– Ha belép egy térbe – mint mondjuk ez a kávézó, ahol beszélgetünk –, mire figyel fel elsőként?
– Sajnos, a hibákra, bár ezt tudatosan igyekszem legyőzni. Mivel a munkámhoz erre van szükség, a szemem rögtön a problémát keresi, hiszen egy építkezésnél időben ki kell szúrnom, ha például nem szép a burkolatváltás. Pont ezért szeretem az esetlenebb helyeket, ahol nem friss a felújítás, lazább, akár kopottas az enteriőr, mert akkor el tudom engedni ezt az önkéntelen szakmai figyelmet.
– Luxusnak számít ma belsőépítészt fogadni?
– Szerintem nem. Aki belefutott már egy-két komoly építkezési hibába, az érti, hogy ez egy külön szakma, aminek van létjogosultsága, és amivel még spórolni is tud magának.
– Aminek kapcsán most sokat hallani a nevét, az a Buborék Csopak, ami pékség, biciklibolt és szálláshely egyben. Egy ilyen szokatlan kombináció kihívás elé állította?
– Igen, de amikor utánanéztünk, külföldön és itthon is találtunk pár hasonló, jól működő példát. Nagyon szeretem a balatoni projekteket, a tulajdonosoktól gyakorlatilag szabad kezet kaptam, ezért boldogan vállaltam el Móder Edit építésszel együttműködve.
– Mitől lehet egy balatoni vendéglátóhely ma kiemelkedő? Például attól, hogy a vendégtérbe behozták a bicikliket?
– Szerintem itt ez telitalálat. Ezek több millió forint értékű biciklik, tehát önmagukban is értelmezhető, gyönyörű dizájnelemek, amelyek megtalálják a helyüket a térben, és össze is kötik a funkciókat. Ez volt a legevidensebb dekoráció. De különleges a látványkandalló, vagy a bárpult íves felső része is, amelyhez egy speciális marógép kellett, hogy megvalósulhasson. Egyébként alapvetően tetszik az embereknek a koncepció, úgy hallom, van, aki a déli partról jár át reggelizni ide. Rá szoktam kérdezni a megrendelőimnél, hogy működik-e a gyakorlatban, amit kitaláltunk. Mert amíg épül egy hely, addig csak a hibákról beszélgetünk, semmilyen pozitív visszajelzést nem kapunk, ez teljesen természetes. Miután pedig megnyit egy kávézó, étterem, üzlet, vagy birtokba vesznek egy lakást, akkor az üzemeltetésre, illetve a berendezkedésre kerül a fókusz, azért nem hívnak. Nekem viszont fontos, hogy ismerjem a tereim utóéletét. Nem azért, hogy megveregessem a vállam, hanem, hogy tanuljak belőle.
– A tervezésben számol azzal, hogy amit kitalál, ahhoz talál-e megfelelő szakembert itthon?
– Nem, szerencsére már olyan gárdával dolgozhatok, amelynek tagjai velem együtt, örömmel keresik a megvalósíthatóság útját, akkor is, ha lehetetlennek tűnik. Van egy asztalosom, aki elsőre kiakad az ötleteimtől, de három nap múlva felhív, hogy gondolkozott, és kitalált valamit. Muszáj a szakembereknek is nyitni a kreatív megoldások felé, mert egyre több a nemzetközi színvonalú tervezőcsapat Magyarországon. Van, amit érdemes külföldön legyártatni, de például nagyon jó lámpagyártók elérhetők már itthon, egyedi kanapét, burkolatot is rendelhetünk, az asztalosok pedig szintén kiválóak. Szuper üvegmunkákat csináltathatunk – akár ablakról, különleges zuhanykabinról legyen szó, de remek tükörműveseket is ismerek.
– Mennyire lehet kreatív egy belsőépítész ma Magyarországon?
– Jó esetben azért választanak ki valakit a megrendelők, mert megnézték, hogy miket tervezett eddig, és az a stílus áll közel hozzájuk, tudják, mire számíthatnak tőle. Sajnos még így is előfordul, hogy az egyeztetések végére a tervek legkreatívabb részét lehúzzák a tulajdonosok, és marad egy átlagos alap. Nem feltétlenül anyagi okból, inkább nincs hozzá elég bátorság. Egy vendéglátóhelynél más, mert ott egy adott ízlést, vagy egy divatos koncepciót kell kiszolgálni.
Fotó: Gosztom Gergő
– Mennyire tudják megfogalmazni az emberek, hogy milyen otthonra vágynak?
– Van, akinek fogni kell a kezét, és van, aki proaktívan részt vesz a folyamatban. Az a szerencsés, ha a másik fél tisztában van azzal, hogy ő melyik típusba tartozik, mert akkor tudunk egymásnak segíteni. Az ma már alap, hogy az első megbeszélésre a megrendelő inspirációs fotók gyűjteményével érkezik. Az viszont tény, hogy például a „skandináv stílus” két embernek teljesen mást is jelenthet, emiatt értelmeznünk kell, hogy pontosan mi ragadta meg egy lakásfotón.
– Mennyire fontos ma a tervezőknek és a vásárlóknak, hogy a magyar dizájnerbútorok közül is válogassanak?
