Mihály Szilvia | 2020.10.11. 11:00
Érezted már az ólevendula illatát?
Neked mi jut eszedbe a levendula szappanról? A nagymamád gardrób szekrénye, Tihany vagy épp a kedvenc kozmetikumod?

A hazai szappangyártás 1931 és 1958 közötti éveit idézik fel a tihanyi Levendula Manufaktúrában, ahol korabeli termékekből is láthatunk egy válogatást, hirdetések, plakátok és szappan készítési eljárások dokumentumai között szagolhatunk bele a szappankészítés folyamatába. Ezt szó szerint kell érteni, hiszen ahogy beleszippantunk a levegőbe, érezzük a levendula és a gyógynövények illatát, kézbe vehetjük a kész szappanokat, melyek már az illatukkal kényeztetnek bennünket.

Különleges alakú és illatú szappanok
Fotó: Mihály Szilvia

De, hogyan nyerik ki a növények illatát?

Választ kapunk a az Élet és Tudomány 1956. májusi számából:

„A levendula, zsálya, kakukkfű egyes, föld feletti részeiben mikroszkópos kicsinységű gömböcskék vannak. Bennük halmozódik fel az illó olaj, az illatos anyag. Az illó olajnak nincs sok köze a zsíros olajokhoz, inkább csak a nevük közös. Az illó olajok ugyanis nem zsíros természetűek, hanem párolgásra képesek. Papirosra cseppentett illó olaj rövidesen nyomtalanul elpárolog, eltűnik, elillan. A felsorolt illó olajokat nem a virág belseje fejleszti, miként a rózsa, szekfű, ciklámen vagy a jázmin illatanyagát.

A zsályának és a kakukkfűnek elsősorban a leveleiben fejlődnek az illó olaj mirigyei, a levendulának pedig a virág- takaró külső részében, az ibolyaszín pártán kívül álló csészeleveleiben.

Az illó olajat gőz segítségével tudjuk a növényből kivonni. E célból a növényt gőzzel lepárolják. Az illó olaj lepárlásához sajátosan szerkesztett készülékre s lepárló üstökre van szükség. A lepárló készülék kazánból, üstből és hűtőszerkezetből áll.

Az üst nyúlását sisak zárja le, mégpedig szorosan és tökéletesen. Csúcsából páracső indul ki, s folytatódik a hűtőkészülék spirális csövében. A hűtő csövét vízzel telt edény veszi körül, amelyben a vizet állandóan hideg vízzel cserélik. Az üstbe tett növényeken a gőzkazánban termelt gőzt keresztül vezetik.
A gőz feltárja az illóolaj-mirigyeket, az illó olajat magával ragadja, és gázállapotban gőzzel együtt a sisak páracsövén át a hűtőbe viszi. A hűtőben az illó olaj a vízzel együtt lecsapódik, és folyadék alakjában csurog ki a hűtőkígyó végén.

Az illó olaj könnyebb, mint a víz, azért a víz tetején úszik, s a víztől elválasztható. Az elválasztást megkönnyíti a flórenci palack. Ennek görbe kifolyó csövén át lehet az átfolyó vizet kiereszteni, s a víznél könnyebb fajsúlyú, tehát a víz felszínén úszó illó olaj pedig a palackban marad.” (Forrás: Arcanum)

Az eredeti, csíkos csomagolású levendula szappanhoz felhasznált igazi szappanillatot üvegbe zárták, amely valóban megőrizte egyedi csípős, ólevendula illatát.

Fotó: Mihály Szilvia

 

Nyárádi Zsolt mesélt nekünk a tihanyi szappankészítés rejtelmeiről.
– Bittera Gyula tiszteletére elnevezett laborunkban folyik a szappangyártás, ahol a hagyományos eljárásokat egyesítjük a modern technika nyújtotta előnyökkel. A szappankészítés során gondos kezű mesterek öntik formába az illatos alkotásokat. A szappanok előállításakor a levendula sokoldalúságát virágként és olajként is használjuk, hogy önmagában és illatpárként is kiváló variációkat alkothassunk belőle.

– Mit kell tudni Bittera Gyuláról?
– dr. Bittera Gyula vegyészmérnök, illóolajgyáros, gyógynövény-kutató a tihanyi levendula meghonosítója, a hazai illóolajgyártás megteremtője szerzett világhírnevet a tihanyi levendulának.

