2560 km futás a Kékkörön: Szarvas Mátyás Szigligetről indult és a Balatonhoz érkezett meg azon az extrém kihíváson, amelyet immár ötödször teljesített. A filmben Magyarország lenyűgöző tájain kalauzol végig, s egyben nyomon követhetjük emberfeletti teljesítményét, amellyel a környezet védelmére is felhívja a figyelmet. Az ötödik Országos Kékkör Futást 35 nap alatt teljesítette. Ezzel világcsúcsot állított fel. A rendkívüli kihívásról Major Gyula többszörös fesztiváldíjas filmrendező Négy kék évtized címmel készített dokumentumfilmet.
Szarvas Mátyás extrém sportoló mesélt a futásról, a túrázásról, a Balatonról, a környezet védelméről és hazánk csodálatos tájairól. Fotógaléria is készült, melyet a beszélgés végén mutatunk.
Fotó: Mayorfilm/Szarvas Mátyás
– A Kékkör teljes hossza 2560 km, s te már többször körbe is futottad. Sokan teljesítik túrázva, de nem mindenki forgat róla filmet. A közelmúltban már a Kék trilógia utolsó epizódjának, a Négy kék évtized című filmnek a vonyarcvashegyi díszbemutatója is lezajlott.
– A film 1992-es felvételekkel kezdődik, egy olyan jelenettel, amelyben a velem túrázó gyerekek mesélnek arról, hogy mit jelentett számukra ez a hat nyár. Megható visszanézni ezeket a felvételeket. Négy évtized vonulatán át érkezünk meg a filmben a jelenbe, a Szent György-hegyre.
– Hol lehet megnézni a Négy kék évtized című filmet?
– Hamarosan online is elérhetővé tesszük mindenki számára, de örömünkre folyamatosan érkeznek a meghívások a valódi élményre, a mozivásznon való megtekintésre és a film köré épített estre is.
– Természetvédelmi célod is van a filmekkel.
– A film üzenetének minél több emberhez el kell jutnia. A környezetvédelem sokakat hidegen hagy, de én hiszek a filmben és abban, hogy a küldetésünk célt ér. A bolygó előbb-utóbb önmagától is bedől, de sajnos az emberi tevékenység elképesztő mértékben gyorsítja ezt a folyamatot. A mi feladatunk, hogy a magunk módján és eszközeinkkel lassítsuk mindezt.
Fotó: Mayorfilm/Szarvas Mátyás
– Mi motivál?
– A spontaneitás és az önmotiváció a kulcs. Ha nem tudsz önmagad számára, legbelül inspirációt találni, ha nem tudod kijelölni a céljaidat, nem fog menni. Nézd meg, hogyan rajzolják le az evolúciót: görnyedt hátú majomból felegyenesedik az ember, s aztán idős korára megint görnyedt hátúvá válik és a földet nézi.
– Hogyan kapcsolódik ez a céljaidhoz?
– Idős korban az emberek elveszítik a késztetést. Ha van célod, előre nézel és arra koncentrálsz, azt figyeled. Ha nincs célod, a földet bámulod. Ez végtelenül árulkodó jel.
– Hogyan lépett be az életedbe a sport?
– Sokáig a Békéscsaba csapatában futballoztam. Akkor kezdtem futni, amikor a focit abbahagytam. Az ultrafutásnak köszönhetően ismertem fel, hogy mi minden rejlik bennem. Rájöttem, hogy a magánélet és a munka is paralel a sporttal, hiszen mindenhol a célkitűzés jelenti a biztos alapot.
– Családi szálak is kötnek a hosszútávfutáshoz.
– Békéscsabáról származom, imádom a Körösök vidékét. A kis feleségem, Gyöngyvér pedig gyöngyösi lány, számára a Mátra a szerelem. Ő korábban tájfutó volt, én pedig a harmincas éveim közepén kezdtem hosszúkat futni, így vált közös szenvedéllyé ez a sport.
