Becsehelyt elhagyva szőlőültetvények váltják egymást a málladozó falú présházak között. A domb legmagasabb pontján állva látni a pár száz méterre húzódó horvát határt. Itt, a zalai dombság lankái között, valódi oázis mélyén él egy fiatalember, Miklós Ákos Márton, aki négy hektáron a szüleivel együtt kivit és számos más gyümölcsöt termeszt.
Becsehely közelében négy hektáron terem a kivi
– Az e két domb közötti terület ideális hely az egzotikus gyümölcsök számára. A gondolat volt meg először, hogy mivel szeretne foglalkozni élete során, mit szeretne termeszteni. Ehhez igazodva kellett megtalálni az alkalmas területet – mondta a termelő.
– Már gyermekkoromban érdekelt a kivi. A levelek formája, a szokatlan alakú termés keltette fel az érdeklődésemet. Tatabányai udvarunkban találkoztam vele először, édesapám ültette.
A következő élmény akkor ért, amikor a kilencvenes évek végén a legidősebb nővérem apósa fügét hozott a Balaton-felvidéki hétvégi házuk kertjéből.
De nem hagyhatók figyelmen kívül a szüleim szervezte külföldi nyaralások sem.
Olyan egzotikus helyekre jutottam el, ahol addig még sosem látott növényekkel és gyümölcsökkel találkoztam. Feltettem magamban a kérdést: ilyenek itthon miért nincsenek? Ezek a dolgok indítottak el ebbe az irányba
– folytatta Miklós Ákos Márton.
Kivi terem a zalai lankákon
Fotó: szabadfold.hu
A kivivel 1981-ben kezdtek foglalkozni eleink a Dánszentmiklósi és Albertirsai Micsurin Mezőgazdasági Termelők Szövetkezetében. De kiderült, hogy nagyon rossz fekvésű, aszályos területet választottak. Ráadásul a nyolcvanas években jött két olyan tél is, amikor ott mínusz 30 Celsius fokot mértek. Minden elfagyott. Később a termelési kísérletet Siklós környékére, a melegebb Villányi-hegységbe tették át. De ott is kudarcot vallottak a meszes talaj és a rossz metszés miatt. (A csemegeszőlőnél öt rügyre kell korlátozni a termőrészt.)
A kivinél is azt gondolták, hogy hasonló módon érdemes eljárni. Ez volt a totális vakvágány. Ugyanis a kivi esetében a vesszőnek nagyjából a negyedik-ötödik rügyétől kezdődően vannak olyan vegyes rügyek, amikből termés várható. Tehát aki a kivit öt rügyre visszametszi, már abban a percben idő előtt learatja a termést. Megfelelő védettséget jelentő dombos terület szükségeltetik, ahol 50 vagy inkább 100 méteres az úgynevezett fagylefolyási szintkülönbség. Fontos, hogy áram és út is legyen.
– Ha szétnézünk, láthatjuk, hogy itt ugyanilyen adottságú domboldalak vannak, de ezek között az tűnik a legjobbnak, ahol most üldögélünk. Számításba vehető gyümölcs volt a füge, a datolyaszilva, illetve a kivi. A fügét folyamatosan kell szüretelni, érzékeny állagú, éretten puha gyümölcs, igaz, az ára is jó. A kivivel is akad probléma, mert jelentősebb beruházást igényel a támrendszer az öntözés miatt. Viszont jóval nagyobb a hozama, mint a fügének vagy a datolyaszilvának – zárta le a rövid történeti áttekintést a gazda.
A gazdának 450 fügefajtából álló géngyűjteménye is van
– Időre jön a kamion, előtte szüretelünk, nem kell hűtőházat üzemeltetni, az árut csomagolni, és még sorolhatnám. Ez mind külön szakma. Nem hagyható figyelmen kívül, ha az ember 30-50 tonnát akar eladni. Nem is beszélve a terítéshez szükséges szállítóeszköz-igényről. A saját értékesítésnél maradva, az idén kipróbáltuk a Szedd magad! akciót. Nagyon sikeres lett.
Hobbiszinten foglalkozom mással is. Nemrégiben tartottuk meg a füge-génbankom fajtabemutatóját.
Fotó: illusztráció/Shutterstock
– Abszolút sikeres volt, de nem biztos, hogy ilyen új üzleti vonallal akarok foglalkozni. Függetlenül attól, hogy négyszázötven fügefajtából áll a gyűjteményem, és az állomány be van jegyezve a nemzeti génbanktanácsban is. Azért ennek akad már anyagi vonzata is. Olyan fajtákról van szó, amelyekkel ígéretes foglalkozni. A kivinél elsősorban a friss gyümölcsnek a legnagyobb az értéke, s a termesztő szempontjából a legideálisabb, hiszen hűtés nélkül is eláll. A fügéből lekvárt, illetve aszalványt, a datolyából is ez utóbbit csinálnak. A füge igen romlandó, s a belőle készített lekvárnak és aszalványnak nem lett túl sikeres az eladása – zárta gondolatait a zalai termelő.
:
Forrás: szabadfold.hu
Nyitókép: Kivi terem a zalai lankákon
Fotó: szabadfold.hu
