– Nagymamámnak volt egy kis birtoka Badacsonyörsön, azt kezdtem körbevásárolni az ezredforduló idején. A kezdetekben 4-5 hektáros területben gondolkodtam, ahol kialakul majd egy igazi „szeretem birtok”, ahol nem kell sokat idegeskedni, aggódni, hanem a munka szeretet oldalát látom. Kicsit nagyobb lett a terület, jelenleg 10 hektáron gazdálkodunk, de itt most tényleg megállunk – nevet Péter. – Ez még családi berkeken belül működtethető, még ismerem a szőlőtőkéimet, teljesen belátható a terület.
Váli Péter és felesége, Váli Bogi; Fotó: Váli Péter
– Gyerekkori a kötődés és a késztetés a borkészítéshez?
– Nagymamámtól is jött ez a szeretet, édesapám szülei nagyon szerették a földet, de a legnagyobb késztetést az Ecseri úti Gundel Károly Vendéglátóipari Szakközépiskolában kaptam. Volt egy fantasztikus tanárom, Keller tanár úr, aki felszolgálást tanított nekünk. Ez még abban az időben volt, amikor legjobb esetben vörösboros kólát ittunk a diszkóban, de a tanár úr a saját pénzén vásárolt különleges tételekkel megismertette velünk a gasztronómia magasabb szintjét. Külföldön és dollárboltokban vásárolt, behozott az órákra sonkákat, kolbászokat, borokat, és fényképeket mutatott olyan vidékekről, mint Elzász-Lotaringia, Toszkána, Piemont.
Megmutatta, milyen csodálatos az ételek és a borok kapcsolata, hogy milyen különleges borok készülnek szerte a világban. Mutatott képeket a Balaton-felvidékről is, régi pincékről, csodás tájakról. Már akkor volt bennem egy vágy, hogyha felnövök, akkor lesz egy borospincém. Ekkor még csak 15-16 éves voltam, de nagyon fogékony és lelkes a gasztronómia iránt.
– Ebben az időszakban is járt Badacsonyban?
– Nem. Ebben az időben csak a nagymamám élt Badacsonyban, én a fővárosban nőttem fel. Ő mindig sokat mesélt arról, hogy ez milyen csodálatos hely. Csak 29 éves fejjel jöttem vissza egy gyönyörű tavaszi napon, de azonnal tudtam, itt kell megvalósítani a gyerekkori álmomat. A 150 méter magasan fekvő terület a dús barna erdőtalajjal és a csodálatos panorámával szerelem volt, első látásra.
Fotó: Mihály Szilvia
2008-ban, már megismerve a termőterületet, és tudva, hogy én mit szeretnék a bortól, születtek meg azok a tételek, melyekre már a baráti kör is azt mondta, hogy jelentős borok lettek. A kéknyelű már akkor felkeltette a szakma érdeklődését is, az olaszrizlingem a Magyar Tudományos Akadémia bora lett. A visszaigazolások után vásároltam még területet, és kezdtük tudatosan felépíteni a Váli bor márkát, ami a mai napig fejlődik.
– Ma már Badacsonyörs a lakhelyük?
– Én 2012 óta teljes állásban ezzel foglalkozom, az időm nagy részét a birtokon töltöm. A gyerekeim miatt azonban nem költöztünk le 100 százalékosan. Mivel anyai nagypapám révén német családból származok, és fontosnak tartom a német nyelv ismeretét, ők Óbudán járnak a német nyelvű általános iskolába. Ameddig ők nem repülnek ki, a kettősség megmarad az életünkben. Én ma már jobban gondolom magam Badacsonyinak, mint fővárosinak az életem 4/5-ét itt töltöm. A gyerekek szívük szerint itt élnének, imádják a helyet, de azt gondolom, a legtöbb, amit szülőként adhatok nekik, hogy egy jól megalapozott tudást szerezzenek.
A gyerekek imádnak itt lenni. Fotó: Váli Péter
A család a borok névválasztásában is fontos. A gyermekeimről is neveztem el borokat, van Luca bora, Márton bora, Vince bora és Peti bora is. A felségem, Váli Bogi fantasztikus asszony, nagyon jól ért a borokhoz és jól kóstol, mindenben támogat engem. Próbálunk együtt élni a természettel, ez a borainkban is megmutatkozik.
– Mire emlékszik a gyerekkorából, milyenek voltak a nyarak a nagymamánál?
