Az alattunk fekvő Balaton, a felettünk magasodó Badacsony és a mindent betöltő szőlő- és mustillat egy pillanat alatt győzött meg arról, hogy valóban a szeptember a legszebb nyári hónapunk. Gyenge szél, szikrázó napsütés, csodaszép színek vesznek körül bennünket. A tónak inkább ezt az arcát szeretnék megmutatni a Balatoni Kör tagjai az idelátogatóknak a zsúfolt augusztus helyett.
Kardos Gábor a Sorbonne-on tanult filozófiát, Párizsból költözött Badacsonyba, ahol előbb helyi szinten indított el egy borász összefogást Badacsonyi Kör néven, majd úgy gondolta, hogy régiós szinten lehet igazán sikeres az együttműködés, ezért szervezte meg borászokon kívül vendéglátósok bevonásával a Balatoni Kört, melynek két évig elnöke volt, majd szóvivőként folytatta. Nemcsak a vendéglátás és a turizmus fejlesztése érdekli – a beszélgetésben kiderült, milyen sokféle téma foglalkoztatja. Szerinte például a Balaton a legélhetőbb város az országban.
– Aki térségfejlesztéssel és urbanisztikával foglalkozik, annak evidens tény, hogy a Balaton egy összefüggő településfüzér, egy nagyjából félmilliós agglomeráció. Ebben a keretben sokkal jobban lehetne fejleszteni. Az integráció fontos eleme lenne, ha a Balatonnak mint egységesedő agglomerációnak a jövőben lenne egy főpolgármestere, miközben a mai önkormányzatok is megmaradhatnának, mint a fővárosi kerületek esetében. Most minden település falusi-kisvárosi léptékben próbál fejleszteni, nem régióként fejlődünk. Legfeljebb 20 ezres városok keretei helyett egy félmilliós nagyvárosban lehetne gondolkodni. Így urbanisztikailag a Balaton a legnagyobb vidéki város és Budapest egyetlen kihívója lehetne, 10-20 év múlva a Balaton trendibb tudna lenni, sokkal jobb életlehetőséget tudna kínálni. Megadhatná mindazt a szolgáltatást az itt élőknek környezet- és zajszennyezés nélkül, amit egy nagyváros.
Nem csak turisztikailag látok lehetőséget a tóban, hanem lakóhelyként, élettérként is. Vannak kulturált szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek, nincsenek közlekedési dugók. A világ legélhetőbb városainak népsűrűsége megegyezik a régió népsűrűségével. A Balaton lehetne a jövő városa, a fenntartható városiasodás modellje Magyarországon.
– A cél az lenne, hogy többen költözzenek a Balatonhoz?
– Igen, teljesen egyértelmű. Nyáron túl sokan vannak a tónál, télen pedig kevesen. Ha a régióba nem csak hosszú hétvégére járnának az emberek a nagyvárosokból, hanem fordítva, mondjuk Pestre mennének egy-két napot dolgozni a cégvezetők vagy távmunkában dolgozók a tó mellől, máris javulna a helyzet. Nem turisztikailag kéne népszerűsíteni a Balatont,hanem mint a legélhetőbb régiót. Egy „Boldog Balaton” kampány kéne, ami végre szakítana a nyaralóhely reklámozásával, és azzal szólítana meg igényesebb családokat, hogy költözzenek a Balatonra, mert itt lehet megtalálni a legjobb életminőséget.
Olyan kört kell megszólítani, akik egész évben igényszintjavulást jelentenének a tónak. Ebben proaktívnak kellene lennünk. Rengetegen gondolkodnak a költözésen, de ma még magukra vannak hagyva, nem tudják, milyen adminisztrációs feladatok és lehetőségek vannak itt, szükség lenne egy szervezetre, ami összefogja és elősegíti ezt. Még nem 100 százalékos az infrastruktúra, helyenként nincs térerő vagy szélessávú internet sem, sok a hiányosság a nagyvárosban megszokott életformához képest, de a hosszútávú irány ez lenne.
Balaton-átcsúszás
Balatoni Körként nem értünk egyet azzal a koncepcióval, ami 40-50 éve működik, hogy a Balaton csak nyaralóhely és augusztus 20-án téli álomba merül. A gazdaság számára is fontos lenne a szeptemberi nyitvatartás, a szüreti időszak még nyárutó, nem ősz. Az őszi programokat szüret utánra kéne tenni, most még nyár van. A klímaváltozás miatt már tovább tart a nyár, idén április végétől tart a kánikula. Így öt hónapos főszezonban kéne gondolkodni.
– Mit jelent neked most a Balaton?
– A Balaton az a környezet, az a világ, ahova hazataláltam. Budán születtem és Párizsban éltem több mint tíz évig, de ez az az életforma, ami ma Magyarországon a legjobbat adja. A legjobb életminőséget nem Budapesten, hanem itt tudjuk adni. Itt a legmagasabb a várható élettartam, az adatok a Rózsadombbal azonosak. Itt egészségesebb és szebb, harmonikusabb a környezet, ez pozitívan hat az emberek egymáshoz való viszonyára. Amit én láttam az utóbbi 10 évben, a balatoni szervezetek együttműködésében is példaértékű. Az ország legpozitívabb régiója a Balaton, lélekben mindenki elmosolyodik ha a Balatonra gondolunk. A Balaton mosoly az ország arcán, és ha a térképre nézünk, egy kicsit tényleg szmájlik vagyunk. A Balaton a magyar élet napos oldala. Nagyon hiszek a régió értékeiben és a helyi közösségekben, a régiós együttműködés erejében.
