Ha felmentél már Szigligeten a Balaton várába, vagy már jártál a Várkávézóban vagy a Várudvaron, biztosan elsétáltál az Ófalu házai mellett.
Minden ház meseszerű
Fotó: Mészáros Annarózsa
Mesebeli mézeskalács házikók
A parasztházakat a várjobbágyok leszármazottai építették, eredetileg két vagy három helyiségből álltak, nádfedeles nyeregtetővel, tornáccal látták el őket. Itt, a hegyoldalba vájt utcákon még a több száz éves településszerkezet nyomai láthatók. A telkek mérete és alakja eltérő.
A régmúltat idézik
Fotó: Mészáros Annarózsa
Ezek a nádtetős épületek akkor is megérnek egy kirándulást, ha csak visszarepülnél egy kicsit az időben, de romantikus sétára, és családi időtöltésnek is ajánljuk.
Forrás: Fortepan, 1953
Bár az udvarokra nem lehet bemenni, hiszen az épületek magántulajdonban vannak, van, aki nyaralónak, van, aki lakóháznak használja őket, de a girbe-gurba utcákon fel-le sétálgatni télen is varázslatos élmény.
Nem állt meg az idő, ezekben a házakban ma is laknak
Fotó: Mészáros Annarózsa
Az Ady, Kisfaludy, Petőfi, Széchenyi, Kossuth utcák mellett a később épült Dózsa György és Rákóczi utcákban is vannak a XVIII. század végén, XIX. század elején épült műemléki védettség alatt álló épületek. A hófehér falú és kéményű házak közül több mint 50 kapta meg ezt a minősítést. Az Ófaluban a házak 80 százaléka nádtetős, nincs még egy ilyen hely a Balatonnál.
Csomózott nád a tetőn
Fotó: Mészáros Annarózsa
Repüljünk vissza a múltba
Fekete István 1966-ban járt Szigligeten, így írt az Ófaluról az Új Ember lapban:
„Az ófalu nádas, kőből épített, valószínűleg nedves házai lassan majd gazdátlanná válnak, mert a legújabb falurész már egészséges, száraz és teljesen modern. Lent van a síkon, mert nem kell félni sem töröktől, sem tatártól, sem senkitől. Kifogástalan útjain autóbuszok járnak s aki akar, pár fillérért utazhatik Tapolcára, Keszthelyre vagy Hévízre és a vasútra.”
1962-ben így nézett ki az Ófalu:
Forrás: Fortepan, 1962
A Magyar Nemzet 1977-ben már az újjászülető Ófaluról számol be:
„Az 1967-ben közreadott Veszprém megyei műemlékjegyzék szerint Szigligeten hét népi jellegű lakóház állt védelem alatt. S miközben országszerte egyre csak fogyatkoznak népi műemlékeink, itt az elmúlt években megsokszorozódtak. Műemléki jelentőségű területté minősült az Ófalu, s vele most már negyvenhárom lakóház.…
Az Ófaluban valamiképp konzerválódott a hajdanvolt Szigliget településszerkezete is. Megóvása érdekében tanulmányok születtek, s itt kezdenek meggyőzően érvényesülni műemlékvédelmünk korszerűbb alapelvei. Nem tudom, hogy az itteni műemlék házakban hány őshonos szigligeti lakik. Sok házat megvettek – jobbára művészek – nyaralóiaknak.
A házak nádfedelesek. Egy-egy kéve nád huszonöt forintba kerül. Ha valamirevaló az a ház, befedéséhez legalább 150 kéve nádra van szükség. Ódorék kéményén gólyafészek, utolsó hírmondóként. Ennek következtében a házat háromévenként kell nádazni. Tehát háromévenként négyezer forintba kerül csupán a tetőfedő anyag. S ehhez járul még a munkadíj.”
Évszázadok titkát őrzik a házak
Fotó: Mészáros Annarózsa
Csak hagyd, hogy elvarázsoljon
Mi percekig tudjuk nézni a nádtetők között a Balatonon játszó napsugarakat, felidézzük a nyári evezéseket. A kéményekből felszálló füst és a reggeli pára még misztikusabbá teszi a vidéket.
A nádtetős házak mögött a Balaton
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nézd meg képeinket:
