– A kisgyerekes családoktól a nagyszülőkig várjuk az érdeklődő, természetszerető vendégeket a Festetics Imre Élményparkban. Egy komplex programsorral készülünk április 30-án a Madarak és Fák napja alkalmából – mondta a park ökoturisztikai vezetője, Varga Péterné Judit. – A játékok mellett izgalmas, interaktív ismeretterjesztő előadások is lesznek, és lehet szelfizni a térség legnépszerűbb hattyújával, Totóval is.
Szórakozva tanulj
– A madár gazdája, Rigó Gábor a Festetics-kastély Madárparkjából érkezik kedvencével, sok érdekességet megtudhatunk tőle a hattyúkról. Arra is választ kaphattok, miért nem megfelelő táplálék számukra a zsemle és a kürtöskalács. Gábor mesél a szénhidrátfüggő, beteg vízimadarakról, akiket hosszú szenvedésre ítélnek, akkor is, ha jó szándékból etetik meg őket kürtöskaláccsal.
Olvasd el cikkünket, miért ne adj kalácsot a kunyeráló hattyúknak.
– Én magam is döbbenten látom, hogy hiába a sok figyelemfelhívó cikk, az emberek még mindig az előrecsomagolt, otthon összekészített kiflikarikákkal vagy a parton vásárolt kürtöskaláccsal és lángossal etetik a hattyúkat. A chips, csoki, szendvics is csak az embernek jó táplálék, a madarakat és a vadon élő állatokat is megbetegíthetjük vele.
A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány egy interaktív előadást tart a baglyokról, ami minden korosztály számára sok érdekességet tartogat. Baglyokat is hoznak, így egészen közelről meg lehet nézni az állatokat. Egész nap lesz családi kvízjáték, ahol az erdőkről, a fákról és a madarakról lesznek érdekes feladatok, a legkisebbek kis papír-baglyokat is készíthetnek.
A fülemülék éneke
– A nap zárásaként együtt hallgatjuk meg a fülemülék énekét. 16.30-tól a látogatókkal együtt kimegyünk a parkba és a közeli bokros területre. Az Afrikából hazatérő madarak nálunk is fészkelnek, pár hete vettük észre, hogy visszatértek. Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és apró csigákkal táplálkoznak, melyeket a talajon kapnak el, a magas fákat nem kedvelik. Míg a tojó fészket rakott, párja addig is énekelt, így vette ki a részét a munkából. A hím nemcsak az udvarlási időszakban dalol, hangjával védi a fészken ülő tojót, a területüket.
A költési időszak elején egész éjszaka énekel, hangja elbűvöli az embereket. Az olajbarna színű, vöröses farkú madár a világ egyik legszebb hangú énekesmadara, a népnyelv csalogányként is ismeri.
„ A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Handel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájának főhős csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár. 1924 májusában, a rádió hőskorában, Angliában a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.” (Forrás: MME) |
Kattint ide, és tudd meg, milyen programokkal várnak a gyenesdiási élményparkban.
Nyitókép: pixabay