– Például egy nem megvalósult irodaprojektemnél kifejezetten kérték, hogy minél több magyar tervező, beszállító működjön közre, de ez rendkívül ritka. Én abszolút követem a magyar dizájnerek munkáit az online térben és élő kiállításokon is. Gondolkozom bennük, ajánlom a tárgyaikat a megrendelőknek, ha a stílusukhoz illeszkedik. Épp megkeresett egy egyedi fémburkolatokat készítő tervezői csapat, hogy véleményezzem a termékeiket. Igyekszem segíteni őket felhasználási területek javaslatával, vagy fejlesztési ötletekkel – akár épülethomlokzaton, recepcióspulton vagy a belső falakon is alkalmazható ez az új technológia. Sajnos, sokszor akkor lesz sikeres itthon egy magyar márka, ha már külföldön menőnek minősítették, bekerült nemzetközi lakberendezési magazinokba. Az nagyon előremutató, hogy komolyabb, korábban csak külföldi márkákkal foglalkozó, hazai dizájnüzletek már beveszik a magyar tervezői darabokat is a kínálatukba. Ez azért is hasznos, mert így a fiatal formatervezők azt látják, hogy van értelme a munkájuknak, kapnak itthonról támogatást. Mivel valószínűleg nagyobb mennyiségben gyártják, egy külföldről rendelt termék sok esetben olcsóbb tud lenni, mint egy hazai darab, de nagyon örülök, ha egy Hannabi kanapéra vagy egy Position Collective lámpára esik egy megrendelőm választása.
– A gazdasági nehézségek már érzékelhetőek a munkája során?
– Egyelőre nem, most még tele vagyok megrendeléssel, de készülök a nehezebb időszakokra. Úgy gondolom, hogy válság idején a cégünkbe kell befektetni. A legjobb befektetésnek pedig a tanulást tartom, ezért szeptembertől újra egyetemre fogok járni, hogy még jobban elmélyülhessek a szakmámban. Alázatosan állok a tanulás elé, várom az új inspirációkat, az új ismeretségeket.
– Az alapanyaghiány mennyire nehezíti az építkezéseket?
– Szerintem most az vágjon nagyobb építkezésbe, akinek – kis túlzással – végtelenek az anyagi forrásai vagy ráér befejezni a projektjét. A költségek egyszerűen nem tervezhetők. Van olyan megrendelőm, akinek rendelkezésére állt egy raktárépület, így ő előrelátóan mindent meg tudott rendelni már tavaly. Olyan alapanyagokat, szanitereket, burkolatokat is, amelyekre csak idén nyáron lett szükség az építkezésénél. Ezzel harminc-negyven százalékot biztos, hogy fogott a kiadásain.
– A fűtéssel kapcsolatos problémákra kérnek már megoldásokat a megrendelők?
– Bár az épületgépészet nem az én asztalom, azt látom, hogy megugrott a kereslet a napelemek iránt. A nyaralókba sokszor választanak valamilyen típusú kályhát, ami fával is fűthető, és egyben dekoratív. Szerintem a legjobb választás a cserépkályha, mert ahhoz kell a legkevesebb fa, és órákig tartja a meleget. Most már bármilyen egyedi formát, cserepet tervezhetünk hozzá, és üvegajtókkal is kombinálhatjuk, hogy látszódjon a lobogó tűz, mint a kandallóknál.
– A környezetvédelem mennyiben befolyásolja a megrendelők választásait?
– Az irodaprojekteknél kiemelten fontos, ott kifejezetten szempont környezettudatos anyagokat választani. A lakásoknál a dizájn és az ár sokkal meghatározóbb. Én úgy próbálok környezettudatos lenni, hogy mindent, ami adott és felhasználható, azt igyekszem menteni egy építkezésen. Adjuk el, adjuk oda ingyen, de ne keletkezzen szemét. Szomorú, amikor egy frissen – rossz minőségben vagy nem az új tulajdonos ízlésének megfelelően – felújított lakást szét kell verni. Le kell szedni a fürdőszobai burkolatot, kidobni a laminált padlót, ami két-három évig sem szolgálhatott. Ugyanez igaz azokra a vendéglátóhelyekre, amelyeket pár évente újradefiniálnak és emiatt szintén megy a kukába a teljes enteriőr.
– A lakberendező díja a teljes építkezés-felújítás költségének hány százalékát teszi ki?
– Az építész és a belsőépítész összesen nagyjából tíz százalék, de ezt munkája is válogatja, és előfordul, hogy ezt a két megbízást egy személy viszi.
– Van olyan feladat, ami még nem találta meg, és vágyna rá?
– Nagyon szeretem a szálláshely-kialakítást. A Buborék is ilyen volt, illetve most Tihanyban egy kollégámmal tervezek miniapartmanokat. A lakások esetében általában időtálló, viszonylag visszafogott enteriőr megteremtésére törekszünk. Ellenben egy hotelben, ahol csak néhány éjszakát marad a vendég, lehet sokkal színesebb, intenzívebb kialakítású a tér, amely a feltöltődést segíti, kiszakít a mindennapokból. Emiatt vágynék szálloda, illetve szálláshely projektekre. Érdekes kihívás nekem, jobban elengedhetem a fantáziámat.
Nyitókép: Facebook/Buborék Csopak
