A Hangvilla nem csak intézményként, de mint épület is Veszprém kuriózuma. Bélafi Lászlóval beszélgettem, aki a tulajdonos Swing-Swing Kft. ügyvezetője, végzettségét tekintve épületgépész, egyébként pedig a Hangvilla megálmodója.
– Az épületet hihetetlenül masszívra építették a nyolcvanas években – mesélte. – Ki tudja miért, de olyan anyagokat és épületgépészeti megoldásokat használtak, amik nem voltak jellemzők vagy fellelhetők az akkori Magyarországon. Szokatlanul modern klímarendszert építettek bele, a betonszerkezet hihetetlenül erős, amitől gyakorlatilag ez egy atombiztos épület.
Ilyen volt a Séd Mozi 2012-ben. A képen Bélafi László, a Hangvilla megálmodója (Fotó: Hangvilla hivatalos)
Elmondása szerint moziknál szokatlan, mégis úgy lett megépítve, hogy a nagy dobozban van egy kis doboz, vagyis maga a moziterem egy betonlábakon álló, külön egységet alkotó belső épület. Az eredeti hangszigetelés emiatt nagyon jó volt, bár az akusztikája már nem annyira, viszont maga a struktúra rengeteget segített a későbbi akusztika kialakításában.
– Az építés során sok nyílás keletkezett a régi mozifalban, de mégsem sikerült elrontanunk – mondta félig mosolyogva Bélafi László.
Az álom egészen korán megfogalmazódott benne, ugyanis már gyermekkorában azt élte meg, hogy édesapja a családi nappaliba szervezett közösségi találkozókat, komolyzenével megspékelve. Kialakult egy szerelem és igény a komolyzenére, s ahogy a tanulmányainak köze lett az építészethez, édesapja gyakran mondogatta a fiának, hogy neki kellene létrehoznia egy széles közönséget befogadó koncerttermet.
Az építkezés egyik mozzanata (Fotó: Hangvilla hivatalos)
Az álom elkezdte munkáját először fejben, majd lassan a gyakorlati életbe átültetve is. Úgy tűnt a megvalósulást az égi szférában is támogatják, amikor a régi Séd Mozi épülete eladósorba került, és sikerült is megvenni 2005-ben. Ugyanakkor nagy kihívást jelentett a hogyan, a mennyiből és az egyéb buktatók áthidalása. Elsősorban a tervezés és a tervek elfogadtatása volt a kemény dió, mert 2005-től 2011-ig számos helyi tervező igyekezett, de valahogy nem tudott boldogulni vele. Sok kísérletezés, kreatív próbálkozás született, de a zsűri 11-szer utasította el a terveket.
Végül Albóciné Ábrahám Gabriella építészmérnök munkájához érkezett segítségül Anthony Gall ausztrál származású, Magyarországon élő építész. Talán a messziről jött ember neve, vagy egy friss szemlélet kellett hozzá, de végül kettejük közös tervét fogadták el. Bélafi László kiemelte, hogy ebben nagyon nagy szerepet játszott minden előzetes terv is, mert így került helyére minden szint, tér és helyiség. Szerinte nem baj, ha egy épület 12-szer meg van forgatva, jól át van gyúrva, majd újra meg újra ízlelgetve a különböző tereket születhet nagyszerű eredmény.
Ilyen lett – A Hangvilla (Fotó: Hangvilla hivatalos)
A Hangvilla 2013 októberében készült el, és novemberben került átadásra. Az építési állapot 95 százalékban bejött, azóta csak kisebb módosításokat hajtottak végre, de maga a szerkezet tökéletes. A kivitelezés olyannyira sikerült, hogy számos építészeti szaklapban szerepelt (Octogon /Architecture and Design/ 2013.december), díjakat nyert el (Építészeti Nívódíj, 2016.) és kinézetével vonzza az embereket.
A terek minősége rendkívül fontos, erre nagy figyelmet fordítottak. Az épületben helyet kapott egy közel 500 főt befogadó hangversenyterem, színházterem. Az oratórium alkalmas egy nagyzenekar befogadására, színházi előadások, koncertek, de bálok, esküvők megtartására is. Ezenkívül van benne konferenciaterem, zenekari próbaterem, kórusterem, étterem, kávézó, az alsó szinten egy klubterem, valamint egy 22 férőhelyes parkoló.
Az épületet szándékosan úgy alakították ki, hogy este túlvilágított legyen, lehessen látni a bent lévőket, így csábítva befelé a kintieket, hiszen olyan érzést kelt bennünk, hogy itt valami zajlik, és ha nem megyünk be, bizony kimaradunk valamiből.
