Az arany leletet a Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetőjében, Zamárdiban találták. A feltárását 1972-ben kezdték meg a régészek. Az elmúlt években több mint 2800 sírt találtak, további 2000 még feltáratlan.
Évek óta tart az avar kori sírok feltárása Zamárdiban
Fotó: Krausz Andrea
Arany lelet volt a sírban
Szakemberek a közösségi oldalon arról számoltak be, hogy idén is folytatódott Zamárdiban a „Rétiföldek avar kori régészeti ásatás”. 43 avar kori sírból (i.sz. 600-630) került elő értékes régészeti lelet. Találtak bronz lemezekkel díszített favödröket, aranyozott bronz övdíszt és kerámia edényeket is.
De mindezek közül a legérdekesebb a „nemzet aranya”.
Bizáncban készült
A bejegyzés szerint Dr. Balogh Csilla ásatásvezető mellett Dr. Kustár Ágnes, Dr. Rendes Katalin, Dr. Suskovics Csilla antropológusok, valamint Dr. Erdősi László régész is csatlakozott a szakmai stábhoz Zamárdiban. Azt írták, hogy a pénzérem, egy 616-625 között vert, Bizánc valamelyik verdéjében készült, arany, könnyű solidus.
Heraclius és Heraclius Constantinus arany pénze volt, a két oldalán az uralkodók láthatók.
Az arany lelet az egyik uralkodó arcmásával
Fotó: Facebook/Metzker Krisztina
Nagyon értékes
Az arany lelet egy 35-45 évesen meghalt férfi mellett volt a sírban. Különlegessége, hogy a pereméről kisebb darabokat levágtak,
amiből talán a férfi asszonyának készíttetett ékszert.
Valószínűleg annak a nagy mennyiségű aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak.
Lovasok maradványai lóval együtt
A régészek kiástak még három ló-lovas sírpárt is. Mint írták, a halott lábához külön gödörbe temették el az állatot. A lovak mellett megtalálták a lándzsát, lószerszámokat, íjakat, nyilakat.
A lovakat díszes lószerszámokkal díszítették.
Barokkos mintájú, három karéjos, rojtos végű lószerszám-veretekből többféle típus is előkerült a sírokból. A fej- és a farhámokat préselt félgömb alakú rozettákkal verték ki. Mindegyik feltárt darab kis műalkotás a maga nemében.
Nyitókép: Illusztráció/Krausz Andrea
