Ebben az évben számos súlyos, halálos kimenetelű közlekedési baleset történt vasúti átjárókban. Erre tekintettel a Magyar Autóklub és a Fékezd Magad Alapítvány országos baleset-megelőzési kampányt indított. Ennek részeként a közlekedők véleményét is tudakolták a jelenlegi szabályozásokról, a kiértékelt kérdőív eredményét a napokban tették közzé.
A szintbeli közút-vasút kereszteződésekben bekövetkező közlekedési balesetek döntő többsége halálos kimenetelű, ezért mindenki érdeke ennek elkerülése. Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen szabályokkal, bírságokkal, illetve más eszközzel akadályozhatók meg ezek a szerencsétlenségek, hiszen a szabályokat semmibe vevő járművezetők nemcsak saját életüket teszik kockára.
A válaszok alapján látszik, sokan úgy gondolják, hogy
a beláthatatlan vasúti átjárók előtt a mozdonyvezetőnek érdemes lenne hangjelzést adni,
erre talán a figyelmetlenebb sofőr is felkapja a fejét. E módszer hatékonyságával a válaszadók 88 százaléka értett egyet, csupán 6,9 százalék felelt nemmel, 4,3 százalék nem tudta eldönteni, hogy jó-e ez a megoldás.
Jobban megosztotta a válaszadókat a
forgalomlassító műtárgy alkalmazása, ami jelentősen csökkentené az áthaladási sebességet a közúti és vasúti kereszteződésekben.
Erre a megoldásra a válaszadók közel harmada felelt nemmel, de figyelemre méltó, hogy közel kétharmad támogatná a fekvőrendőrök kiépítését.
Ezzel szemben
az átjáró előtti kötelező megállást csupán 29 százalék támogatná,
míg a többiek ezt a megoldást elutasítják. Érvként talán elhangozhat, ha nem jön a vonat, belátható jól a vasúti pálya és működik biztosítóberendezés, a fényjelző készülék, sorompó, akkor felesleges a megállás. Elegendő emlékezni arra, hogy pár évig a szintbeli vasúti átjáróknál lakott területen belül 30, míg azon kívül 40 km/óra volt a legnagyobb megengedett sebesség. Ennek közlekedésbiztonságot javító hatása nem igazolódott. Jelenleg annyi az előírás, hogy legalább 5 km/óra sebességgel kell keresztezni a síneket és tilos megállni az átjáróban.
A MÁV által működtetett 7700 km-es sínhálózaton 5500 szintbeli kereszteződés található, ennek nagyjából felét biztosítja hagyományos vagy fénysorompó.
Ezek számát növelendőnek tartja a megkérdezettek 87,3 százaléka. Az ilyen szerkezet kiépítése jelentős költséggel jár, ennek egy részét fedezni lehetne a szabálytalankodók által befizetett bírságokból, és az is támogatott, hogy ennek a 60 ezer forintos felső határát növeljék meg. Ezzel a megkérdezettek háromnegyede értett egyet, sőt a most kiszabható 8 előéleti pontot is növelnék. A feleletválasztós kérdések mellett többen kifejtették véleményüket: e szerint támogatják a szigorúbb ellenőrzést, valamint a járulékos biztonsági berendezések, például kamerák telepítését.
Mindezek indokolásához csak annyit, ez év első öt hónapjában 43 baleset történt vasúti átjáróban, 17-tel több, mint 2021-ben. Az idei balesetek 18 halálos áldozattal jártak, ez 11-gyel több az azonos időszakkal összevetve, és már meghaladja a teljes 2021-es adatot. Történik ez annak dacára, hogy a vasúti átjárók védelme, biztosítása az előírásoknak megfelelő, 2008 óta a halálos vasúti balesetek oka a KRESZ megszegése volt.
A balesetek megviselik a vétleneket is, a mozdonyvezetők ezért minap nyílt levélben fordultak a közúton közlekedőkhöz. Egyebek mellett ezt írták: Mit érez a mozdonyvezető, amikor a vasúti átjáróban meglát egy autót, teherautót, kerékpárost vagy gyalogost? Elsősorban tehetetlenséget. Gyorsfékezünk, de a vonat fék- útja több száz méter. Ez az egyetlen lehetőségünk, és nagyobb járműnél – ahogy tanították az idősebb, rutinos mozdonyvezetők – a géptérbe szaladni, hogy túléljük az ütközést. A balesetek egy pillanat alatt következnek be, esélyünk sincs az elkerülésükre.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Tovább olvasnál? Nézd meg ezeket is!
A vonat nem tud azonnal megállni, te igen
„Üvöltöttünk, hogy tolasson hátrébb, mert jön a vonat” – helyszíni beszámoló a Siófok-Balatonszabadi vonatbalesetről
Vonatbaleset a Balatonnál: egy család hajtott a sínekre