran körbesétáltatja vendégeit. A parkban lévő szabadtéri színpadot is kedveli. Azt viszont sajnálja, hogy a közeli kertmozi nem üzemel.
– Fiatal koromban hatalmas élmény volt a kertmozi. Jól beöltöztünk, vittük a kispárnát a hónunk alatt, és a szabadban néztük a filmeket. Csodás nyári hangulatban volt részünk. Nekem Siófok mindig a pihenést, a szabadságot, az üdülést jelentette. Az élsport miatt az egész fiatalságom a fegyelemről szólt.
Minden percem be volt osztva, de Siófokon lélekmosó pillanatokat élhettem át.
Napimádó vagyok, és még egy ilyen vizet, mint a selymes és lágy Balaton, nem lehet találni – meséli a világbajnok.
A régi Kertmozi saroképülete most vendéglátóhely
Fotó: Krausz Andrea
„Ha megmozdul alattam a hajó, végem van”
– Régebben volt egy mahagóni kishajónk, de miután édesanyám átesett egy infarktuson, eladtuk. Én jártam a nagyvilágot, anya pedig egyedül nem mert kimenni a kis kalózzal. Egyébként nem vagyok nagy hajós. Ha megmozdul alattam a víz, akkor végem van. Seperc alatt tengeribeteg leszek. Apukám mindig mondta, hogy azért vagyok ilyen jó korcsolyázó, mert a labirintus rendszerem annyira érzékeny.
Úgyhogy amikor kicsit is „libabőrös” a víz, akkor inkább kimenekülök még a gumimatracról is
– nevet Krisztina.
Kelén sétahajó Siófokon
Fotó: Krausz Andrea
Siófokot szokta ajánlani
Mint mondja, minden ismerősének Siófokot ajánlja. Ez van a legközelebb a fővároshoz, és könnyű ideutazni.
– A gyerekeseknek azért jó Siófok, mert sekély a víz. Egy picit sétálni kell, hogy úszni tudjunk, de ez nagyon barátságos oldala a tónak.
És innen az északi part látványa szebb, mint az északi partról ezt az oldalt nézni. Úgyhogy úgy gyönyörű, ahogy van!
Nyitókép: MTI/Honéczy Barnabás
