Badacsonytördemicre a 71-es útról lekanyarodva jutunk el, a kis macskaköves utas településnek saját vasútállomása és távolsági buszmegállója is van, de a Balatoni kerékpárútról is könnyen elérhetjük. Felette magasodik a Badacsony számtalan kirándulási úttal, szőlővel, pincével. A kis falu különleges geológiai, botanikai értékekkel rendelkezik, a felette található bazaltorgonák és kőomlások egyedülálló hátteret adnak a pihenéshez.
Fotó: Mihály Szilvia
Elsősorban a természetet, kirándulásokat, a csendet és a zamatos borokat kedvelő utazóknak ajánljuk. Kisebb vendégházak, és borospincék várják a pihenni vágyókat.
Látnivalók
Az idelátogatók legnagyobb kihívása a Bujdosók lépcsőjének megmászása, 464 lépcsőfok vezet fel bennünket a Tördemici kilátóhoz. Többször megállva, és gyakran fel-vagy lepillantva elgondolkodunk azon, hogy visszafelé induljunk-e inkább, vagy folytassuk felfelé, de ha felérünk a csúcsra, rájövünk, hogy megérte az erőfeszítést! A lépcsőt természetes, megmunkálatlan bazaltkockákból 1936-ban építették, szerencsére több helyen is találunk kiépített pihenőhelyeket, melyek híres kurucok nevét viselik (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna).
Fotó: Mihály Szilvia
A Tördemici kilátóhelyről a Szent György-hegy bazaltorgonás, présházakkal teleszórt oldala tűnik elénk, balra Szigliget vára trónol az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, jobbra a Kőorra, a Csobánc és a Gulács magasodik. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai is láthatók.
Ranolder János a veszprémi püspök a hagyomány szerint nagy világjáró volt, egy utazásáról hazatérve állíttatta a hatalmas kőkeresztet a Badacsony hegy déli részén, melynek nagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méteres, éles párkányra. A helyiek szerint a kereszt megvédi szőlőültetvényeiket.
Fotó: Mihály Szilvia
A kék turistajelzés a vasútállomásról indul, s a hegyen csatlakozik a badacsonyi útvonalakhoz. A kék jelzésen nyugati irányba haladva a Szigligeti várhoz érünk, innen a romantikus Szent-György hegyre vezet az út. Kellemes sétát tehetünk a Római úton Badacsonylábdihegytől Badacsonytomajig, itt körültekintően közlekedjünk, mert ez a bringakörút része, de egyben autós forgalom is halad rajta.
A Szent Mihály templom bejáratával szemben állva láthatunk két lapos követ a földben. Ez volt az úgy nevezett „szégyenkő”, melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.
A településen található egy bazaltbányászatra emlékező emlékhely és egy különleges szőlőprés-gyűjtemény is.
A település legnagyobb rendezvényei a februári Kocsonya szépségverseny, a nyári Szürkemarha Fesztivál és a decemberi Forraltbor Főzőverseny.
Közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozik Badacsonylábdihegy. A badacsonyi hegy lábánál fekvő gyönyörű szőlőhegyi települést a Római út szeli ketté.
Itt található az Ökoturisztikai Látogatóközpont, ahol az interaktív kiállítások mellett rendszeresen szerveznek vezetett vízi kirándulásokat és madármegfigyelő túrákat is. A Nádi széli tanösvényen végighaladva megismerhetjük a Balaton élővilágát. Mi is részt vettünk egy ilyen túrán, különleges élmény volt.
A turisztikai központ szomszédságában tavasztól őszig termelői piac működik, helyi finomságokat kóstolhatunk és vásárolhatunk.
Nézze meg az itt készült képeinket:
A lábdihegyi Herczeg Ferenc strand előtt ingyen használható parkoló, a strandon gyerekmegőrző, sportszerkölcsönző és játszóterek is találhatók. Kisgyerekes családok számára ideális, nem túl zsúfolt, de minden kényelemmel felszerelt, pazar panorámájú és tiszta vizű strandon pihenhetünk.
A település története
A 940 lakosú település a mai napig megőrizte hamisítatlan falusi jellegét. A legendák szerint a történelem előtti időkben óriások lakták be e vidéket, amit a Jóisten örömében teremtett.
Területe már a bronzkorban is lakott volt. A középkorban egytelkes nemesek lakták, később Nemestördemicnek nevezték, ezzel is jelölve lakosainak társadalmi helyzetét. A török háborúk pusztítását túlélte, 1848-ig nemesi falu maradt.
Badacsonylábdihegy, a közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozó településrész 1851-ben még Ládpusztaként szerepelt a nyilvántartásokban, a honfoglaló Lád nemzetségéréről kapta nevét.
A település új virágkora 1908-ban, a Budapest – Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. Igazi fejlődése az 1920-as években indul, amikor Debrecenyi Gyula volt a plébános. Ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét, megalakul a Lábdi Főrdő Egyesület és a Hitel és Hangya Szövetkezet.
1999. június 4-én egy orkánerejű viharban a település határában kisiklott a Tapolcáról Budapestre tartó sebesvonat. A szerencsétlenül járt Nohab mozdony, a Négyeske, azaz a 004-es mozdony végzetesen megsérült, torzója ma a Tapolcai Vasútállomáson tekinthető meg.
Fotó: Indóház archivum
Badacsonytördemici pihenésünk idején a Badacsonyi boros pincék és kirándulóhelyek felfedezése mellett érdemes ellátogatnunk a Szigligeti várba, a Káptalantóti piacra és a Tapolcai tavasbarlangba is.
Készítette: Mihály Szilvia
