A Halló, itt Balaton rendezvénysorozat lavinát indított el a Balatonnál
Halló itt Balaton! néven az 1970-es években indult útjára az a koncertsorozat, amelynek változatos zenei stílusa országosan hatalmas tömegeket mozgatott meg. Júniusitól szeptemberig járta a Balatont a fesztiválsorozat. Szerte az országban is tartottak ezen név alatt szabadtéri, könnyű- és komolyzenei koncerteket. Az aktuális hazai sztár-előadók, valamint orgonakoncert, népdal- és nótaműsor is helyet kapott a műsorban. A rendezvény országszerte népszerűsítette nem csak az előadókat, hanem a Balatont is.
Itt részletesebben is írtunk a Halló, itt Balaton! rendezvénysorozatról.
A helyiek akarták szervezni a Balaton kulturális életét
A Halló, itt Balaton! koncertsorozat idején merült fel a balatoni szervezőkben és szakemberekben az igény, hogy szükség lenne arra, hogy a Balaton kulturális életét ne Budapestről szervezzék, hanem önálló szervezőiroda alakítsa a tó kulturális életét. Ezt a tevékenységet ugyanis akkoriban a Művelődésügyi, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az Országos Filharmónia végezte. A munkába bekapcsolódott az ORI is. Az Országos Rendezvényszervező Iroda szervezte többek között a siófoki Interpop fesztivált is, amely aztán halállal végződő botrányba fulladt. A Neoton Família gitárosa és zenekarvezetője, Pásztor László mesélt a részletekről.
Pénz kellett volna a balatoni szabadtéri színpadok felújítására
A Balaton Szervezőiroda feladatai közé tartozott az is, hogy gátat szabjon az alacsony színvonalú hakniknak a Balaton körül. Emellett pedig kiemelt feladatként határozták meg a szabadtéri színpadok állapotának felmérését és javítását is.
A balatonfüredi erdei színpad rekonstrukcióját elsődlegesnek tartották, de a többit is szerették volna korszerűsíteni annak érdekében, hogy egyfajta nyári kulturális központként üzemelhessenek a Balaton körül.
A szabadtéri színpadokon egész nyáron futó programokat úgy szerették volna összeállítani, hogy azokért az ország minden részéből érdemes legyen elutazni a tóhoz. És persze, hogy az érdeklődők akár több helyszínre is elutazzanak a Balaton körül egy-egy program kedvéért. Emellett pedig az is tervben volt, hogy olyan helyszíneket is kialakítanak, amelyekben esős időjárás esetén is megrendezhetik a programokat. Ehhez többek között a anyagi támogatást az országos idegenforgalmi alap jelentette volna.
– Legtöbbször nincsenek meg a tárgyi előfeltételek a balatoni kulturális élet megjavításához
– írta 1972-ben a Magyar Nemzet.
Ezt olvastad már? Nagy Feró és Agydaganat a balatonfüredi Új Hullámos Fesztiválon itt.
Siófokot akkoriban különösen hátrányos helyzetűnek nyilvánították
Mind a szabadtéri színpad tekintetében, mind pedig a szakmai gárda és a kiszolgáló személyzet szempontjából. Egyetértettek abban, hogy Siófok a déli part egyik legkedveltebb települése és hogy a kulturális és szórakoztató szolgáltatásain sürgősen javítani kell. Szóba került az is, hogy sajnálatos, hogy
Siófokon nincs vízi színpad, amelynek szintén a forráshiány volt az oka, annak ellenére, hogy rendkívül nagy igény lett volna rá a közönség részéről.
Keményen állást foglalt a Balaton beszélgetések nevű zenei konferencia
– A Siófokon rendszeresen megrendezett zeneipari konferencia keretében a Balaton-part közművelődési helyzetét is megvitatták, különös tekintettel arra, hogy a Balaton környéke nemcsak az ország lakosságának egyik nagy üdülőterülete, hanem évről évre külföldi vendégeket is fogad – írta a Magyar Nemzet 1972-ben.
Végül 1971 őszére tűzték ki a Balatoni Műsoriroda megalakulását annak érdekében, hogy annak munkája már az 1972-es balatoni nyáron éreztesse a hatását.
Megszületett a Balatoni Műsoriroda felállításának terve
Feladata az lett volna, hogy önálló hatáskörben gondoskodjon a Balaton körüli kulturális- és szórakoztató programok megvalósításáról úgy, hogy az megfeleljen a helyi adottságoknak, valamint a hazai és a külföldi vendégek igényeinek is. A Balatont akkoriban határoló két megye, Veszprém és Somogy tanácsának javaslatára szerették volna létrehozni a szervezőirodát annak érdekében, hogy
ne csak kihelyezett műsorok legyenek a tó körül, hanem a helyi szakemberek – akik a legjobban ismerik a térség adottságait és igényeit – alakítsák ki a régió önálló kulturális és művészeti életét.
Somogy és Veszprém megye tanácsa is részt vett a szervezésben
Nehézkes volt egységes álláspontra jutni a Balatont határoló két megye vezetésének abban, hogy hogyan alakítsák úgy a tó körüli kulturális életet, hogy az mindenkinek megfeleljen: más igények merültek fel az északi és a déli parton és természetesen a külföldi és a hazai turisták is különböző programokra vágytak.
Az volt a terv, hogy 1971 őszén megalakul a szervezet és az 1972-es balatoni kulturális rendezvények szervezését már az iroda intézi. Az irodán belül propagandacsoportok felállítását is tervezték, amelyeknek a rendezvények népszerűségének növelése és a hírek közönséghez való eljuttatása lett volna a feladata.
Végül három iroda is nyílt rendezvényszervezési céllal
Végül az a döntés született, hogy három irodát állítanak fel és megosztják a szervezési feladatokat: a budapesti főiroda mellett Siófokon és Balatonfüreden terveztek irodát nyitni. Erre azért volt szükség, mert a két megye nem tudott megállapodni, hogy melyikben legyen az iroda központja.
Nyitókép: Jókai (Dimitrov) Park, a Siófoki Szabadtéri Színpad (ma Kálmán Imre nevét viseli) kerítése. A felvétel az Omega – LGT – Beatrice közös koncert alkalmával készült
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás