A Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre által szervezett, Szalay Jenő barlangkutató zirci előadásából kiderült, hogy a föld mélyének csodái nem csak szépségükkel nyűgöznek le minket, számos hasznuk van. A turizmus, a gyógyászat, a tudomány céljait szolgálják.
Március a barlangok hónapja, nézd meg te is a balatoni a barlanglátogatási lehetőségeket itt.
Indulhat a túra a tapolcai Tavasbarlangban
Fotó: Keszey Ágnes
Eddig ismeretlen csigafajt találtak a veszprémi barlang alatt
A Föld legnagyobb barlangterme egy vietnámi, amelyben két húszemeletes épület elférne. A hazánkban legnagyobbnak számító Aggteleken található. A Bakonyban szintén számos kialakult: nyolcszázötvenet tartunk nyilván, amiből kevesebb mint százat sikerült eddig feltárni, feltérképezni. A Hárskúton felfedezett két kilométeres lehet, üreges belsejű szalmacseppkövek képződtek benne.
A csatárhegyi – amely Veszprém városrésze alatt húzódik – ötvennégy méteres. Kicsi, de tudományos jelentősége nagy. Itt leltek rá egy addig ismeretlen csigafaj példányára.
Szentgáltól délre, a Kőlik-barlangban háromezer éves emlékek vannak
Ugyancsak Veszprém megyében, Szentgáltól délre, másfél kilométerre szintén van egy különleges barlang. A Kőlik-barlang 1987-ben mintegy húsz méter hosszú volt, ma már négyszázhúsz méteres mellékjárataival együtt. Ugyanis sikerült a kutatóknak feltárniuk, kiásniuk az eltömődött, korábban nem bejárható részeket.
– Egy mázsányi régészeti lelet került elő. Kilencven százalékban késő bronzkori, háromezer éves emlékek, az urnamezős kultúrából. Azért nevezték el így, mert az akkoriban itt élők hamvasztották halottaikat, az elhunytak csontjait nagy edényekbe tették. Emellett
a Kőlikban találtak négyezer éves, rézkori nyomokat, maréknyit, a mészbetétes kultúrából.
Akkoriban a nyers agyagba kavicsokat nyomtak az emberek, úgy égették ki tárolásra használt tárgyaikat – mondta a munkában részt vett Szalay Jenő barlangkutató.
Szentgál, 2004. június 29.
Egy látogató ereszkedik le a Veszprém megyei Szentgál közelében lévő hegyoldalban található Kőlikbarlangban
Fotó: MTI/Nagy Lajos
Titokzatos világokba jut el a barlangkutató – ezt látja
– Miért félnék a barlangokban? Azokban szűnt meg a tériszonyom. Eleinte előjött, de nagyon vonzott a föld alatti világ. Ahogy újra és újra visszamentem a járatokba, elmúltak kellemetlen érzéseim. Azt szeretem a barlangkutatásban, hogy olyan helyekre juthatok el, pontosabban be, ahol ember még nem járt. A földfelszínen ilyen hazánkban már nincs. Lent sok. A legtöbben azt gondolják, öncélú a barlangok feltárása. Ám például a Baradla-barlangba 2019-ben százhetvenötezren látogattak el– állítja a szakember.
A Balatonfüred közelében található Lócz-barlang is remek program.
A balatonfüredi Lóczy-barlangban a látogatóközpont
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Egyre népszerűbb a barlangi ökoturizmus
Barlangi ökoturizmusról akkor beszélünk, ha a járatokban nincs kiépített betonjárda. Magyarországon idegenforgalmi célra huszonnyolc barlangot nyitottak meg, jó részében kalandtúrázni lehet. Azaz előzetes bejelentkezés, felszerelés kölcsönzése szükséges: sisak, lámpa, overall kell és helyenként kúszva-mászva lehet csak szűk átjárókon átjutni. A szentgáli is ilyen.
– Meg kell dolgozni a látványért. Retek alakú cseppköveket csodálhat meg, aki térdig érő tíz fokos vízben nem kényeskedik
– mondja Szalay Jenő.
A balatonedericsi Csodabogyós barlang óriási kaland.
Csodabogyós barlang, Balatonederics
MTI Fotó: Nagy Lajos
Hazánkban öt gyógybarlang van, az egyik a tapolcai tavasbarlang
A jósvafői volt a világ első gyógybarlangja. Kutatók vették észre, hogy elmúlt náthájuk, mire kijöttek onnan. Az ötvenes évek végén már asztmásokat kezeltek benne. Hazánkban öt gyógybarlangot tartanak nyilván – az egyik a tapolcai –, de nyilván több van szakértőnk szerint. Tájékoztatása alapján
a gyerekek gyógyászati céllal sportterápia keretében juthatnak el föld alatti járatokba. Ugyanis mozgás közben többet szív be a tüdő a jó levegőből, így az jobban hat a szervezetre.
Szalay Jenő arról is beszélt, hogy a barlangi tavak többnyire húsz-huszonöt méter átmérőjűek. A tapolcai Berger Károly-barlangban több található. Egyikben harminc fokos hévíz tör fel és kristályok képződnek cseppkövek helyett, amik értékesebbek. Például aragonit és gipszkristály, amely a legpuhább e természetes ásványi képződmények között.
Fotó: Tapolcai Tavasbarlang hivatalos
Tovább olvasnál a témában? Egri Csaba kutatócsapatokat kísér különleges barlangokba
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Csodabogyós-barlang
Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