Kattints ide és tudj meg mindent a tihanyi levendula és illóolaj titkáról!

A Természettudományi Közlöny 1995. májusi számában ezt olvashatjuk:

„A tihanyi levendulást egy Franciaországot megjárt vegyészmérnök, Bittera Gyula telepítette 1926-ban. Külhoni tapasztalatai alapján választotta ki a félsziget Csúcs-hegy felé eső, déli kitettségű lejtőjét az ültetvény létrehozására. A kiszemelt sziklás-bozótos hegyoldal akkoriban a Bencés Apátság tulajdona volt.

Ebből mintegy 125 katasztrális holdat (kb. 72 hektárt) vett bérbe Bittera. Bérmunkásokkal hordatta az ültetvény szélére a területet borító köveket, s ott falszerű kerítést emeltetett belőlük. (Hvar szigetén ma is hasonlóképpen alakítják ki a levendulakerteket.)

A bozótost kiirtották, s 1926-ban betelepítették az első 5 holdat. A levendulaültetés kiválóan sikerült, a Franciaországból származó magvakból előnevelt palánták igen gyorsan bokrosodtak. A Tihanyi-félsziget szubmediterrán flórájába remekül illeszkedett a levendula. Noha Magyarországon vadon nem nő, sokan még ma is őshonosnak vélik az ültetvényt.

A levendulás egyre bővült; 1931-ben arattak először. A virágot a Külső-tónál, majd később a Belső-tó mellett felállított három vörösréz lepárlóban dolgozták fel. 1941-re a beültetett terület nagysága elérte a 65 katasztrális holdat (37,5 hektárt).

A kapálást és az aratást ebben az időben a tihanyi őslakosok közül verbuvált bérmunkások végezték. A Csúcshegy és a Hosszú-hegy között fekvő juhhodály birkái a levendulasorok között is legelésztek, s mint valami eleven gép, tisztára legelték a sorközöket. A pótlásokhoz, az új telepítéshez szükséges hajtásokat magról nevelték. A lepárolt illóolaj minősége várakozáson felüli volt.

Bittera külföldön talált piacot a terméknek, főleg Németországban vásárolták előszeretettel a franciaországival egyenértékű tihanyi levendula- olajat. Bittera Gyula 1949-ig vezette a levendulatelepet.

(Forrás: Arcanum)

Nevéhez számos újítás fűződik, különböző szappanillat-kompozíciók készítési módjait dolgozta ki, a nagymamák szekrényéből ismerős illat az ő munkája. Levendula szappanillat újítási javaslata 1953-ban készült el, ebben ezt írja:

„A szappanillat-kompozíciók készítésénél ezeknek a kivonatoknak különösen fontos szerepük van. A virágkivonatok az illóolajokkal ellentétben nemcsak hűen adják vissza a virág eredeti illatát (mely rendszerint finomabb és kellemesebb mint a belőle készült illóolaj illata) hanem a bennük levő magas forrpontú illatanyagok, gyanták és viaszok elsőrangú fixálók is és így az illat tartósságát elősegítik.”

 

– A levendula illatot a fiatalok is kedvelik?
– A levendula és a gyógynövények illata ma már nem csak a nagymamák kedvence. Mivel a levendulának elég harsány, megosztó illata van, ezért a parfümgyártás során kellenek hozzá más alapanyagok is, amivel ezt a nagyon erős fejillatot tompítjuk, és kellemesen hordhatóvá tesszük.

A levendula a zászlóshajónk, de rátaláltunk egyéb gyógynövényekre, ezeket is Bittera Gyula kezdte el nagyüzemi körülmények között termeszteni. A nyomdokaira lépve mi is szívesen használunk, elsősorban olyan gyógynövényeket, melyeket Tihanyban termelt.

Adunk a szappanokhoz citromfüvet, zsályát, mentát, kakukkfüvet, csipkebogyót, a kényeztető kollekciónkba többféle virágillatot keverünk, a rózsa, a jázmin, cseresznye is nagyon kedveltek. Szeretnénk megosztani Tihany színeit, illatát és hagyományait a világgal.

Nézd meg a szappanmanufaktúrában készített képeinket:

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva