Udvardy György veszprémi érsek elmondta, nagy örömmel és tisztelettel végzik a felújítás szolgálatát. A főegyházmegye alapvetően az üdvösség szolgálatára, az üdvösség munkálására hivatott, amihez szorosan hozzátartozik a kultúra formálása, alakítása, gazdagítása is.
Udvardy György
Fotó: Nagy Lajos
— A vár megújításának forrása egyértelműen az egyház apostoli küldetéséből fakad. Az egyház él, jelen van a mindennapokban, meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját, és azt is, hogyan képzeli el a jövőt. Ez a foglalata a tevékenységünknek, és ebbe helyezzük el, ebbe illeszkedik a projekt is. Megújítjuk, kinyitjuk a várnegyedet a veszprémieknek, a régiónak, valamennyi érdeklődőnek. Szeretnénk, hogyha az ideérkezők használatba vehetnék az épületeket, amelyeket őseink hagytak ránk, és ezért olyan tereket szeretnénk megújítani, amelyek közösségi funkciót hivatottak szolgálni. Olyan pontokat, olyan épületrészeket is szeretnénk megmutatni, amelyek ugyan nem lesznek teljes egészében készek, ám mégis nagyon érdekes lesz látni az egész restaurálási folyamatot vagy éppen egy olyan munkafolyamatot, amellyel nem szoktunk találkozni.
Vállalták a székesegyház a felújítását az altemplom kivételével, hiszen az első pillanatban látszott, hogy olyan nagy mértékű beavatkozást kíván, ami technológiai szempontból egy év alatt nem elvégezhető, de ez nem fogja akadályozni a székesegyház a liturgikus működését.
Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze előadásában először arra hívta fel a figyelmet, hogy feladatuk nagyon komplex, hiszen rengeteg művészeti és műszaki kérdést kell nagyon koherensen, a történeti hagyományban kezelniük.
Vörös Tamás DLA
Fotó: Nagy Lajos
— Sokszor kiemeltük már, hogy minden épület jelentősen érintett a nedvesség okozta károsodással a talaj irányába is – mondta a szakember.
A barokk székesegyházat főbb elemeiben az 1907-es és 1910-es felújításkor elbontották. Ekkor teljes egészében megújult a székesegyháznak mind a külső, mind a belső tere. Kevésbé volt ismert a ’70-es évekbeli átalakítás, aminek hiányos a dokumentációja. Szó esett a falak nedvesedéséről is, ami az egész székesegyházat extrém módon érinti.
— Sok esetben a régi falmaradványok is szerepet játszanak a ma is látható épületek vizesedésében – emelte ki Vörös Tamás, aki hozzátette, a sófertőzés és a nedvesedés miatt védőréteget vonnak a felületre. Jó példa erre, hogy a Szentháromság-szobor körül, valamint a Szent Mihály Főszékesegyház közvetlen környezetében a sziklafelszínre alapozott középkori falak zárt alakzata gyakorlatilag vízgyűjtőként működik. A megrekedő csapadékvíz okozta problémát a műemlékek védelme érdekében kezelni kell: az épületek szigetelését a műszaki, művészeti és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően, a régészeti emlékek megőrzésével együtt kell megoldani.
Fotó: Nagy Lajos
A főszékesegyház megújításakor a cél az volt, hogy a basilica minor ranghoz méltó belső teret alakítsanak ki. Kezelni kellett az üvegablakok és a falfestés kérdését is.
Az 1907-es eredeti, Waltherr Gida által megálmodott üvegarchitektúra a II. világháborúban megsérült, amit később új ábrázolásokkal pótoltak. A Szent Mihályt ábrázoló jelenlegi alkotás ugyanakkor Sztehlo Lili műve, aki modernista terekhez készített ablakokat. A szakember szólt arról is, hogy az eredeti díszítőmotívumokat átdolgozták a ’70-es években. A Szirmai-féle ábrázolásból alig maradt valami, ami azt is jelenti, hogy sem a 1910-es, sem a 1978-as festést nem lehet megőrizni.
— A Főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vettük alapul. Ehhez igazodva készültek el a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát visszaidéző új, színes alkotások tervei is, melyek egyike a bazilika védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja majd – emelte ki Vörös Tamás.
A főépítész a szentélyben helyet kapó üvegablak kapcsán elmondta: a tervek szerint Szent Mihály figuráját ovális mandorla emeli ki. A kék égbolt felett lebegő alak egyik kezében lángpallost tart hirdetve, hogy legyőzte Lucifert, a fellázadt angyalok vezérét. A másik kezében pajzs van, amelyen latinul az alábbi felirat olvasható „Ki olyan, mint Isten?”, ami a Michael név szó szerinti fordítása. A szentélyben lévő további üvegablakok is Watherr Gida századelős alkotásainak motívum- és formavilágára hangolva készülnek. Ezeken felül egy kilenc elemből álló rózsaablak kompozíció is elhelyezésre kerül az épületben.
Fotó: Nagy Lajos
A kivitelezési munkákat úgy ütemezték, hogy néhány épületet be tudjanak majd vonni az EKF 2023-as programjaiba. A tervek szerint jövőre látható lesz az érseki palota egy része, majd a Szent Mihály Főszékesegyház liturgiai eseményekre való alkalmassá tétele a cél. Az ígéretek szerint a Körmendy-ház és a Biró–Giczey-ház is látogatható lesz, és elkészül a beruházás által érintett 18 épület rekonstrukciója is.
Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy a várnegyed megújításában 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és közel 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg 2025-re. A projekten jelenleg 450 ember dolgozik, 15 700 négyzetméter állványzatot építettek fel és naponta 70 tonna anyagot építenek be.
A beruházásra — amely 2025-ig tart — eredetileg 39 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá a kormány, majd idén további 17,8 milliárdot szavazott meg.
Fotó: Nagy Lajos
Veszprémbe tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Forrás: veol.hu és Veszprémi Érsekség
Nyitókép: Nagy Lajos
