Szent Ányos legendája a történeti Magyarországon

Szent Ányos (Anianus) titulusa a történeti Magyarországon és a környező országokban szinte egyedülálló jelenség. A hagyomány szerint Szent Ányos Orléans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, majd tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át gondosan ápolták.

Nem tisztázott, miként került a szent tisztelete hazánkba, de bizonyosan az alapító királlyal hozható kapcsolatba.

Így lett Szent Ányos a tihanyi apátság védőszentje

A mai Orléans város (latinul: Aurelianum) (Párizstól kb. 120 km-re délre) a Franciaországot keresztül szelő Loire folyó szinte pontosan félhosszánál fekszik. Krisztus után 388-453 között Ányos (Anianus, Aignan) volt a püspöke. 451-ben, amikor a hunok Attila vezetésével a Nyugat-Római Birodalomra támadtak, Ányos püspök híveinek imádságával és Aetius római hadvezér segítségével meg tudta akadályozni, hogy a várost elpusztítsák és híveit elhurcolják.

Tudtad, hogy a Balatonszárszóhoz közeli, Szóládon található Nezde Szoborparkban Attila király hatalmas szabadtéri szobra is megtalálható?

I. Henrik francia király (1031-1060) felesége Anna, és I. András magyar király (1046-1060) felesége, Anasztázia (a kijevi Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem leánya) testvérek voltak. Az Ányos-kultusz vélhetően családi kapcsolat révén kerülhetett Magyarországra. Tihanyon kívül Magyarországon csak Marcaliban volt Szent Ányos tiszteletére emelt templom. Ez utóbbi a török korban elpusztult. Az Ányos mint családnév és keresztnév a XIX. századig gyakori volt Magyarországon.

A francia királyok védőszentként tisztelték Szent Ányost. I. András királyunk és felesége pedig a francia király sógorai voltak.

– Szent Ányos mesébe illő legendája Orléans városának védelméről. A francia nyelvű szövegekben Aignan, a latin forrásokban Anianus néven szereplő Szent Ányos Orléans városának V. századi püspöke volt, akivel kapcsolatban elsősorban azt szokás megemlíteni, hogy

imádságaival szabadította meg városát Attila hunjainak ostromától

– olvasható a Magyar egyháztörténeti vázlatok 24., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2012) 2012 / 3-4. szám, Csákó Judit: Szent Ányos püspök franciaországi és magyarországi kultuszáról című írásában.

A tihanyi apátság templomának főoltárképe Szent Ányost ábrázolja

– Innen ered tehát Orléans szent püspökének kultusza, amelyről a Tihanyi alapítólevél imigyen rendelkezik: „I. András a legkeresztényebb jogarviselő elrendelte, hogy mindaz, melyeket és akiket – amint azt jelen oklevél sorjában megmutatja – a saját felesége, fiai, leányai és valamennyi élő és megholt atyafia üdvéért Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak a Balatin fölött a Tichon nevűhelyen lévő egyházhoz adott, ezen ünnepélyes hártya tanú-bizonyságába foglaltassák” – olvasható a Kisalföld, 1994. augusztusi számában.

– Oszlopai közt a rendalapító Szent Benedek és nővére, Szent Skolasztika, valamint Szent István és László király életnagyságúnál nagyobb szobrai állnak.

Az oltárkép az apátság védőszentjének, Szent Ányos püspöknek megdicsőülését ábrázolja. A növényi motívumokból gazdagon tövissel koszorúzott, dárdával megnyitott szívére mutat

– írta a Veszprémi Napló 2005 augusztusában.

A Tihanyi apátság főoltárképe Szent Ányos ábrázolásával
Fotó: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos

A tihanyi apátság a megmentett csend helye 2022-ben is

– I. András király ezen a helyen – „a saját és felesége, fiai, leányai és valamennyi élő és megholt atyafia üdvéért Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak” – szentelt monostorban alapozta meg evilági és túlvilági életét. Evilágit, mert itt imádkoznak érte életében, túlvilágit, mert ez a templom rejti majd halála után testét – családtagjaiét is -, amely fölött a szerzetesek nem szűnő imádsága, zsolozsmája és naponként ünnepelt miséje segítségével híd épül föld és ég, az evilág és az Atya országa között. Ezért az egy és oszthatatlan, a földi és örök élet érdekében fontos az, hogy írásba foglalják szándékát, „a mindig szorgalmas írnokok keze által betűk emlékezetére bízzák, nehogy annak avultsága folytán nyoma se maradjon a későbbi kor utódaiban”.

Így lett a Tihanyi-félsziget bencés monostora az Isten és az ember találkozásának helye, az emberek életéért és örök életéért folytatott párbeszéd megszentelt helye a történelem folyamán.

Tihany is osztozott az egyetemes kereszténység kolostorainak sorsában. Az elmúlt tíz évszázad során mindazok a megpróbáltatások, melyek magyar népünket érték, e házon is pusztítottak, de a lerombolt falakat, a megszentelt köveket e „hely szerelmesei” mindig helyreállították, felépítették, és így e ház a bencés Regula szellemében most is a rend és rendezettség fogható jele, kitapintható valósága.

Tudj meg többet a tihanyi apátság történetéről ebben a lélekemelő olvasmányban.

A tihani apátságban jelenleg is felújítási munkálatok zajlanak. Ezt követően kívül-belül megújulva várja majd a látogatókat ez a történelmi helyszín a Balatonnál.

Fotó: Keszey Ágnes

Harsogó világunkban a még megmentett csend – Tihon: csendes hely, a csend helye –, az Isten házának szépsége, kisugárzása, a zene, a koncertek, a szellem és lélek

programjai mind-mind ezt a meghívást szolgálják és kívánják közvetíteni.

Tavasz a Balatonnál 2022-ben, a túlparton a tihanyi apátság felújítás alatt álló tornyai
Fotó: Mészáros Annarózsa

(A tihanyi apátság) Jelenlétével, a benne megélt isten- és felebaráti szeretet erőterében tölti be ez a monostor mindig időszerű hivatását és küldetését.

Az elmúlt évtizedben ismét megújult bencés apátság a 950. emlékévre tervezett programjaiban – így a május 21-i jubileumi ünnepség során is – bemutatja múltját és jövőre irányuló vágyait. Tihany példája a remény jele sokak számára, meghívás mindannyiunknak a bátor és célirányos cselekvésre – osztotta meg gondolatait az olvasókkal Várszegi Asztrid OSB perjel a Família Kárpát-Medencei Családi Magazin, 2005. májusi számában.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy meglátogasd a tihanyi apátságot, itt megtalálod a legfontosabb információkat.

Ha pedig a Balaton egyik legcsodásabb látványára és igazán jó levendulás krémesre vágysz, az Apátsági Rege Cukrászdát ajánljuk.

Tihany és a Balaton az apátsági Rege Cukrászdából
Fotó: Szaniszló Hajnalka

Forrás: Tihanyi Bencés Apátság – Vita Aniani Episcopi Aurelianensis. In: Monumenta Germaniae Historica Tom.III. Hannover, 1896. 108-117. o. Ford.: Polán Hildebrand és Korzenszky Richárd
Nyitókép: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos