Az úttörő polihisztor keze alól számtalan találmány tervrajza került ki, amelyek egyike feltehetően Veszprém városához köthető, és több legenda is kapcsolódik hozzá.
Verancsics Faustus egy dalmáciai nemesi család sarja, aki már egész korán elhagyta a szülői házat, hogy nagybátyjához, Verancsics Antalhoz utazzon, aki korának egyik kiemelkedő vallástudósa, politikai gondolkodója volt. A nála eltöltött évek után az ifjú tudóspalánta külföldön is szerencsét próbált, majd 1579-ben kinevezték veszprémi várkapitánnyá és a püspökség birtokainak kormányzójává. Három évet töltött el Veszprémben és a Bakonyban, majd a várkapitányként látott műszaki problémák több esetben is gondolkodásra sarkallták és a műszaki fejlesztés útjára terelték.
Korabeli feljegyzések és egy legenda szerint a veszprémi várban pattant ki a fejéből az ejtőernyő ötlete, amikor éppen azon gondolkodott, ha bekerítik őket, vajon milyen úton-módon hagyhatná el a várat, hogy a leghamarabb eljuthasson kedveséhez. Mások úgy tartják, azért született meg az ejtőernyő ötlete a fejében, mert egy olyan szerkezetet akart létrehozni, amellyel az ellenség elől könnyedén el lehet menekülni.
Az ejtőernyős Verancsics Faustussal a mai napig szembetalálkozhatnak azok, akik a veszprémi várnegyedben járnak. Emlékét bronztábla őrzi közvetlenül a Hősök kapuja alatt.
Verancsics Faustus alakja és művei az EKF-év megnyitóünnepségén is megelevenednek, ráadásul nem hagyományos színpadi közegben. A repülő ember figurája a húszemeletes épületén tárul a nézők elé egy grandiózus, látványos animáción, ahol körberepüli a régiót és Veszprémet.
Verancsics Faustus kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt az első ejtőernyő s az első lánchíd leírása. Ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.
Veszprémbe tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Nagy Lajos/Napló