– Arra emlékszem, hogy borzalmas borai voltak, de a Balaton szépsége is megragadt bennem. Nem csak a fürdőzést és a vízbedobálást vagy a fagyizást szerettem édesapámmal, hanem a csodálatos táj is bennem élt. Lehet, ezért is volt, hogy amikor Keller tanár úr mutatott képeket Badacsonyról, a magyar borvidékekről, akkor visszajöttek az emlékek.
– Mit szeret a legjobban ebben a tájban?
– Minden évszak lenyűgöz, nincs kétszer ugyanolyan látvány. Lehet egy szürke, ködös félhomály, amikor a távolban halványan kirajzolódik a Badacsonyi hegy, vagy amikor tiszta az idő, de pipál a hegy, de lehet egy gyönyörű szeles idő, amikor kilométerekre ellátni a déli partig is, még a víz fodrozódását is látjuk; mindegyik csodálatos.
Ez a kis völgy, ahol a Váli bor területe van, a Kisörshegyi-völgy igazán különleges érték. Körbevesznek a hegyek, keletről véd az Örsi-hegy, nyugatról a a Gulács, délnyugatról a Badacsony, északnyugatról Tóti-hegy és délkeletről nyitottak vagyunk a Balatonra.
Fotó: Mihály Szilvia
Fantasztikus a talajösszetétel, megtalálható itt a vörös homokköves agyagos talaj, a vulkanikus talaj, de a pannon tenger magas mészkő tartalmú lemosódásai is. A talajszerkezet miatt készülhetnek itt ilyen magas minőségű borok.
– Tudatos, hogy milyen fajta szőlőt milyen talajra ültet?
– Részemről ez abszolút tudatos. A tanulmányaim sokat segítettek ebben, minden új telepítésnél ez alapján döntöttem a szőlőfajtákról. Ez még ma is hiányosság Magyarországon, volt olyan időszak a szőlőtelepítések idején, amikor hasraütérse telepítették a szőlőket, és nem a megfelelő termőterületre. Ezen sokat kell változtatni.
– Itt a vendégek is saját szemmel látják, hogy milyen területről származik a bor ami a poharukban van.
– A vendéglátást, borkóstolást az első pillanatoktól ide terveztem a birtokra, holott messze vagyunk Badacsony központjától. A célom az volt, hogy a vendégek megismerjék a szőlőt, a termőhelyet. Itt láthatják, hogy a szőlő gondozott, hogy a terméskorlátozás valóban működik, itt le lehet sétálni a pincébe. Hitelesen tudjuk bemutatni, hogy mivel foglalkozunk. Franciaországban és Olaszországban is a szőlőben vannak a kóstolók, nem külön kóstolóutcák vannak lent a faluban. Én ezt akartam megmutatni a vendégeknek az első perctől kezdve: hogy besétálhatnak a szőlőbe és megélik az igazi pincehangulatot.
Fotó: Mihály Szilvia
Szerencsére a vendégek visszaigazolták ezt a gondolatomat, imádnak itt lenni, itt ébredni. Az illatok, a nyugalom, a természetközeliség, a pokrócon ülve borozás élménye örökre az emlékezetükbe vésődik. Ide nem kell tévé sem, helyette meg kell inni két pohár bort és beszélgetni kell.
– Hova indulhatnak kirándulni az itt megszálló vendégek?
– A mi kis szerelemvölgyünkből csillagtúraszerűen fantasztikus helyek érhetők el. Mindössze 800 méter Salföld, a Káli-medence központja, ha északra indulunk, ez gyalogosan 15-20 perc. Kékkút 30 perces gyaloglással érhető el, 25 perc alatt megmászható a Tóti-hegy, vagy ahogy errefelé mondják, a Kopasz -hegy, ami 360 fokos panorámájával a kúpjáról csodálatos élményt nyújt. A vulkáni kúpon nem tud megélni semmilyen növény, ezért körbejárható, innét nyílik szerintem Magyarország legszebb panorámája.
Fél órás sétára van a Pálos kolostor, a hegygerincen át lehet sétálni a Folly arborétumba, ami Magyarország legszebb arborétuma. A strand sem nagy távolság, és csodálatos borászatok vannak a közelben: a Csendes birtok, a Folly borászat a Sipos borház, Borbélyék, Barczáék is várják a vendégeket. Itt nem csak egy-két napot, de egy hetet, vagy még annál is több időt el lehet tölteni.
– Mi a kedvenc kirándulóhelyük a családdal?
