A veszprémi várnegyedben a következő években 18 épület újul meg több tízezer négyzetméteren, köztük a Szent Mihály-főszékesegyház.
Több tíz milliárdos beruházásról van szó
A projekt – amelynek az ötlete három évvel ezelőtt merült fel – 2025-ig tart, ám mivel 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz, a következő egy speciális esztendőnek számíta beruházás szempontjából. Például mindjárt az év elején, a januári EKF-megnyitó idejére a szükséges területekről el kell bontani az állványokat és más építési létesítményeket.
A kulturális fővárosi évad ideje alatt a programok sikeres lebonyolítása érdekében a kivitelezést, ha nem is leállítjuk, de lelassítjuk — fogalmazott a projektvezető, aki a beruházást irányító, a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese. Jelezte ugyanakkor, hogy a tervek szerint 2023 húsvétjára a főszékesegyház – az altemplom kivételével – megújul, májusra pedig három további épület látogatótere, valamint az összes többi tető- és homlokzatrekonstrukciója is elkészülhet.
Pém Attila kiemelte, hogy a mostanihoz hasonló léptékű fejlesztés a barokk kor óta, közel 250 éve nem zajlott a várnegyedben.
A beruházás száz százalékban állami támogatásból valósul meg: 2020-ban a kormány 39 milliárd forint odaítéléséről döntött, amit idén novemberben további 17,8 milliárd forinttal egészített ki.
Mi a helyzet a tiltakozókkal?
Azt gondolom, hogy minden nagy projektnek vannak ellenzői. A Lánchidat is támadták, az Eiffel-tornyot is és a Liget-projektet is, csak hogy néhány példát említsek a közel- és a régmúltból. Ezek a támadások is azt jelzik, hogy egy valódi megaprojektről van szó, amely mindenkinek ott van a látómezejében — mondta a szakember arra reagálva, hogy az elmúlt hetekben több sajtóhír is napvilágot látott arról, miszerint egy körülbelül 3-4 ezer fős csoport erősen sérelmezi a főszékesegyház tervezett belső átalakítását. Ezzel kapcsolatban a projektvezető úgy fogalmazott: ezek „tetszik, nem tetszik” típusú vélemények, amelyeket leginkább arra vezet vissza, hogy az emberek nem szeretik a változásokat.
A Szent Mihály-főszékesegyház esetében azonban olyan megoldásokat kell alkalmazni — folytatta Pém Attila —, amelyek nem „tetszik vagy nem tetszik” alapon születnek, hanem amelyek műszakilag a legjobbak. A sokat vitatott belső festéssel kapcsolatban megjegyezte: a templom falait érintő nedvesedés és sószennyezettség olyan mértékű károsodást okozott a két réteg festésben — az 1910-esben és az 1974-esben is —, hogy a szakértők nagyjából ezek harmadának az eltávolítását javasolták.
Ezért az egyetlen reális döntés szerinte az volt, hogy egy fehér védőréteggel vonják be a falakat, amely védőréteg a jelenlegi állapotot konzerválja, így a későbbiekben annak eltávolításával bármely korábbi falfestékréteg előhozható, azaz kis részben restaurálható, nagyobb részben rekonstruálható.
A szintén a viták középpontjába került üvegablakok ügyében azt mondta, az eredeti, 1910-eshez hű ábrázoláshoz igyekeznek visszatérni, a nem eredeti üvegablakokat pedig kiemelik és restaurálják.
Összességében mindent megteszünk azért, hogy a főszékesegyház méltó állapotba kerülhessen 2023 húsvétjára. Az értékeket pedig mentjük. Ennek jegyében restauráljuk például a barokk oltárokat — fejtette ki. A tiltakozók 3-4 ezer körüli számáról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Veszprémi Egyházmegye több mint 300 ezer lelket számol.
A projektvezetőnek nem újdonság a kritika
Pém Attila ugyanakkor már edzettnek számít, ha egy beruházással kapcsolatos nemtetszés kinyilvánításáról van szó, hiszen ő volt a projektvezetője a fővárosi Liget-projekt részeként megvalósult Magyar Zene Házának is — amelyért egyébként idén az Év projektmenedzsere díjjal tüntették ki —, s ott is sokszor kapott hideget-meleget.
Tudtuk, hogy jó, amit csinálunk, mégis egy hangos csoport folyamatosan azt üvöltötte az arcunkba, hogy nem jó. Fontos látni azonban, hogy mióta elkészült a Városliget megújítása, a ligetvédők is elcsendesedtek, nem üvöltik például, hogy bontsuk le a zene házát — jegyezte meg. Arra is kitért viszont, hogy Veszprémmel ellentétben a Ligetben a műemlékvédelmi szempontok — az Olof Palme-ház néven ismert Millenium Házat leszámítva— nagy mértékben nem befolyásolták a döntéseket, a veszprémi várnegyed esetében azonban gyakorlatilag mindenre kiterjed az örökségvédelmi hatóság hatásköre.
Hasonlóságnak nevezte ugyanakkor a két invesztíció között, hogy mindkettőre hatottak a világban éppen zajló történések. A Magyar Zene Házának építését a koronavírus-járvány kitörése nehezítette, a veszprémi beruházást pedig az ukrajnai háború árnyékában, egy komoly alapanyagár-emelkedés és az import nehézségei közepette kell megvalósítani, de ahogy a városligeti beruházás is sikerrel zárult, úgy a szakember arra számít, hogy Veszprémben is hasonló eredményt tudnak majd letenni az asztalra három év múlva.
Veszprémbe tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Forrás: vg.hu
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