– Hogyan lehetne a régiós értékeket ismertebbé tenni?
– Egy régiós ernyőmárkát és eredetvédelmi rendszert kell kialakítanunk. Erre a BalatonBor egy jó példa, ehhez hasonlóan kellene a többi terméket is márkázni. Sajt, szörp, befőtt, de akár könnyűipari termék is lehessen Balatoni. Egy Made in Balaton márkázású termék önmagában sokkal nagyobb marketing értékkel bír, mint egy szórólap vagy tévéreklám. A helyi termékek viszont enélkül a mai piaci valóságban esélytelenek , csak akkor tudnának versenyképessé válni, ha egy ilyen régiós márkával jutnának piacra. Egy-egy termelő nem tud nagy mennyiséget előállítani, kellő minőségbiztosítást adni és ennek érdekében fejleszteni, de több, hasonló minőséget előállító termelő közösen megállhatja a helyét akár a nemzetközi piacon is.
– Mi lenne a Balaton virága, jellegzetes növénye?
– A mályva. Egy komplett arculatépítési program lehetne a Mályvaprogram. Ajánlás szinten meg lehetne fogalmazni az önkormányzatok számára a régiós koncepciót, hogy a legfrekventáltabb helyeken mályvát telepítsenek. A mályva már az úri és a paraszti kertekben is régóta itt van. Viszont tájidegen a pálma és a leander, de a levendula sem a Balatonhoz köthető az európai fejekben, hanem Provence utánzása. A leander mérgező, de a mályva gyógynövény, készíthetünk belőle hibiszkusz teát, szörpöt, régen használták textilfestésre is. Számtalan felhasználási módja van. Nem csak képeken és logókon, de régiós termék szinten is megjelenhetne.
Óriási lehetőséget látok a mályvában: májustól októberig virágzik, így a meghosszabbított főszezon jelképe is lehetne. Sok helyen már most ott van, például Balatonrendesen a 71-es út mellett van egy mályvafal. Mennyivel szebb lenne, ha ilyen virágfallal kerítenénk be a strandokat a szögesdrót kerítések helyett. Aki végigmenne a parton gyalog vagy autóval, végig egy színes és csak régiónkra jellemző virágfal mellett mehetne. A Gasztrohegy programmal összefüggésben Badacsonyban elindítanánk egy helyi mályva programot is.
– Mit terveztek még az idei évben?
– Ha befagy a Balaton és biztonságos a korcsolyázás, akkor idén is lesz Balaton-átcsúszás, ami az előző telek legnépszerűbb programja volt. Az októbertől induló Gasztrohegy program kapcsán minden hónapban tartunk tematikus gasztro hétvégéket Badacsonyban, lesz adventi díszkivilágítás, Szigligeten egész télen üzemel a korcsolyapálya. Megtartjuk a Balaton napját, a balatoniak első közös rendezvényét és felhívjuk a figyelmet, hogy a tavat nem csak szóban kéne szeretni, hanem konkrét tettekkel megóvni és védeni. Egész évben.
– Kedvenc időszakod?
–Május, június eleje és szeptember. Ez az új nyár. Nincs rettentő meleg, nincs rettentő tömeg. A tengereknek sincs ennyi arca és rajzolata, színe, mint a Balatonnak. A legnépszerűbb tengerpartokon már nincs élővilág, a Balaton egyik csodája és a versenyképesség záloga, hogy ez egy nemzeti parki környezet, itt valódi vízi élet van, kócsagokkal és nádasokkal.
– Hogy kerülnek polinéz vitorlások a Balatonra?
– A keszthelyi Balaton Múzeumban őrzik a legrégebbi balatoni hajót, ami egy kivájt fatörzsből készült bödönhajó. Valószínűleg régen sem szerettek evezni a halászok a Balatonon, ezért két nem túl stabil kivájt fatörzset köthettek össze, és vitorlát tettek rá. Na, pont ilyen a polinéz vitorlás is. A halászok ezt maguktól építették a Balatonon, nincsenek róla feljegyzések. Ma többtestű aszimmetrikus katamaránnak lehetne hívni. Ma is sok ember számára hozzáférhetővé tenné ez a vitorlázást, mert nagyon olcsón, 150-200 ezer Ft-ból megépíthető egy ilyen hajó. Én keszthelyi bambuszból építettem a saját polinéz vitorlásomat. Könnyűek, gyorsak ezek a hajók, össze lehet pakolni őket, nem igényelnek kikötőhelyet, garázsban tárolhatók.
– Mennyire fogadja be ezeket a hajókat a balatoni vitorlástársadalom?
– Rácsodálkoznak, de ha gyors egy hajó, akkor azt tisztelik. Előfordul, hogy egy házilag készített vitorlás gyorsabb egy tízmilliós hajónál. Nagyon öko a koncepció, környezetbarát anyagokat használunk az építéshez. Ez egy jövőbemutató hajózási forma. Még nincs gyártókapacitás, mindenkinek meg kell építeni a saját polinéz hajóját, ezért még csak tíz van belőlük a Balatonon. De felemelő érzés a saját magunk által tervezett és készített hajón vitorlázni a Balatonon.
– Legkedvesebb balatoni élményed?
– A vitorlázás. Ez a legteljesebb élmény. Az aranyhídban hajózni a legcsodálatosabb érzés. Most, amikor a fecskék körberepülik a hajót és cikáznak a víz felett, még a must illatát is érezni a hegy közelében, ez a földi paradicsom.
Nézze meg képgalériánkat:
Készítette: Mihály Szilvia