Fotó: Mayorfilm/Szarvas Mátyás
– Miért választottátok lakóhelyül Vonyarcvashegyet, mit ad nektek ez a táj?
– Korábban Egerben éltünk, de egyre gyakrabban sodort bennünket az élet a Káli-medencébe, a Balaton-felvidékre. Közel van a Keszthelyi-hegység és hatszáz méternyire a Balaton-part – mi kell még? (mosolyog)
– Rengeteg magyart mély érzelmek kötnek a Balatonhoz, s gyakran álmodnak a balatoni nyárról.
– Álmodni vele – minden így kezdődik. Az álmainkkal. A mai világ gyorsan kiöli az emberekből azt, hogy merjenek álmodni. Belőlem nem sikerült.
Fotó: Mayorfilm/Szarvas Mátyás
– Mit jelent számodra a balatoniságod?
– Nem feledve el a gyökereket: a Balaton az a Balaton. Extrém sportoló vagyok, így számomra teljesen normális, hogy egy-két óra alvást követően felkelek és indulok is futni. Mindegy, hogy este, éjszaka, hajnal vagy kora reggel, mert a balatoni hangok és illatok minden órában és napszakban mások. Fantasztikus ajándék, hogy ezt átélhetem. A Balaton gyógyít.
– Idézd fel azt az időszakot, amikor elkezdtél túrázni.
– 1986-ban már túráztam a tanítványaimmal. Hat nyár alatt végigmentünk az Országos Kéktúra 1100 kilométerén. Az utolsó nyáron, 1992-ben csatlakozott hozzám – és azóta is kísér – többszörös fesztiváldíjas filmrendező barátom, Major Gyula. A Kékkör 40.000 méter szintkülönbségű, 2560 km hosszú és három nagy tájegységen át húzódik. Magyarország büszke lehet arra, hogy nálunk van Európa leghosszabb, összefüggő túraútvonala.
– Mi a legnehezebb és a legszebb a balatoni futásban?
– A szintkülönbségek a Badacsonyban. De látványos a táj – különösen a tanúhegyek környékén – és ez leköti az ember figyelmét, feltölti a lelket és nem szenvedésként éled meg a futást.
– Mennyit futsz heti szinten?
– 180-250 kilométert.
– Van praktikus tanácsod van a balatoni futók és túrázók számára?
– A logisztika kulcskérdés, mert a hosszútávfutók legnagyobb gondja a regenerálódás és az étkezés. Vannak olyan szakaszok, amelyek ebből a szempontból nehezen tervezhetőek. Érdemes előre átgondolni, hogy hol tudunk pihenni. De ugyanez vonatkozik a túrázásra is.
Fotó: Mayorfilm/Szarvas Mátyás
– Milyen szakaszait emelnéd ki az Országos Kékkör balatoni részének?
– Kifejezetten rövid nap volt a Szigliget-Zalaszántó útvonal a Keszthelyi-hegységen át, amely 65 kilométeres szakasz. De az utolsó napon a Nagyvázsony-Szigliget-táv a Balaton-felvidéken szintén rendkívül rövid volt a maga 51 kilométerével.
– Hogy néz ki a 2024-es éved?
– Közeleg a 48 órás csehországi világkupa és a hatnapos világbajnokság, valamint tavasszal elindítjuk a Kontinenseink csodái nemzetközi extrém vállalkozás-sorozatot, mely három kontinens 11 országát érinti. A világ 17 legszebb túraútvonalát fogom bemutatni futva, három komoly hegycsúcsot fogok megmászni, mindezekről filmeket is készítünk, hangsúlyozva, hogy ezeket a csodálatos tájakat rövid időn belül elveszítjük, ha nem vigyázunk a természetre.
Káprázatos fotógaléria a 2560 km-es futásról a kép alatt.
:
Nyitókép: Mayorfilm/Szarvas Mátyás