– Mi is nagyon szeretünk a gyerekekkel a környéken kirándulni. Megmásszuk a Tóti-hegyet, barangolunk Salföldön, lovagolunk, szeretünk strandolni is. Imádjuk a Szigligeti várat, mellette lehet egy jót fagyizni is. Ha koncertre vagy színházba mennénk, itt van a közelben Keszthely és Veszprém. Jó itt élni és megélni az élményeket.
Nagyon szeretek járni más borvidékekre az országon belül és külföldön is. Mi a feleségemmel nem tengerparton lustálkodós nyaralók vagyunk, hanem a pihenésünk alatt is borvidékeket fedezünk fel. Nagyon szeretjük a borhoz és szőlőhöz köthető pihenéseket, minden tavasszal és ősszel elutazunk az Óvilágba, francia és olasz borvidékere. Ilyenkor 10-15 pincészetet látogatunk meg 4-5 nap alatt, rengeteg élményt szerzünk és tanulunk. A látottak egy részét próbálom alkalmazni a borkészítésben és a vendégfogadásban is.
– Még érik a paradicsom és a paprika, minden nyersanyagot meg tudnak termelni a vendéglátáshoz?
– Alapanyagainkat vagy megtermeljük vagy a környékről szerzem be. A sajtok, felvágottak, húsok a környék termelőitől származnak. Sajtot a vászolyi sajtmanufaktúrától és a Büki sajtmestertől is vásárolunk. A paradicsom, paprika, gyümölcsök itt teremnek, a kertünkből látják el a vendégeket. Úgy ültettük a fákat, hogy egész nyáron folyamatosan legyenek friss gyümölcsök a reggeliző asztalon. Többféle barack, szilva, körte és alma van a birtokon. A Reneszánsz Pálinkaházzal közösen készítünk pálinkát, a gyümölcsökből szörp és lekvár is készül, a paradicsomból paradicsomlét és lecsót teszünk el télire.
Fontos a helyi alapanyag
Fotó: Váli Péter
– Mikor csatlakozott a Balatoni körhöz?
– A kezdetektől részt veszek a munkákban. Mi annak idején először a Badacsonyi kört álmodtuk meg a fiúkkal, Kardos Gábor volt ebben a fő tervező. Laposa Bence, Istvándy Gergő, Szeremley Laci és én csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez, és ez nőtt tovább. Először rajtunk kívül csak 8-10 tagunk volt, mára több mint 30-an vagyunk.
Az egész éves nyitvatartás és a minőségi vendéglátás az első perctől kezdve a céljaink között szerepel.
– Milyen fejlesztési tervei vannak a birtokon és a régióban?
– A Balaton egész évben élvezhető, ezt folyamatosan kell kommunikálni. Ehhez programok kellenek, hogy az emberek azt lássák és tapasztalják, hogy mindig jó ide jönni. Szeretnénk egy Nyitott pincék sorozatot az Örsi-hegyen, hasonlót, mint a Szent György- hegy hajnalig esemény vagy a badacsonyi Gasztrohegy. Nagyon sok izgalmas helyszín van itt nálunk is, ezeket szélesebb körben is meg kell ismertetni.
A nyersanyagok területén is fejlődni kell a régiónak, kell, hogy legyen sonkaüzem, húsérlelő üzem, ami ellátja az egész környéket, fontos, hogy legalább 3-4 sajtüzem működjön, hogy legyenek haltenyésztők. Fontos lenne, hogy a munkaerőt, főleg a fiatalokat itt tartsuk és visszacsábítsuk. Ehhez szállodák és új szolgáltatások kellenek, melyek új munkalehetőségeket adnak a régióban.
A korábbi telekspekuláció tönkretette a Balatont is, sok az elhagyott terület, ezeket kötelezően gondozni kellene. Nem lehet ilyen szépségű tájon megengedni, hogy szőlőterületeket vásároljanak, majd azok elgazosodjanak, elvaduljanak, csak arra tartsák, hogy a későbbiekben azt továbbértékesítsék. Ehhez jogszabályokat kell módosítani, de bízom benne, hogy meghallják a szavunkat, és megszépül a környék.
Fotó: Mihály Szilvia
A Badacsonyi borvidék hatalmas javuláson ment át az elmúlt 20 évben, fehérborok tekintetében én a világon is az első 10 legjobb termőhelyre sorolnám. Badacsony talajadottságai és mikroklimatikus környezte a világon is egyedülálló.
Nézd meg további képeinket a Váli birtokról:
Olvass tovább a Balatoni Kör többi tagjáról is!
Készítette: Mihály Szilvia
