– Két harapott seb is volt a hattyún.
Nem tudott támadója elől elmenekülni, ami lehetett egy kutya vagy nyest, de ezt nem tudjuk pontosan
– mondta a likeBalaton.hu-nak Kovács Klára, a dunaharaszti Tollas Barát madármentő állomás vezetője.
Nem tudott elrepülni támadója elől a tihanyi hattyú, de lassan gyógyulnak a sebei
Fotó: Tollas Barát Madármentés – hivatalos
Csúnyán elfertőződött a seb
A tihanyi strand munkatársai vették észre a madarat, és kimentették. Elsőként a Magyar Madártani Egyesület madárgyűrűzője részesítette elsősegélyben Veszprémben, majd Budapesten kezdődött meg a kezelése.
– A hattyú egyik sebe csúnyán elfertőződött. Most arra várunk, hogy ez begyógyuljon. Addig nem térhet vissza a Balatonra. Ha nem kapott volna időben segítséget, belehalt volna
– mesélte Kovács Klára, aki 9 éve foglalkozik vízi madarakkal, 4 éve pedig megalapította a Tollas Barát Madármentést. A szervezetben kiemelt szerepet kapnak a hattyúk. Ezzel a madárral ugyanis – mint Klára fogalmaz – kevesen foglalkoznak. Érkezett már hozzájuk hattyú a Tisza-tóról, a Dunáról, 250 kilométert utazva a Gyékényesi-tóról és természetesen a Balatonról. Együttműködve egy kiváló állatorvosi csapattal vállalják a vízi szárnyasok rehabilitációját.
A hattyúk rehabilitációjával kevesen foglalkoznak
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Ugyanoda engedik vissza a tóba
A felgyógyulás után a megmentett hattyút ugyanoda engedik vissza, ahol megtalálták. Ez esetben tehát a tihanyi vizekre, ugyanis ez az ő területe. Ha ellenséges helyen engedik szabadon, ahol egy másik költőpár tartózkodik, akkor egymás ellen fordulhatnak.
A hattyú őshonos madárfaj a Balatonon
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
– Láttunk már olyat is, hogy a visszaengedett hattyút a párja ugyanott várta, szemmel láthatónak megismerte és köszöntötte.
Összetett társadalmi életük van, amit nem ismernek az emberek. Csak azt látják, hogy a Balatonon odajön a partra, és ránk fúj. Pedig a madár a családját, a fiókáit védelmezi.
Az ember és a hattyú összetűzése pedig abból ered, hogy elkezdjük etetni őket. De nem kéne őket a parthoz csábítani – figyelmeztet Kovács Klára, aki óva int attól, hogy fizikailag bántalmazzunk egy ilyen állatot. Mint mondja, elég, ha kiterjesztett karokkal nagyobbnak mutatjuk magunkat, és akkor elijed a madár.
Nyitókép: Illusztráció/Krausz Andrea/likeBalaton.hu
