Balaton sok településén a lakosság többszörösét teszi ki a nyaralótulajdonosok száma, és természetes, hogy aki csak teheti, az a járvány miatt kialakult helyzetben – főleg húsvétkor – kimenekül a városokból, például a balatoni ingatlanába a családjával együtt. Emiatt viszont nagyobb veszélynek vannak kitéve az állandó lakosok, akiknek az életkora bőven átlag feletti, ezért a térség több járását is a legveszélyeztetettebbek között tartják számon. Fontos és jó emiatt, hogy a kiemelt üdülőövezetben, főleg a partmenti településeken a polgármesterek az elsők között hozták meg rendkívüli döntéseiket, számos szigorú korlátozást vezetve be a csoportosulások, találkozások elkerüléséért – fejtette ki Lombár Gábor a Balatoni Szövetség elnöke, aki Balatonfenyves polgármestere is.
Az üdülőrégióban ugyan már sok helyen lezártak partszakaszokat, turisztikailag frekventált részeket, strandokat, parkolókat, Lombár Gábor arra kéri a térség településeit, főként a nagyobb tömegeket befogadó vízpartiakat, hogy minél többen éljenek a lezárások lehetőségével.
Balatonfenyvesen péntektől tilos horgászni és sétálni a parton, polgármesteri rendelettel lezáratta a kikötő közterületnek számító mólószárnyát, a strandokat, és megtiltotta a parti játszóterek, sporteszközök használatát is hétfő éjfélig – sorolta az intézkedéseket. Ezzel párhuzamban kérelemmel fordult a rendőrséghez is, hogy segítsen betartatni a szabályokat. Elmondta: péntek reggel a parton több horgászni, illetve szörfözni, kite-ozni vágyóval is találkozott; tudomásul vették az új tilalmakat, de nem mondtak le terveikről, csak elindultak más helyet keresni.
Lombár Gábor beszámolt arról is, hogy a térségben különösen sokan váltak és válnak munkanélkülivé a járvány miatt kialakult helyzetben, ezért azt tervezték, hogy az idegenforgalmi adó (ifa) megmaradó hányadából szolidaritási alapot hoznak létre számukra. Azzal számoltak, hogy a veszélyhelyzet miatt elvonják költségvetésükből az ifa egy részét, de arra nem, hogy az egészet. Ez mindenkit nagyon érzékenyen érint, hiszen az üdülőrégióban tilos sokféle vállalkozás, ipar telepítése, azaz zömmel a turizmusból élnek az emberek, és az önkormányzatok bevételeinek jelentős hányadát az ifa adja.
A Balaton fejlődése azonban nem áll le teljesen. Révész Máriusz, az önkéntességet és adományozást koordináló kormányzati akciócsoport vezetője arról beszélt az M1 Aktuális című műsorában, hogy a járvány a kerékpárutak építését nem befolyásolja, így elkezdődött a Budapest-Balaton kerékpárút építése is.
Új látogatóközpont is épül a balatonfüredi Lóczy-barlangnál, bővül a Hegyestű geológiai bemutatóhely és a Salföldi-major fogadóépülete, a mintegy 400 millió forintos uniós fejlesztés várhatóan jövő év februárjára készül el, erről itt olvashatsz.
Nem függesztették fel, így a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a kormány által támogatott strand- és csúszdafejlesztések a járványügyi körülményekhez igazodva, meghatározott ütemterv szerint haladnak.
Az MTÜ tájékoztatása szerint a támogatásban részesült projektek esetében a támogatói okiratok megkötése megtörtént, a beruházások előkészítése megkezdődött. A balatoni vízicsúszdák fejlesztésére meghirdetett támogatói felhívás lezárult, a beérkezett támogatási igények feldolgozása folyamatban van, a pályázói kör kiértesítése megkezdődött. Ez azt jelenti, hogy összesen 86, a Balatonon pedig 64 strand újulhat meg a közel 3 milliárd forintos forrásból. S, ahogy Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke néhány napja elmondta, van, ahol már megkezdődtek a tervezett, többnyire alapinfrastruktúra-fejlesztést tartalmazó, elsősorban a régi vizesblokkok megújításáról szóló beruházások, melyeknek év végig kell elkészülniük.
– Nyári szezon biztosan lesz előbb-utóbb, a Balaton már a vészhelyzet utáni időkre készül, amikor belföldi turisták dömpingjére lehet számítani – fogalmazott. – A csúszdafejlesztések jó része várhatóan már csak jövőre tud megvalósulni, hiszen ezek esetében még hátravan a támogatási szerződések megkötése és a közbeszerzések lebonyolítása.