Tavaly november végétől pedig igazi meleg napfényt idéző fények várnak a kávézóban, ami felmelegíti a testet és a lelket is. A Pannon Egyetem fénytanszékével közösen alkották meg spektrumhelyesen a benti napfényt.
– Borongós időben egészen márciusig mindig van két asztalnyi napsütés – mondta Bélafi László büszkén. – Sötétben bárki tud fényt csinálni. A tudás ahhoz kell, hogy mit kell a természetes fényhez hozzátenni ahhoz, hogy intenzívebb legyen és bent is süssön a nap.
Az eredeti napfény kiegészítve a tudományos varázslattal szívmelengető hangulatot áraszt, és felébreszti a napozás iránti vágyat, amit itt meg is tehetünk.
Benti napfény a hidegben (Fotó: Facebook/Hangvilla)
A Hangvilla létrejöttét az a vágy inspirálta, hogy legyen egy olyan kulturális létesítmény, amely elsősorban a komolyzenei igényeket és a magas kulturát szolgálja ki. Bélafi László elmondása alapján Veszprém kulturális fogyasztása ötszöröse a többi megyei jogú városhoz képest. Az igény nagy, ugyanakkor a magas kulturát megfizetni tudók száma nem olyan magas.
A Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér abszolút hiányt pótol és unikális. Más kulturális intézményekhez képest a különbség egyrészt abban van, hogy az állandó személyzet mindössze 12 fő, akár egyszerre beférhetnek az itteni liftbe. Másrészt amellett, hogy befogadó intézmény, hat különböző intézmény kap helyet benne: a Veszprémi Programiroda, a Pannon Várszínház, a Mendelssohn Kamarazenekar, Veszprém Város Vegyeskara, az Expresszó klub és a Historia Hangvilla Étterem és Kávézó.
Ez a hat külön egység egymással együttműködve, egymást figyelembe véve hangolja össze gördülékenyen a programokat, amiket bővíteni már nem nagyon lehet, de színesíteni igen. László szerint még a nyári időszakot lehetne megtölteni, mert a fesztiváloknak csupán háttérhelyszíne a Hangvilla.
Különleges belső szerkezet (Fotó: Hangvilla hivatalos)
– Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében is nagy szerepe volt a Hangvillának – mondta Bélafi László. – Veszprém lakosságának 20 százaléka jár kulturális eseményekre, a többi 80 % nem nagyon mozdul meg. A cél, hogy ezt az arányt növeljük, a kihívás pedig abban van, hogyan szólítsuk meg a különböző társadalmi csoportokat, milyen program az, amire elmennének. Mert rendezvényt szervezni bárki tud, de eladni egy eseményt és arra bevonzani minél több embert, az az igazi művészet.
– Az eredeti cél egy komolyzenei hangversenyterem létesítése volt – folytatta visszaemlékezését a megálmodó. – Ez volt az az épület, ami pont tökéletes helyen van a belvárosban. A legtöbben nulla százalék esélyt adtak annak, hogy megépülhet. De a csillagok állása, az elszántság és az infarktus gyanús munka összehozta az egészet. Egy évben 50-55 komolyzenei koncertre van igény és ennyi le is tud menni. Ám a multifunkciós felirat nem azért van kint, mert kifért, hanem mert egy ilyen intézmény akkor tud gazdaságosan működni, ha mindent csinál.
Az elmúlt hat év kihívása az volt, hogy az üzleti terv sikeresen megvalósuljon, és Bélafi László szerint ez „kottára bejött”. A következő időszak nagy feladata pedig az, hogy minél több emberrel létrejöjjön az első találkozás. Ugyanis sokan nem mernek bemenni. Viszont számos visszatérő vendég is van, akiket arcról ismernek, és akik nem csak a programokra járnak be.
Akik betérnek, azok elmondják milyen jó ide bejönni, mert nem áll őr az ajtóban, aki szigorúan megállítja őket és számonkéri hova mennek. Itt nem szólnak rá senkire, aki nem csinál zajt és nem bántja a másikat. Be lehet menni csak úgy üldögélni, nézelődni akkor is, ha nem kávézik az ember, csak megpihen. Itt szembejöhet velünk a színész vagy a zenész, akinek előző este élveztük az előadását. Rábukkanhatunk egy nekünk tetsző programra és informálódhatunk bármilyen kulturális eseményről.
De akár elkölthetünk egy ízletes ebédet, vagy egy finom forró csokit kortyolva a langyos, benti napfényben, miközben a kinti nyüzsgést szemléljük. Csendet és nyugalmat találunk idebent, mert az épület egyik nagyszerűsége a sok közül az, hogy a hatalmas üvegfalakon nem hatol be a külvilág zaja. Kell ennél több?
Nyitókép: Hangvilla hivatalos fotó
